A gyümölcsevő piráját Magyarországon 1991-ben, a paksi atomerőmű csatornájában észlelték először. 2016 júliusában egy bányatóból újabb egyed került elő.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

2024. július 5-én Csonó Tibor közzétett egy fényképet, amelyen a Szolnok térségében elhelyezkedő Alcsi Holt-Tiszából kifogott egyedet tartja a kezében. Az egyedet nem tette el (elmondása szerint nem került vissza a Holt-Tiszába), így a kép alapján csupán a legfőbb külső határozó bélyegek alapján lehet azonosítani a halfajt.

Az oldalvonal mentén 104 pikkely számolható, az oldal fölött 34, míg alatta 27. Az első hátúszón megszámolható úszósugarak száma 14, a farok alattin 25, a mellúszón pedig 14. A külső morfológiai bélyegek alapján a halfajt pirapitingának (Piaractus brachipomus) azonosította Sólyom Norbert biológus.

A halfaj hazai vizekben történő megtelepedésére a szakirodalmi adatok alapján nem kell számítani, ugyanis a pirapitinga 13 Celsius-fokos vízhőmérséklet alatt elpusztul. Sokkal nagyobb kockázatot jelent egy esetleg a hazai vizekben eddig ismeretlen, trópusi halbetegség elterjesztése, amely az adott víztér őshonos halállományára komoly veszélyt jelenthet.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Ezért nagyon fontos, hogy azok, akik díszhalaikat megunták vagy anyagi okok miatt nem tudják eltartani, ne a természetes vizekbe engedjék szabadon, hanem próbálják meg értékesíteni, esetleg eladományozni.

Forrás: kotivizig.hu

Az indexkép csupán illusztráció (Shutterstock)