Mégsem sertéspestis volt
Ahogy arról korábban az Agroinform is beszámolt, az állatkert Tanyaházában tartott mangalicák és törpesertések egészségesek ugyan, azonban a járványügyi szabályok miatt elaltatásuk szükséges volt. A teljes körű fertőtlenítés és a járványügyi várakozási idő lejárta után az afrikai sertéspestisre vonatkozó előírások betartásával az állatállomány pótlásra kerül.
Az állatkert azonnal intézkedett és elaltatták a teljes állatkerti állományt (a kép illusztráció) – fotó: Ronald Wittek/MTI/EPA
A országos főállatorvos egy nappal később azonban cáfolta az afrikai sertéspestis jelenlétét a miskolci állatkertben. „A laboratóriumi vizsgálatok nem mutatták ki az ASP-t az elhullott vaddisznóban.Viszont a fertőzés gyanúja miatt, mivel az afrikai sertéspestis rendkívül virulens, azonnal intézkedtek a kollégák és leölték a teljes állatkerti állományt. Ez ténylegesen csak néhány vaddisznót érintett, ugyanis négy állat az ismeretlen eredetű bakteriális fertőzésben pusztult el, ami vérmérgezést idézett elő a szervezetükben. Betegségükkel kapcsolatban, miután az ASP-t kizártuk, a helyszínen nem vizsgálódtunk tovább” – nyilatkozta a lapnak dr. Bognár Lajos országos főállatorvos.
A hivatalos eljárás menetéről a Nébih is nyilatkozott
„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a miskolci állatkertben az ASP gyanúja alapján történtek az intézkedések. A betegség jelentette rendkívül nagy kockázat miatt az állategészségügyi hatóság szakemberei már a legkisebb gyanú esetén is szigorú intézkedéseket hoznak. A kórképet okozó vírus a beteg állatról másikra testváladékok vagy vér útján közvetlenül terjed. Ezenkívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható.
Már a legkisebb gyanú esetén is szigorú intézkedéseket kell hozni (a kép illusztráció) – fotó: Pixabay
A beteg vagy betegségre gyanús, illetve a velük kapcsolatba kerülő, kerülhető fogékony állatokat leölik. Az állati eredetű termékeket és ragályfogó tárgyakat ártalmatlanítják, és a kiürítés után szigorított fertőtlenítést végeznek. Az afrikai sertéspestis vírusa a házi sertésen és a vaddisznón kívül más állatot nem betegít meg. Magyarországon eddig kizárólag vaddisznóban igazolták az ASP jelenlétét a laboratóriumi vizsgálatok.
A betegség szempontjából fertőzött és szigorúan korlátozott területeken speciális előírások érvényesek. Egy erdő mellett elhelyezkedő állomány esetében különösen fontos, hogy az állatkert állatai vadon élő vaddisznókkal sem közvetlen, sem közvetett úton ne találkozhassanak, érintkezhessenek. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett kettős kerítés, ami ebben az esetben is biztosított volt” – tájékoztatta a hírportált a Nébih sajtóosztálya.
