Az Országgyűlés augusztus 11-i ülésnapján fogadta el a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítását. A jogszabály indokolása szerint a változtatás célja az agrárkamara közfeladatainak folyamatos és jogszerű ellátása, az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés szakmai működésének biztosítása, továbbá az ágazati szereplők egységes képviseletének erősítése.
A törvény indokolása ugyanakkor ennél határozottabban fogalmaz: az agrárkamara működésében kialakuló anomáliák veszélyeztethetik a közfeladatok hatékony ellátását, ezért szükségessé vált olyan szabályok megalkotása, amelyek lehetővé teszik az állami beavatkozást.
Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok jönnek
A módosítás egyik fontos eleme az agrárkamarai tisztségviselők politikai és egyéb összeférhetetlenségének szigorítása.
A jövőben nem tölthet be agrárkamarai tisztséget többek között az, aki országgyűlési választáson országos listát állító jelölő szervezet listáján vagy európai parlamenti választáson listát állító párt listáján szerepel, egyéni országgyűlési képviselőjelölt, vármegyei közgyűlés elnöke vagy tagja, polgármester, illetve politikai pártban tisztséget tölt be.
Összeférhetetlen lesz a kamarai tisztséggel az is, ha az érintett politikai felsővezető, illetve olyan kormánytisztviselő, aki az agrártámogatási rendszerben támogatóként jár el.
A szabályozás egyik lényeges újdonsága, hogy bizonyos esetekben nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi politikai szerepvállalás is számít. A törvény szerint összeférhetetlenséget jelenthet, ha az érintett személynél a felsorolt okok valamelyike a kamarai tisztségre történő megválasztását megelőző tíz évben fennállt.
Az összeférhetetlenségről az érintettnek már a megválasztása előtt nyilatkoznia kell. Ha az összeférhetetlenségi ok a választás után merül fel, azt fő szabály szerint 15 napon belül meg kell szüntetni.
A kamarai vezetők juttatásait is korlátozzák
A törvény a kamarai vezetők díjazására is új szabályt állapít meg.
Az agrárkamara elnöke, alelnöke, az elnökség tagjai, az országos kamarai osztályok elnökei, valamint a területi szervezetek elnökei és alelnökei a kamarai tevékenységükkel kapcsolatban kizárólag az indokolt és számlával igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.
A költségtérítésen felül számukra más jogcímen személyi juttatás nem állapítható meg.
A miniszter törvényességi felügyeleti jogosultságot kap
A módosítás egyik legjelentősebb része, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol az agrárkamara működése felett.
A miniszter feladata annak biztosítása, hogy a NAK működése ne ütközzön jogszabályba, az alapszabályba vagy a kamara saját szabályzataiba.
Ha a miniszter jogsértést állapít meg, 30 napos határidővel felszólíthatja az érintett kamarai szervet vagy tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarának a határidőn belül vagy meg kell szüntetnie a jogsértést, vagy közölnie kell a miniszterrel, ha nem ért egyet annak megállapításával.
A miniszter a kamarai választások jogszerűségét is vizsgálhatja. Ehhez az ellenőrzéshez szükséges mértékben hozzáférhet a kamarai tagsági és választási adatokhoz.
Új elem az is, hogy a miniszter egy, kizárólag tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottat delegálhat az agrárkamara ellenőrző bizottságába.
A NAK-nak emellett minden év május 31-éig írásban be kell számolnia a miniszternek az előző évi költségvetés végrehajtásáról.
Kamarai biztos jelenhet meg a NAK-nál
A törvénymódosítás legnagyobb horderejű újítása a kamarai biztos intézményének létrehozása.
A jogszabály szerint az agrárkamara törvényes működésének helyreállítása érdekében – annak megvalósulásáig – az agrárpolitikáért felelős miniszter kamarai biztost nevez ki.
A kamarai biztos államtitkári, helyettes államtitkári vagy miniszteri biztosi jogviszonyban látja el feladatát.
Feladata többek között annak vizsgálata és felügyelete, hogy a NAK jogszerűen látja-e el közfeladatait, illetve szabályosan használja-e fel az ezekhez biztosított hazai és uniós forrásokat.
Ehhez a biztos jelentést és tájékoztatást kérhet a kamarától, betekinthet annak irataiba, beléphet a kamara által használt helyiségekbe, valamint a NAK-kal jogviszonyban álló harmadik személyektől is információt kérhet.
Akár a kamarai vezetők döntési jogköre is korlátozható
A törvény ennél is tovább megy. Ha a kamarai biztos vizsgálata alapján a miniszter megállapítja, hogy az agrárkamara közfeladatainak ellátása nem biztosított, a biztos bizonyos döntési és képviseleti jogosítványokat magához vonhat.
Így például írásban magához vonhatja az elnök, az alelnökök, a főigazgató, illetve a kamara nevében jognyilatkozat megtételére jogosult más személy vagy testület képviseleti, illetve döntéshozatali jogkörét.
A biztos utasítást vagy feladatot is adhat a kamara tisztségviselőinek és munkavállalóinak, illetve egyes jognyilatkozatokat előzetes írásbeli hozzájárulásához köthet.
A jogszabály szerint közfeladat-ellátási problémának minősülhet például, ha a kamara valamely törvényben meghatározott közfeladatát nem látja el, ha a tárgyévi költségvetésben a kiadások meghaladják a bevételeket, vagy ha a küldöttgyűlés, az országos elnökség vagy az ügyvezető elnökség tagjainak több mint fele elveszíti tisztségét.
A kamarai biztos hozzájárulása nélkül tett, a törvényben meghatározott esetekbe tartozó jognyilatkozat semmis.
A miniszter döntése ellen ugyanakkor a kamara közigazgatási pert indíthat. A törvény ehhez rendkívül szoros határidőket határoz meg: a kamarának a döntés közlésétől számított öt napon belül kell megindítania a pert, a bíróságnak pedig fő szabály szerint nyolc munkanapon belül kell határoznia.
Vagyonmérleget is készíteni kell
A törvény külön rendelkezik az agrárkamara vagyoni helyzetének felméréséről is.
A NAK-nak 2026. szeptember 15-éig, 2026. július 31-i fordulónappal vagyonleltárral alátámasztott vagyonmérleget kell készítenie. A dokumentumot a kamarai biztos ellenjegyzi, majd megküldik az agrárpolitikáért felelős miniszternek.
Ez a rendelkezés egyértelműen arra szolgál, hogy az új rendszerben pontos és ellenőrizhető kép álljon rendelkezésre a kamara vagyoni helyzetéről.
Változik a kamarai választás rendszere is
A jogszabály az agrárkamarai választások szabályait is módosítja.
A választási eljárásnak biztosítania kell az agrár- és élelmiszer-gazdaság, valamint a vidékfejlesztés szereplőinek ágazatok szerinti, arányos képviseletét, mégpedig egyéni jelöltek állításán keresztül.
A soron következő országos tisztségviselő-választást 2026. szeptember 1-je után lehet megtartani.
A kamarai biztos a feladatát az új szabályoknak megfelelő, eredményes országos tisztségviselő-választás lezárását követő nyolcadik napig, de legfeljebb 2026. december 31-éig látja el.
Ha az országos elnökség a tisztségek megszűnése miatt határozatképtelenné válik, a kamarai biztos az új országos tisztségviselők megválasztásáig egy személyben gyakorolhatja az elnökség jogköreit.
A 2026-os elmaradt tagdíjat az állam biztosítja
A törvény egy, a kamarai tagság számára közvetlenül is fontos rendelkezést tartalmaz.
A 2026-ra meg nem fizetett tagdíj összegét az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete biztosítja, mégpedig a közfeladatok zavartalan ellátása és a kamarai tagok tehermentesítése érdekében.
A rendelkezés egyúttal összekapcsolódik a fizetendő tagdíj mértékének felülvizsgálatával.
December végéig átmeneti időszak következik
A törvény fő szabály szerint a kihirdetését követő napon lép hatályba, ugyanakkor a kamarai biztosnak a közfeladat-ellátás helyreállítását lehetővé tevő, különösen erős jogosítványokat tartalmazó rendelkezések a kihirdetést követő 61. napon válnak hatályossá.
A jogszabály tehát alapvetően új működési keretet állít fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára: szigorúbb politikai összeférhetetlenségi szabályokat, erősebb állami törvényességi kontrollt, részletesebb pénzügyi ellenőrzést és rendkívüli esetben közvetlenebb állami beavatkozási lehetőséget vezet be.
A változtatás jelentőségét jól mutatja, hogy a jogalkotó már nem csupán a kamara működésének utólagos ellenőrzésére ad lehetőséget, hanem arra is, hogy ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, kamarai biztos segítségével közvetlenül avatkozzanak be a közfeladatok ellátásába. A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése így az lesz, hogyan zajlik le az új választási rendszer szerinti országos tisztségviselő-választás, és milyen szervezeti változásokat hoz az új szabályozás a NAK működésében.
Indexkép: Pexels
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
