Tudod, mit okozhat a fánk? Eláruljuk!

Az ünnepek elmúltak, de az év eleje nem csak a fogadalmakról szól! Ha azt hitted, a szilveszteri buli után vége a jókedvnek, tévedsz: jön a farsang, amikor mindenki – kicsi és nagy – jelmezbe bújhat, fánkot majszolhat és elűzheti a telet. De mikor is kezdődik ez a fergeteges időszak, és miért olyan különleges a vízkereszt vagy a húshagyókedd?

Vízkereszt: a karácsony zárása és a farsang nyitánya

Január 6-án, vízkereszt napján véget ér a karácsonyi időszak. Ez a nap a háromkirályok, azaz a napkeleti bölcsek ünnepe is. Régen a gyerekek ilyenkor királyoknak öltözve járták a házakat, szentelt vizet vittek haza, és a házakat is megáldották. Manapság a legtöbben ilyenkor szedik le a karácsonyfadíszeket. 

Farsang: móka, fánk és álarcok

A farsang a vízkereszttől húshagyókeddig, vagyis a húsvét előtti 47. napig tart. Eredete egészen az ókorig nyúlik vissza, amikor maszkokkal, lakomákkal űzték el a telet. A kereszténység térhódításával ezek a szokások visszaszorultak, de a középkor végén újra felbukkantak, és azóta is a tél legvidámabb időszakát jelentik.

A farsanghoz nem kötődik vallási ünnep, inkább a néphagyományokban él tovább. A csúcspont a "farsang farka", azaz az utolsó három nap, amikor minden a mulatságról, a táncról és a bálokról szól. Ilyenkor tartják a híres karneválokat is – itthon a mohácsi busójárás a legizgalmasabb esemény, ahol ijesztő maszkokban, kereplőkkel űzik el a telet.

Miért pont fánk? És miért álarc?

A farsangi fánk igazi ikon: nincs mulatság a porcukros, lekváros finomság nélkül! A hagyomány szerint a fánk szerencsét hoz, és ha valaki ügyesen feldobja, majd el is kapja, annak biztosan szerencsés éve lesz. Az álarcok és jelmezek pedig azért keltek életre, hogy mindenki elbújhasson a hétköznapok gondjai elől – legalább egy estére.

Farsangi szokások: bálok, busók, bakkuszjárás

Régen a falvakban a legények szervezték a bálokat, a lányok pedig bokrétát adtak választottjuknak. A városokban fényűző karneválok zajlottak, míg vidéken a bakkuszjárás és a csallóközi maskarások vitték a prímet: a férfiak női ruhában járták a házakat, felfordulást csináltak, cserébe tojást vagy szalonnát kaptak. Az este közös lakomával és tánccal zárult.

Húshagyókedd és hamvazószerda: vége a mulatságnak

A farsang utolsó napja a húshagyókedd, melynek dátuma évről évre változik. Ekkor búcsúztatják a telet: kiszebábot égetnek, hogy elűzzék a rosszat és helyet adjanak a tavasznak. Másnap, hamvazószerdán kezdődik a 40 napos böjt, amikor a mulatságoknak is vége szakad, és mindenki készül a húsvétra.

Ínycsiklandó hagyomány: torkos csütörtök

A farsangi időszak egyik legnépszerűbb napja a torkos csütörtök, amikor a vendéglők kedvezményekkel várják a jó étvágyú vendégeket. Ilyenkor mindenki még utoljára kiélvezheti a finom falatokat a böjt előtt.

A farsang legfinomabb velejárója a fánk. – Fotó: Shutterstock

Ikonikus farsangi fánk

Ha farsang, akkor finom lakomák, és természetesen fánk. A hagyomány szerint minél többet eszünk farsangkor, annál több lesz a termés, így nagyon komolyan kell venni ezt az időszakot. Régebben a tél vége az élelemből való kifogyást is jelentette, így a böjt nem jelentett nagy lemondást.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

A farsang legismertebb és legkedveltebb étele a farsangi fánk. Sok elnevezése van. Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának hívják, a palócok pedig pampuskának nevezik. Általában könnyű tojásos tésztából készül, de létezik burgonyás- és csörögefánk is. Készülhet töltve vagy töltetlenül, ehetjük porcukorral vagy lekvárral, édesen vagy sósan, de az biztos, hogy bő zsírban vagy olajban sütjük ki.

Mint minden jeles alkalomhoz, a farsangi étkezésekhez is kötődnek babonák. A Szerémségben például azért készítettek fánkot, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. De a fánkot még a párkeresésbe is bevonták. A lányok fánkot adtak annak a fiúnak, akit kiszemeltek maguknak, a fiúk pedig fánkocskának becézték kedvesüket. Ha egy pár együtt tört ketté egy fánkot, az azt jelezte, hogy hamarosan össze fognak házasodni, sőt, a fánk oldalán körbefutó szalag a karikagyűrű jelképének számított.

Egyes források szerint a farsangi fánk Olaszországból származik, ahonnan Beatrix királyné közvetítésével került be Mátyás király udvarába. Akárhogy is került a köztudatba, ebben az időszakban nem szabad kihagyni sem a farsangi fánkot, sem azt, hogy jelmezbe bújva mulatozzunk át legalább egy farsangi éjszakát.