Az agrarheute.com a közelmúltban arról számolt be, hogy német DZ-Bank elemzőinek tanulmánya szerint 2040-re az országban jelenleg működő agrárvállalkozások száma várhatóan több mint 50 százalékkal (256.000-ről mintegy 100.000-re) csökken, miközben az átlagos birtoknagyság 64,8 hektárról 160 hektárra növekszik.

A mezőgazdasági üzemek koncentrációja elsősorban az agrártermelés hatékonyságának növekedésével függ össze, amely évtizedek óta folyamatosan tart Európában és világszerte, de ennek jelenlegi felgyorsulása különösen meglepő, és néhány nehezen megoldható problémát szül.

Mindez nem jár együtt az agrártermelők jövedelmeinek növekedésével, amely Németországban az utóbbi 30 évre számítva szűk 50 százalékra tehető, miközben a fogyasztói árak 1991 óta megduplázódtak. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaságban dolgozók nem az államilag meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor fejezik be az aktív tevékenységet, így a német agrártermelők tömeges nyugdíjba vonulása várhatóan csak a harmincas években következik be. Ugyanakkor a birtokkoncentráció – a fokozódó környezetvédelmi és állatjóléti intézkedések teljesítésével együtt – nagyon jelentős beruházásokat is igényel.


Ennek hatására egyrészt Németországban is elkerülhetetlen lesz az olyan családi kistermelők kényszerű pályaelhagyása, akik a vidéki fogyasztóknak a legközvetlenebb és legmegbízhatóbb partnerei az élelmiszer-ellátásban, másrészt a többnyire mellékfoglalkozásban művelt kisbirtokok utódlásában nehezen rendezhető és költséges jogi viták keletkezhetnek.

Indexkép: Shutterstock