Minderről a HVG készített terjedelmes összeállítást.
„Teljesen felborult a rendszer: az exportpiacok befulladása és a hazánkban lévő ukrán készletek befagyasztották a piacot" – sommáz Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa.
Exportbejelentési kötelezettség: hiba volt?
Komoly piaci zavarokat okozott a tavaly márciusban életbe léptetett, idén januárban kivezetett exportbejelentési kötelezettség, amely megzavarta az agrárkülkereskedelmi kapcsolatokat. A kormány annak idején az export adminisztratív korlátozását úgy indokolta, hogy arra a hazai élelmiszer- és takarmányellátás zavartalan biztosítása érdekében volt szükség – azonban a HVG cikke szerint az ellátás soha nem volt veszélyben.
Az idei aratásban sok öröm nem volt, mit ér a jó termés, ha nincs ára és eladni sem lehet?! – fotó: pixabay
S habár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) minden esetben megadta az engedélyt, a magyar termelők mégis elveszítették korábbi exportpiacaikat, hiszen a külföldi, köztük olasz feldolgozók oda fordultak, ahol nem kellett 30 napot várniuk a jóváhagyásra – az ukrán gabona kéznél volt.
Raskó György agrárközgazdász szerint azonban más ok áll a jelenség mögött:
„Az olaszok azért orroltak meg ránk, mert sok szállító tavaly ősszel a bejelentési kötelezettségre hivatkozva széttárta a karját, holott csak várni akart, hátha még feljebb mennek az árak." Akkor ugyanis még nőtt a szemes termények ára Magyarországon, a gazdák ezért – a jobb piaci pozíciókban bízva – visszafogták az exportot.
A gazdák nem spekuláltak, a vád túlzó és hazug
„Mindez a magyar termények kiárazódásához vezetett, a külföldi vevők pedig átszoktak a környező országokba, például Szerbiába és Romániába" – teszi hozzá Kiss Péter, a Gabonaszövetség elnöke, aki szerint a bejelentési kötelezettség is elriasztotta a vevőket, de a legnagyobb negatív hatása mégiscsak a termelői spekulációnak volt. Ezt a HVG kérdésére a MOSZ nevében Csősz Tibor cáfolta: „Az a vád, hogy a gazdák spekuláltak és vesztettek, nemcsak túlzó, hanem határozottan hazug is."
A magyar agrárium export nélkül életképtelen, ráadásul a tavalyi készletekből is jócskán van még a raktárakban. Kukoricából például idén 7,5–8 millió tonna termés várható, miközben a hazai izocukor- és etanolgyártóknak legfeljebb 2,5 millió tonnára, az állattartóknak pedig további bő 1 millióra van szükségük. A kalászosoknál is hasonló a helyzet: összesen 7,5–8 millió tonnát takaríthatnak be (ebből 5,5 millió tonnányi búzát), a hazai kereslet azonban nem több 1,5 millió tonnánál.
A gazdák a jelenlegi árszinten nem sietnek eladni a terményeiket, a MOSZ számításai szerint hektáronként átlagosan 100 ezer forintos veszteség keletkezhet egy átlagos termelőnél.
Magyar kereskedőnek magyar gabonát
Itt is máshogy látja a helyzetet a Gabonaszövetség. „A magyar kereskedők magyar gabonával akarnak kereskedni, csak megint nem kapnak, mivel a termelők nem akarják eladni" – fogalmaz Kiss Péter.
A párizsi tőzsdén (MATIF) a búzát euróról átszámítva 85 ezer, míg a kukoricát 81 ezer forint körüli áron jegyzik, itthon azonban a 65 ezer forint körüli ár a jellemző mindkét terményre. A tőzsdei jegyzés tartalmazza a tonnánként 20 ezer forint körüli szállítási költséget, azaz az árak hasonlóak. Ez kényszerpályára tereli a magyar termelőket. „Csak a gyenge árfolyam tudna javítani az alacsony árakon, de mivel se a jegybank, se a kormány nem akarja a forint gyengülését, búzából és kukoricából is 60 ezer forint alatti árszint várható" – mondja Raskó György.
A fekete-tengeri gabonaegyezmény egyoldalú felmondása orosz részről egyelőre még nem érezteti a hatását – fotó: pixabay
Emiatt sokan hitelből lesznek kénytelenek finanszírozni a megnövekedett költségeket, ám aki nem jutott hozzá a korlátozottan elérhető kedvezményes hitelhez, annak marad a magas piaci kamatozású konstrukció. A régiós versenyhátrány itt is megmutatkozik: a szomszédos országok gazdái már néhány százalékos kamatra fel tudnak venni piaci alapon forgóeszközhitelt.
Eső után köpönyeg
Öt uniós tagországban május 2. óta él az ukrán agrártermékek behozatali tilalma is, erről azonban már akkor úgy nyilatkoztak a szakértők, hogy annyit ért, mint eső után a köpönyeg. Addigra a magyar és a régiós árak is visszaestek az ukrán szintre, valódi hatása tehát nem volt. Az ukrán gabonatermelés idén csökken, ám szinte egész Európában jó termés várható, a kínálat tehát nem lesz kisebb a tavalyinál. A fekete-tengeri gabonaegyezmény egyoldalú felmondása orosz részről egyelőre még nem érezteti a hatását, továbbra is hajókon jut ki az ukrán termények jó része az országból.
A jelenleg leginkább használt romániai Konstanca kikötője azonban nem elegendő arra, hogy ellássa Ukrajna korábbi célpiacait, köztük Észak-Afrikát.
„Amit Konstancán keresztül nem lehet kivinni, az szárazföldi úton Európába kerül, és helyette az európai áru megy exportra" – vetíti előre Kiss Péter.
Ebben a helyzetben Magyarország egyértelmű vesztes lehet, amennyiben nem tudja visszaszerezni exportpiacait.
