Az Eurostat adatai szerint az EU-tagországok biotermesztésre hasznosított területe 2017-ben 12,6 millió hektárra nőtt, ami a teljes terület 7 százalékát teszi ki – olvashatjuk a bauernzeitung.ch svájci hírportálon. Ebben benne vannak azok a földek is, amelyek 2017-ben még csak átállítás alatt álltak.
A bioterületek részaránya a 28 tagország közül Ausztriában volt a legnagyobb (23,4%), utána Észtország (19,6%), Svédország (19,2%) és Olaszország (14,9%) következett. Németország 6,8%-kal az átlagot képviselte. A miniállamokat nem számítva a legkisebb részarányt Románia és Írország jegyezte (1,9, illetve 1,7%), de meglepően alacsony a részarány az Egyesült Királyságban is (2,9%).
A biotermesztésre berendezett területek legnagyobb növekedését viszont az új tagországokban (Magyarország, Bulgária, Horvátország) jegyezték. Ezekben az országokban 2017-ben 64,5 és 42,3 százalék között növekedett a biotermesztésre átállt területek nagysága a korábbiakhoz képest.
Az együttes bioterületből a szántóföldek 44,5, a rétek és legelők pedig 44,4 százalékkal részesedtek – fotó: Shutterstock
Az együttes bioterületből a szántóföldek 44,5, a rétek és legelők pedig 44,4 százalékkal részesedtek, a fennmaradó mintegy 11 százalék viszont nagyrészt a gyümölcs- és szőlőültetvényekre jutott.
Az állattartásban a biotermelés súlya egyelőre a növénytermesztéshez viszonyítva az egész Közösségben jóval kisebb. Messze a legnagyobb részarányt a szarvasmarhatartás képviseli, ahol 4,3 millió állatot tartanak biokörülmények között, ami a teljes állomány mintegy 4,8 százalékát jelenti.
