Egy új jelentés szerint a világban percenként egymillió dollár állami támogatást fizetnek ki a mezőgazdaság fejlesztésére, többek között a klímaválságnak és a vadállomány pusztulásának fékezésére. Az évi 700 milliárd dollárnak azonban csak 1 százaléka jut a környezet védelmére, a túlnyomó rész az üvegházhatású gázokat kibocsátó szarvasmarhatartást, az erdőirtást és a műtrágyák túladagolását segíti elő – írja a theguardian.com.

Ha nem sikerül a jelenlegi elosztási rendszert megváltoztatni, és a gazdag országok húsfogyasztását a földhasználat más, káros formáival együtt visszaszorítani, akkor az emberiség biztonsága veszélyben van. Ezért a támogatásokat a talaj széntartalmának visszatartására, az egészségesebb táplálkozásra, a veszteségek csökkentésére és fák ültetésére kellene átirányítani – olvasható a Food and Land Use Coalition (FOLU) jelentésében.

A jelentés nem ért egyet az olcsó élelmiszerek termelésére irányuló törekvéssel, mivel a mezőgazdaság által okozott károk értéke egyelőre nagyobb, mint a világban előállított élelmiszereké. Sokkal inkább az egészséges és fenntartható élelmiszer-fogyasztásra kell törekedni.

A mezőgazdaság által okozott károk értéke nagyobb mint a világban előállított élelmiszereké – fotó: Pixabay

Jeremy Oppenheim,Food and Land Use Coalition (FOLU) vezetője szerint hihetetlenül alacsony a környezetvédelemre ható direkt támogatások részaránya, ami egészségtelen, és módosításra szorul. A globális támogatások pontos összegét nehéz kikalkulálni, de az kissé alul van becsülve, és tulajdonképpen évente ezer milliárd dollárt is kitehet. Ez azonban nem hasznosul megfelelő hatékonysággal, mert a világ mezőgazdasági közössége különböző utakon jár.

A közelmúltban több nagy jelentés azt állapította meg, hogy a világ élelmezési rendszere összeomlott. A világ 130 tudományos és orvosi akadémiája tavaly novemberben leszögezte, hogy ez katasztrófa felé kormányozza a világot, amelyben több százmillió ember alultáplált vagy túlsúlyos.

Egy másik jelentés azt a következtetést vonta le, hogy a hús- és tejfogyasztás elkerülése az egyetlen járható út az emberek környezetre gyakorolt káros hatásának elkerülésére, tekintettel arra, hogy az állattartás a termőföld 80 százalékát használja, és csak a kalóriák 18 százalékát termeli meg.

Az állattartás a termőföldek 80 százalékát használja, és csak a kalóriák 18 százalékát termeli meg – fotó: Pixabay

„A bolygónk egészséges étrendje” címmel ez év januárjában megjelent tanulmány az Európában és Észak-Amerikában fogyasztott vörös húsok 80 százalékkal való csökkentését javasolja. Ennek megvalósítása a következő évtizedben a jelenlegi legelők 60 százalékának, vagyis egy Brazília nagyságú területnek a biodiverzitás és a vadon élő állatok számára történő felszabadítását jelentené.

Oppenheim viszont azt mondja, hogy a kormányok számára nem tudunk elegendő érvet találni arra, hogy az ehhez hasonló célokat támogassák. Összességében, a FOLU jelentés megállapítja, hogy az a helytelen mód, amellyel a világ jelenleg az élelmiszereket termeli és a termőföldet hasznosítja, évente 12 ezer milliárd rejtett költséget jelent a környezetvédelemnek az emberi egészségvédelemnek és a fejlődésnek.

Azt is hozzáteszi, hogy az élelmiszerek és a termőföld használatának a következő évtizedben történő megváltoztatása becslések szerint a szükséges beruházások 15-szörös, vagyis a globális GDP 0,5 százalékának megfelelő társadalmi megtérülését eredményezheti.

szántóföld

Az élelmiszerek és a termőföld használatának megváltoztatása a beruházások 15-szörös társadalmi megtérülését is  eredményezheti – fotó: Pixabay

Oppenheim szerint az élelmiszerek és a termőföld használatának átalakítása az élelmiszer-ellátás biztonságát is fokozná, mivel a következő 20 évben a klímaváltozás hatására az élelmiszerárak többszöri, jelentős emelkedése várható, figyelembe véve, hogy a gabonaellátás meglehetősen szűk körzetekre van koncentrálva. „Ezzel kapcsolatban szükségünk van egy nagy rendszer – állami szervek által történő – újraindítására” – mondta Caterina Ruggeri Laderchi, a FOLU jelenlegi és a Világbank korábbi kutatási igazgatója.

Ennek alapján a 700 milliárd dolláros teljes támogatási összeg háromnegyed része közvetlenül a gazdálkodóknak kerül kifizetésre, további 15 százalékot képeznek a magasabb termőképességű növények létrehozásáért fizetett vagy a falusi körzetek infrastrukturális fejlesztésére fizetett támogatások. Néhány régióban a reformtámogatások kézzelfogható eredményeket hoztak: az EU-ban a gazdálkodók 17 százalékkal csökkentették a műtrágyákból származó üvegházhatású gáz kibocsátását, miközben a terméseredmények növekedtek, Kína pedig felszámolja a műtrágyázásra fizetett támogatásokat.