A topagrar.com hírportál a Német Parasztszövetség (DBV) kutatásaira, illetve helyzetjelentésére hivatkozva egy részletes elemzést jelentetett meg az agrártermelés 1950 és 2020 közötti fejlődéséről, valamint a mezőgazdasági, illetve ipari árak és jövedelmek alakulásáról.

kenyér

A kenyér ára Németországban 70 év alatt a 12-szeresére emelkedett — fotó: pixabay.com

Nagyot fordult a világ az elmúlt hetven év alatt

Megállapítást nyert, hogy a világ Németországban és egész Európában nagyot fordult az elmúlt 70 év alatt, miközben egy ipari dolgozó átlagkeresete a 25-szörösére, a kenyér ára viszont csak 12-szeresére emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ma egy ipari munkás a fizetéséből a 70 év előttihez viszonyítva legalább kétszer több kenyeret vásárolhat.

A fejlődés kifejezetten kedvezőtlen volt az agrártermelők szempontjából

Egy másik összehasonlításból az derül ki, hogy egy német dolgozó 1950-ben óránként (átszámítva) 0,65 eurót keresett, amiből 0,26 eurós átlagáron mintegy 2,5 kg kenyeret vásárolhatott, a mai, 16,17 eurós órabére viszont 5 kg kenyérre elegendő, bár az utóbbinak a kilónkénti ára több mint a tízszeresére szökött fel.

Ha feltételezzük, hogy az alapvető élelmiszerek többségénél (a fentihez hasonló vagy annál csak valamivel szerényebb arányú) árváltozás következett be, akkor azt látjuk, hogy a fejlődés kifejezetten kedvezőtlen volt az agrártermelők szempontjából.

Ezt egyértelműen alátámasztja az a tény, hogy a vizsgált időszakban a kenyérgabona ára kilónként 0,17 euróról 0,18 euróra, a kényéré pedig 0,26 euróról 3,18 euróra emelkedett, ami kifejezetten arra utal, hogy az iparban dolgozók (molnárok és pékek) munkája a mezőgazdasági termelőknél jóval magasabb arányban értékelődött fel. Ebben természetesen közrejátszott a mezőgazdasági munka termelékenységének javulása is, de az az ipari munka esetében inkább még nagyobb mértékű volt.

gabona kenyér

Az iparban dolgozók (molnárok és pékek) munkája a termelőkénél jóval magasabb arányban értékelődött fel — fotó: pixabay.com

A mezőgazdasági munkatermelékenység változásait is vizsgálták

Nagyon érdekesek a cikk további összehasonlításai is, amelyek többek között rávilágítanak a mezőgazdasági munkatermelékenység változásaira, miszerint egy kg marhahús előállításához a korábbi 72 perccel szemben 27, egy sertésszelet esetében 96 perc helyett 24 perc, 250 gramm vajnál pedig 22 perc helyett öt is elegendő.

Az is kiderül, hogy ma egy német paraszt az általa termelt áruk fogyasztói árából átlagosan, mindössze 21 százalékkal részesedik. Ugyanakkor, a mezőgazdasági termékek értékesítési árbevételei a németországi fogyasztói kiadásokból 20 és 62 százalék közötti arányban részesednek.

élelmiszerek

Az európai háztartásoknak a korábbinál jóval kisebb részt kell élelmiszerekre fordítaniuk — fotó: pixabay.com

A legtöbbet a lettek, az észtek és a románok fordítanak élelmiszerekre

Figyelemre méltó az is, hogy az európai háztartásoknak jelenleg a teljes kiadásaikból a korábbinál jóval kisebb részt kell élelmiszerekre fordítaniuk. A fogyasztásban viszont az alapvető élelmiszerek (gabonatermékek, burgonya, cukor, zöldség-gyümölcs, hús, vaj, és egyéb tejtermékek, tojás, stb.) részaránya csak minimális mértékben változott.

Ugyanakkor, Európában az összes fogyasztási kiadásokból a legkevesebbet (8-12%) a britek, az írek, a dánok és a hollandok, a legtöbbet pedig (21-23%) a lettek, az észtek és a románok fordítanak élelmiszerekre.