A júniusban, Moszkvában rendezett “Orosz falu 2017” című mezőgazdasági fórumon megállapítást nyert, hogy az orosz mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés hatékonysága nagymértékben függ a korszerű gépek és berendezések importjától – írja a topagrar.com.

Iván Usacsov, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója (és egyben az Állami Duma képviselője) ezt a függőséget a mezőgazdasági fejlődés “komoly fékezőjének” nevezte. Az Intézet adatai szerint az országban működő gépparkon belül a külföldi gyártmányok részaránya a traktorok között 67,8, a gabonabetakarításban 22,1, az állattartási berendezések között viszont 90 százalék fölött van.

traktor

A traktorok 67,8 százaléka külföldi gyártású – fotó: Shutterstock

Az élelmiszeripari berendezéseken belül a hazai gyártmányok részesedése mindössze 2 százalék, és ezeknek is csak 20 százaléka felel meg a nemzetközi szabványoknak. Emellett az évenkénti amortizáció a régi gépeknél 1,5-2,0 százalékkal magasabb, mint az újaknál. Ebből adódóan az orosz traktorállomány a legutóbbi négy évben 25.000-rel csökkent annak ellenére, hogy 50.000 új gépet állítottak munkába (mivel 75.000-t kellett kiselejtezni).

Nem hozott lényeges javulást a Rostselmash orosz mezőgépgyár sikertörténete sem. A legutóbbi másfél évtizedben kanadai, francia és német együttműködés révén továbbfejlesztett, nemzetközi színvonalra emelt és exportra is gyártott gabonabetakarító kombájnok ára ugyanis 2013 óta 67-75 százalékkal emelkedett. Orosz szakértők ebben az évben további 25-35 százalékos áremelkedést várnak, így ezeket a gépeket az orosz agrártermelők lassan már nem tudják megfizetni.

Míg az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre továbbra is vonatkozik az embargó, és Oroszország ezek esetében az önellátásra törekszik, a gépekre és a technológiai transzferre nem vonatkozik a tiltás. Ezzel akár magyar vállalkozások is élhetnek.