Minderről Hollósi Dáviddal, a Takarék Agrár Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk. Szakértői anyagait, markáns véleményét korábban egy másik bank Agrár Kompetencia Központjának vezetőjeként fogalmazta meg az Agroinform.hu olvasóinak.
Milyen feladatra és milyen tervekkel érkezett a Takarék Agrár Igazgatóságra?
Izgalmasnak találtam azt a feladatot, amely azáltal állt elő, hogy az FHB Bank és a Takarékok integrációja újrafogalmazta a cégcsoport agrárüzleti tevékenységét. Ennek keretében jött létre a Takarék Agrár Igazgatóság is. Ez alapvetően három területet fog össze. A Takarék Agrár Központot, amely tudás- és kompetenciaközpont, s már régóta működik a Takarékbankban. A termékfejlesztést, amelyet dedikált agrártermék-fejlesztőkkel erősítettünk meg. Ők a folyamatfejlesztésben is részt vesznek.
A harmadik terület az agrárértékesítési hálózat, amely valódi újdonság, most építjük ki. Terveink szerint 11 kolléga működik majd szerte az országban. Alapvetően nemcsak a hagyományos értelemben vett bankárok lesznek, hanem sokkal inkább az ágazat mindennapjaiban tevékenykedő agrárszakemberek. Termékeink értékesítésén túl tartósan gyümölcsöző partneri kapcsolatok kialakítására törekednek a mezőgazdasági vállalkozókkal, ezáltal is közelebb hozva a banki gondolkodást a reálgazdasághoz.
Hollósi Dávid: "Azon dolgozunk, hogy az ország bármelyik pontján ugyanolyan feltételekkel elérhető termékeket hozzunk létre" – fotó: Agroinform.hu
Egy integrációs folyamat kellős közepén találta magát, ezt hogyan élte meg?
Az integráció számomra jó hívó szó volt! Sokat elmond céljainkról az, hogy a mérlegfőösszege alapján a negyedik legnagyobb hazai bankcsoport ilyen fontos stratégiai ágazatnak tekinti az agráriumot. Személyesen is szimpatikusnak tartom a strukturált, szisztematikus megközelítést, amellyel a mezőgazdaság minél hatékonyabb kiszolgálására törekszik a Takarék Csoport.
Milyen fázisban tart most az integráció?
2017 végéig az országban korábban működő több mint félszáz takarék egyesüléséből 12 regionális központú, tőkéjében erős, stabil és hatékonyan működő hitelintézet jön létre.
Ha csak 12 takarékszövetkezet marad, hogyan érik el a gazdálkodók a bankot?
Úgy, ahogy eddig. Attól, hogy egyesülnek, még a helyi kapcsolatok fennmaradnak. A 12 takarékszövetkezettel biztosítjuk a regionális lefedettséget. A cél a párhuzamosságok megszüntetése volt. Azon dolgozunk, hogy az ország bármelyik pontján ugyanolyan feltételekkel elérhető termékeket hozzunk létre. Ez az ügyfelek számára egyszerűbb, áttekinthetőbb működést és szélesebb, még versenyképesebb kínálatot jelent. Azt is tervezzük, hogy szolgáltatásainkat még gyorsabban és kevesebb adminisztrációval vehessék igénybe, továbbá bővítjük a választékunkat.
Például?
Bankszakmai szempontból hat csoportba sorolhatók azok a termékeink, amelyeket elsősorban a kisebb méretű vállalkozásoknak szánunk. Ide tartoznak a kártya alapú termékeink, amelyekben piacvezető az integráció, hiszen az 50 milliárd forintot is meghaladja az Agrár Széchenyi Kártya- és a Takarék Gazdakártya-állomány. Részt veszünk a támogatások előfinanszírozásában, továbbá a forgóeszköz-finanszírozásban, beleértve a készlet- és a közraktárjegy-finanszírozást. Fontos feladatunknak tartjuk a beruházási típusú finanszírozást is. Ide tartozik például a földvásárlási, a telephely-fejlesztési vagy a gépberuházási hiteltermékünk.
Látva a rendre generációváltáshoz érkező, ugyanakkor koncentrálódó agrártársadalmat, szeretnénk cégtranzakciókat is célzottabban finanszírozni, hiszen erre nagy a piaci igény. Például amikor az idős tulajdonos már kiszállna, de a családon belüli utódlást nem tudja megoldani, ezért eladja a vállalkozását. Egyre fontosabbá válik a termelés finanszírozása is. Szeretnénk erősebben beszállni abba az üzletbe, amely az éves termelési költségek megfinanszírozását jelenti.
"Egyre fontosabbá válik a termelés finanszírozása is." – fotó: Agroinform.hu
Az integrátorok uralják ezt a piacot jelenleg, nem? Milyen változást remélnek? Milyen eszközeik vannak hozzá?
Megvannak az eszközeink hozzá, például az ágazat mély ismerete. Az alapozza meg, hogy van egy olyan gazdálkodói körünk, amely már régóta nagyon megbízható adósnak minősül. Őket szeretnénk megszólítani a termékünkkel, amely a vetési és betakarítási ciklushoz illeszkedik. Tehát a hiteligénylői és a hitelt visszafizetői pozíciói pillanat ezekhez az alkalmakhoz van igazítva.
Az sem titok, hogy a magyar szántóterületek 90 százalékán ugyanazt az öt növényt vetik, ezek tőzsdei növények, az áruk, a hozamaik jól láthatók, ez a bank számára is jó alapot jelent. Meglátjuk, meddig tudunk ebben eljutni. Az egyik fontos elvárásunk, hogy gyorsan tudjuk adni. A személyes elvárásom is az, hogy gyorsuljunk fel.
Az agrárium gyakran azonnali beavatkozást követelő ágazat, nem húzódhatnak el a bírálati idők.
Mi a terv? A tavaszi szezonra elindítják?
Igen. Az a terv, hogy a vetési szezon előtt előállunk vele. Ehhez azonban még sok víznek kell lefolynia a Dunán. Csak emlékeztetnék arra, hogy a Takarék Agrár Igazgatóság szeptember elején állt fel, és még zajlik a kiépített értékesítési hálózat teljes kapacitásra járatása.
A tudásközpontjuk milyen tudást kíván átadni?
Az elmúlt 15-20 évben jómagam valahogy mindig a gazdák finanszírozásával foglalkoztam. Többnyire vidéken, nem régóta dolgozom bankközpontokban. Az a tudás, amelyet ennek során szereztem, remélhetőleg jó alapot jelent ahhoz, hogy a remek szakértőkből álló csapatban kialakítsunk egy olyan integrált tudást, amellyel meg tudjuk győzni a bankvezetést, a kockázatkezelőket arról, hogy az agráriumnak melyek a kulcsfolyamatai, és hogy ehhez bátrabban lehet nyúlni, mert stabilabbnak tekinthető a legtöbb iparágnál.
Egyébként csak a kollektív tudásban hiszek. A világ mára már annyira összetetté vált, hogy nem lehetséges kizárólag egy szemszögből vizsgálni valamit. Az agrár szakmai tudás is olyan komplex, hogy egy gazdálkodó munkájának már csak a kisebb hányadát teszi ki a konkrét termelési-termesztési tevékenység.
Hogyan érik el a gazdálkodókat? Vagy ez a hitelezés során történik?
Az integrációnak a takarékszövetkezeteken keresztül van egy nagyon széles fiókhálózata, amely gyakorlatilag hitelezési centrumként működik. Nekünk ezek a fiókok lesznek a karjaink. Az ottani szakavatott kollégák végzik – a Takarék Agrár Igazgatóság koordinálásával – a termékek értékesítését, a folyamatok alakítását. Kereskedelmi bankunk pedig az egész országot lefedő vállalati üzletággal rendelkezik. Itt az a cél, hogy a nagyobb vállalkozásokat, vállalatokat szolgáljuk ki az igényeikre szabott egyedi megoldásokkal.
Az integráció rendelkezik egy lízing- és egy faktorcéggel is. Az agrárium szép és színes kihívásait többféle megoldással tudjuk kiszolgálni. A gépvásárlást például nemcsak beruházási hitellel, hanem lízinggel is. A már említett agrárértékesítési hálózat a lízingcsapat kapcsolódási pontja is lesz.
A faktor elsősorban azokat az élelmiszer-ipari beszállítókat szolgálja, akikkel a feldolgozó vagy kereskedelmi lánc oldaláról viszonylag hosszabb fizetési határidővel szerződnek, és saját forrásból nehezen tudnák áthidalni ezt az időszakaszt. Fontos pillér az is, hogy „a banki szemszögünket” próbáljuk minél komplexebbé tenni, ezért sok ügyféltalálkozót szervezünk, ahol elmondjuk, mi hogyan látunk egy-egy kérdéskört, és természetesen a közvetlen kérdések és visszajelzések miatt is hasznosak.
Milyenek ezek a találkozók?
A jövő évben ki fog derülni. Regionális tematikus agrárszakmai vacsorákat tartanánk, továbbá ott lennénk a fontos konferenciákon, kiállításokon. Miközben vendégül látnánk az ügyfeleinket, beszélgethetnénk az ágazat mindennapjairól. Megmutatnánk azt is, hogy az integráció mivel tudja őket támogatni a munkájukban. Olyan megoldásokat találtunk, amelyek hiánypótlók lehetnek a mai magyar banki piacon. Gondolok itt a kis és közepes termelők eddiginél sokkal aktívabb kiszolgálására.
Ha egy gazda most megkeresi a bankot, mit tudnak neki ajánlani?
Vannak központi, és vannak egyedi termékeink. Az egyéni gazdálkodók és a kis üzemek körében piacvezetők a takarékszövetkezetek. Az integráció 122 milliárdos hitelállománya 22-23 százalékos piaci részesedést jelent. És ebben a finanszírozási tömegben mindenféle megoldás szerepel. Rövid és hosszú lejáratú; támogatás-előfinanszírozás; gép- és egyéb beruházás; földfinanszírozás és még sorolhatnám.
Ezek alapja a személyesség és az egyediség – ezeket a takarékszövetkezetek tudják nyújtani.
Most azon dolgozunk, hogy egységesítsük a szolgáltatásainkat. Elkészült az ütemtervünk a meglévő termékeink felülvizsgálatára, egyszerűsítésére. Ami pedig hiányzik, azt kialakítjuk.
A legelső új termékünk a Vidékfejlesztési Program (VP) beruházásaira nyújtott komplex fejlesztési hitelcsomagunk lesz. Már január elejétől értékesíteni kívánjuk, hiszen a VP-program támogatói döntései hosszas – három év – várakozás után 2017 végéig megérkeznek a gazdálkodókhoz, és bizonyára már a tűkön ülnek, hogy belekezdjenek a beruházásaikba.
Egyébként az európai uniós támogatások milyen feladatot rónak a bankra?
Szép terület. Elöljáróban ki kell mondanom, hogy szószólója vagyok annak, hogy tanuljunk meg támogatások nélkül élni. De természetesen emellett mindig mondom azt is, még itt van, kapjuk, valószínűleg a következő hétéves ciklusban is így lesz, ha csökkentett mértékben is, tehát vegyük igénybe. Ám hatékonyan használjuk fel, hogy a támogatást leszámítva is eredményesek legyünk. Ma ez gyakorta nem igaz.
A normatív támogatásokkal szemben előtérbe kell kerülniük a beruházási, értékteremtő típusúaknak.
És van egy harmadik szerepköre is az uniós támogatásoknak, amely a környezetterhelés csökkentését szolgálja. Ha ehhez találunk forrásokat, akkor egy élhető, egészséges Magyarországot teremtünk vagy őrzünk meg. Meg kell tennünk, mert mindannyiunknak ez az érdeke!
