A Portfolio.hu-ra hivatkozva a Telex azt írja: az ázsiai munkavállalók közvetítésével foglalkozó Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője szerint rendkívül nehéz idehaza munkaerőt találni a tartósan munkanélküliek között. „200-300 emberből egy általános közvetítés során szakképesítés nélküli munkára jó, ha 2-3 ember beválik. Márpedig egy feldolgozóipari cégnél, amelynek két hónapon belül 50 új munkavállalóra lenne szüksége, ez nem egy járható út." – mondta.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a pár százezer fős hazai munkaerőtartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, azon csak hangsúlyosabb felnőttképzés segítene.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy véli, az évi 30-40 ezer munkavállaló kiesésének pótlására nincs elegendő munkaerő-tartalék a hazai piacon.
A mezőgazdaságnak is nagy szüksége van a hiányzó munkaerő pótlására – fotó: Horváth Attila
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint rég világossá vált, hogy igen jelentős a hazai munkaerőhiány mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. Ezért mindenképpen szükség lesz a külföldi munkaerőre, főleg, ha a gazdaság növekszik.
Jók a tapasztalatok az Indiából és a Fülöp-szigetekről érkezett vendégmunkásokkal, akik közül egyre többet foglalkoztatnak a mezőgazdaságban is – elsősorban állattartó telepeken, halgazdaságokban, kertészetekben. Egy indiait harmadannyiért tud szerződtetni egy cég, mint egy fülöp-szigeteki munkást. Az indiai dolgozók behozatala 350-500 ezer forint, a filippínóké 1,2-1,5 millió forintjába kerül a munkáltatónak.
A kormány az előző évi üres álláshelyek számában maximalizálja a behozható külföldi dolgozók számát, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt most 70-80 ezer EU-n kívüli vendégmunkást utaztathatnak be a cégek.
A szakértők szerint azonban ennél már most két-háromszor több lehet az üres állások száma, vagyis több mint 200 ezer új emberre lehet szükség azonnal a hazai munkaerőpiacon.
A gyáriparos szövetség komoly problémának tartja, hogy ha lejár a munkaszerződése és a tartózkodási engedélye egy külföldi munkavállalónak, a törvény szerint a munkáltató kötelessége gondoskodni arról, hogy a munkás elhagyja Magyarországot. Ez szerintük nonszensz, hiszen a munkaadó cég megveheti a repülőjegyet, kiviheti a dolgozót a repülőtérre, azonban nem hatóság, tehát arra senkit nem kényszeríthet, hogy fel is szálljon a repülőgépre. Ha viszont a külföldi dolgozó nem akarja elhagyni az országot, akkor a kitoloncolás igazgatási és minden más költségét a korábbi munkáltatót terhelhetik.
Hogy a külföldiekre szükség van, azt jelzi, hogy az elmúlt 40 évben több mint egymillió fővel csökkent a népességünk, 10,7 millióról 9,59 millióra. A Központi Statisztikai Hivatal kutatói szerint a következő 40 évben pedig még gyorsabb lesz a csökkenés, az optimista forgatókönyvek szerint is 7,5-8 millióan leszünk 2070-ben.
