Az új szabályozást sok kritika érte, a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) egyenesen alkotmánysértőnek nevezte a törvénymódosítást, szerintük a törvény a spekulációt segtíti elő és az érintettek alkotmányos jogait is sérti. A törvénymódosítás kritikusai szerint a kamarát nem kellene azzal a joggal felruházni, hogy földszerzési ügyekben szinte teljesen egyedül döntsön.
A törvény kritikusai szerint túl nagy lesz a kamara döntési jogköre földszerzési ügyekben – fotó: Varga György/MTI
A földforgalmi törvény módosításáról a Magyar Hírlap kérdezte Győrffy Balászt, aki ezzel kapcsolatban elmondta: jelenleg az eladási és a vételi szándékot a kamarai települési agrárgazdasági bizottság (tab) véleményezi, majd ez a vélemény a kamara megyei elnöksége elé kerül. Ez gyakorlatilag földbizottsági döntés, amely ellen jelenleg másodfokon a helyi önkormányzatoknál lehet fellebbezni – amely viszont csak a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálhatja –, majd meg lehet támadni a bíróságon, amelynek joga van a változtatásra.
A törvénymódosítással az változik, hogy az önkormányzatok már nem avatkozhatnak bele a földforgalmi döntésekbe, a kamara területi szervének ajánlását a kormányhivatal hagyhatja jóvá vagy bírálhatja felül.
Ez ellen a döntés ellen fellebezni a bíróságokon lehet, ahol azonban nem változtathatnak a döntésen, csak új eljárásra utasíthatnak.
A családi gazdaságokkal kapcsolatban a lapnak a NAK-elnök elmondta: tavasszal változtatást szeretnének bevezetni: a családi gazdaság helyett bevezetnék a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv), amely a tervek szerint már jogi személyiséggel lesz felruházva. Elmondta: a családi gazdaság most adózási kategória, nincs cégformája, magánszemélyek együttműködéséről szól. Olyan speciális cégformát szeretnének bevezetni, amit mezőgazdasági tevékenység folytatására lehet használni. Az ilyen vállalkozások esetében előírnák a közeli hozzátartozói státust a tagok között.
Tavasszal a kamara bevezetné a családi gazdaság helyett a családi mezőgazdasági vállalkozást – fotó: Czeglédi Zoltán/MTI
A tervek között szerepel, hogy a családi gazdaságokra jellemző adókedvezményt a csmv is megkapná. Tehát százmillió forintos nettó árbevételig mentesítenék a vállalkozásokat a társasági adó megfizetése alól.
Az új földforgalmi törvényt érő másik leggyakoribb kritika az árképzés. A törvény ellenzői szerint a jogszabály hatósági árat szab a földekre. Tehát a törvényben megadott indexálás szerint az elkövetkező 20 évben várható jövedelmet kell kiszámolni, és annak alapján kell meghatározni a vételárat, ami
szakértők szerint lehetetlen művelet, mivel ezt akár néhány évre előre is nehéz megbecsülni.
A NAK korábbi cikke szerint: az erdőnek nem minősülő földek esetében egy 20 éves időszakot jelöl meg a törvény, ami alatt meg kell térülnie a beruházásnak, azzal, hogy a piaci körülmények természetes változása és a technológiai fejlődés miatt ezen időszak jövedelmét megfelelően indexálni szükséges.
Győrffy Balázs tagadta, hogy hatósági ár bevezetéséről lenne szó, elmondása szerint a termőföld jövedelemtermelő képességét kell majd figyelembe venni, akkor, amikor döntés születik arról, hogy az ár piacilag indokolt vagy nem. A helyi termelési viszonyokhoz kell az árakat viszonyítani – mondta. Erre azt a példát hozta fel, hogy ha egy szőlőültetvény felvásárlásakor egy bortermelő és egy ingatlanbefektető száll versenybe, utóbbi nagyságrendekkel nagyobb árat ajánlhat.
A birtokkoncentrációról is beszélt Győrffy Balázs, elmondta: ez egy megállíthatatlan folyamat, szerinte erre a megfelelő válasz az önkéntes összefogás, amely segítségével a kisebb gazdák az érdekeiket közösen érvényesítve, hatékonyabban tudnak megjelenni a piacon, hiszen a mostani piaci környezetben így maradhatnak versenyképesek, így maradhatnak talpon.
_fill_540x300_0.jpg)
