Dr. Kapronczai István, az OTP agrárszakértője „Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban” címmel tartott előadást az OMÉK Szakmai Napon.

Kapronczai úr, miért foglalkozik az OTP az agrárium gazdasági, pénzügyi, innovatív helyzetével?

Azért, mert az OTP-nek komoly ambíciói vannak az agrárhitelezés területén. Persze nem most kezdtük ezt a munkát, hiszen a teljes agrár hitelpiac 17-19 százalékát adja az OTP. Aki ekkora összeget hitelez az agrárgazdaság szereplőinek, annak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen állapotban van az agrárágazat. Ennek az összegnek a kihelyezése komoly szakmai felkészültséget igényel, hiszen több százmillió forintos hiteleket is kihelyezünk. A szakmai ismeret nélkül nem lehet a hitelkérelmet objektíven elbírálni. Az OTP-nek alapvető érdeke, hogy ezzel a területtel foglalkozzon, mivel így tudja csökkenteni a hitelkihelyezés kockázatát.


Az előadásában hangsúlyozta, hogy ma már nem vagyunk a kiművelt emberfők agrárországa, mint korábban. Kétségtelen tény, hogy a rendszerváltás után jelentősen nőtt a gazdálkodói létszám, de szükség van-e több tudásra, mint korábban?

Ma már nem elegendő csak a megszokott technológiát alkalmazni. Olyan hightech van a mezőgazdaságban, amelynek a kihasználását csak magas szakmai tudással lehet elérni. Gondoljuk meg, fejő automaták terjednek a tehenészetekben, s a precíziós gazdálkodással is egyre többen foglalkoznak. Nem ülhet úgy egy traktoros a több tíz-, de akár százmillió forintos traktorra, technológiára, hogy csak azt nézze, hogy van-e légkondicionálás, van-e hűtőszekrénye stb. Ezt a technológiát ki kell tudni használni.

Egy hasonlattal élve, makrogazdasági szinten csak addig a szintig tud a mezőgazdaság meredeken növekedni technológiai beruházásokkal, amíg a tudásszint korlátjába nem ütközik. Egyszerű, abszurd dolog, de ha leszerelnénk az Egyesült Államok összes technikáját, és elvinnénk Indiába, nem lenne ott amerikai színvonalú termelés. Ezért fontos a tudás, a felkészültség, de világszinten probléma az oktatás, és sokkal gyengébb a tudásszint már a középiskolai képzésben, mint korábban.

kép

Dr. Kapronczai István, az OTP agrárszakértője – fotó: Agroinform.hu

Ma már az egyetemi oktató előtt más lehetőségek vannak. A mi időnkben az oktatók nagy tudású emberek voltak, s a munkaidejük 80 százalékában foglalkoztak a tanítással. Ma viszont 20 százalékot tesz ki a tanítás, a többi időt kutatási projektekre, szaktanácsadásra kénytelenek fordítani. Itt valami alapvető változásokra volna szükség, hogy előbbre tudjunk lépni, meg tudjuk oldani ezt a problémát.

Ugyanakkor azt is mondta, hogy ilyen lehetőségeink nem lesznek többet, mint amilyenek még 3-4 évig vannak…

Financiális oldalról mondtam ezt. Elsősorban az uniós támogatások felfutásának köszönhetően a mezőgazdaság – elsősorban a növénytermesztési ágazat – nagyon jó pénzügyi helyzetben van. Jelentősek a megtakarítások, jelentősek a saját források a beruházásokhoz, olcsó a hitel, és a bankok készségesek a hitelezésben. A támogatás is adott, így ezt a lehetőséget bűn nem kihasználni. És még mindig van 3-4 év előttünk, bár kétségtelen, hogy a támogatási pénzek bizonyos szempontból determináltak. Még mindig lehet fejlődni, mivel a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt egy évtizedben csak enyhén emelkedett. A pénzügyi teljesítménye viszont – 2014-ig – erőteljesebben javult.

Az agrárgazdaságunk az elmúlt két és fél évtizedben drasztikus pozícióvesztést szenvedett el a világ élelmiszer-termelésében, részesedésünk felére csökkent.

A világ mezőgazdasági termelése az 1989-1991 közötti évek átlagához képest 2014-re 81 százalékkal bővült, Magyarországé 17 százalékkal visszaesett. Hústermelésünk a világénak ma már alig több mint 0,3 százalékát adja, miközben a kilencvenes évtized elején 1 százalék körül volt a részesedésünk. Nem egy gazdaságot ismerek, ahol azt mondják, hogy nem foglalkoznak a támogatás kötöttségeivel, a rendszer lassító erejével, hanem saját forrásból és hitelből fejlesztik a gazdaságot. Mert még mindig jobban jár, ha időt nyer, s a beruházás két évvel korábban kezd üzemelni, mint ha a támogatás igénybevételével valósítaná meg a fejlesztést.

Milyen szinten foglalkoznak a kockázatkezeléssel?

Amikor a bank hitelt helyez ki, nagyon komoly kockázatelemzést végzünk, komoly felmérések, anyagok készülnek. Már a hitelügyintézők is foglalkoznak ezzel a témakörrel, de a bankon belül külön kockázatkezelési csapat dolgozik, amely külön is átvizsgálja az adott anyagot.

kép

"Az agráriumban szerencsés helyzetben vannak a hitelező bankok, itt a visszafizetési morál rendkívül jó." – fotó: Agroinform.hu

Fontos-e a személyi kérdés?

Nagyon fontos a személyi kérdés, hiszen ő nyújt garanciát arra, hogy a hitel hasznosuljon, eredményt termeljen és visszafizetésre kerüljön. Az előadásomban is elmondtam, hogy az agráriumban szerencsés helyzetben vannak a hitelező bankok, itt kevesebb a hazardőr, így a visszafizetési morál rendkívül jó. A lejárt hitelek állománya alig egy százalék, ami tizede a nemzetgazdaság egészének. A magyar mezőgazdaság az elmúlt 2-3 évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági kondícióban, mint az elmúlt években, de ennek további erősödése nem várható.

Az agrárgazdaságban felhalmozott forrásokat a jövő érdekében egy jól tervezett, hosszú távú stabilitást ígérő, fejlesztésorientált gazdaságpolitikával célszerű mobilizálni az elkövetkező években. Ennek megvalósítása történelmi lehetőség és történelmi felelősség. A hazai termelőknek fel kell készülniük arra is, hogy csökkenő támogatások mellett is talpon tudjanak maradni! Ennek pedig csak egy módja van: a hatékonyság javítása, a versenyképesség erősítése! Nemzetközi összehasonlító elemzések azt bizonyítják, hogy csak azokban az országokban fejlődött az agrárgazdaság az elmúlt fél évszázadban, ahol élénk volt az innováció, ahol rendelkezésre álltak a források.

Mit tegyenek a gazdálkodók ennek érdekében?

Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek a fejlesztések, korszerűsítések, az innováció területén rendelkezésre állnak!

kép

"Az agrárgazdaságunk az elmúlt két és fél évtizedben drasztikus pozícióvesztést szenvedett el a világ élelmiszer-termelésében." – fotó: Agroinform.hu

Mi a kormányzat feladata?

Hosszú távra stabilnak remélt agrárpolitikai környezet biztosítása, ellentmondásos, kockázati elemeket is tartalmazó kormányzati döntések mellőzése.

Végezetül: Ön szerint milyen kitörési pontokat fogalmazhatunk meg az agrárium számára?

Azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne, ha hasznosulnának az öntözésfejlesztési támogatások. Jelenleg bonyolult a rendszer, lassú a támogatások igénybevétele. De kulcskérdés az öntözés, elsősorban a kertészetnél, ahol én kitörési pontokat is látok. Az állattenyésztésben viszont már kisebb lehetőségeket vélek felfedezni.