Megugró kereslet
Az olajos magvak iránti kereslet konkrétan az egekbe szökött, így a vállalatok most igyekeznek biztosítani az ellátást, a gazdálkodók pedig megpróbálnak a bizonytalan jövőre tervezni. A meglepetést az jelentheti, hogy nem az ukrajnai gazdákról van szó. Július közepén Clay Oliver az USA Georgia államának egyik farmere elképesztő e-mailt kapott: a feladó azt állította, hogy Panamában dolgozik egy spanyol cégnek, és egy éven keresztül havonta 50 000 tonna finomított napraforgóolaj szállítására keres partnert.
Oliver számára —- aki 2013-ban kezdte el a termését, pekándiót, földimogyorót és napraforgómagot olajokká préselni - ez elképesztő mennyiségnek tűnt. Az Oliver Farm Artisan Oils olajokat közvetlenül az otthoni szakácsoknak értékesít az Egyesült Államokban, és nagy tételben helyi vállalkozások is vásárolnak tőle. A kis farmon működő, különleges gazdaság azonban más univerzumban működik, mint a globális, ömlesztett olajkereskedelem. Oliver saját számításai szerint évente összesen legfeljebb 37 ezer liter napraforgóolajat állít elő, ami nagyjából 34 metrikus tonnának felel meg. Bár júliusban még azt hitte, hogy az e-mail átverés, azóta számos hasonló olajjal kapcsolatos megkeresést kapott a világ minden tájáról.
"Évente néhány ilyen e-mailt kaptam. Most már telefonon hívnak, és szinte hallani a kétségbeesést a hívók hangjában"
- mondta el Oliver. Jól látszik, hogy a helyszínen uralkodó szörnyű körülmények mellett Oroszország ukrajnai inváziója több fronton is megrázta a globális élelmiszerrendszert. Ukrajna zavarai a búza és más gabonafélék vetésében, betakarításában és exportjában, melyekre az alacsony jövedelmű országok, köztük Nigéria és Jemen is támaszkodik, a háború legsúlyosabb következményei között vannak. Bár a két ország már megállapodott abban, hogy engedélyezik a blokád alá vont ukrán gabona exportját, és ez az exporttevékenység javában zajlik is, a háború továbbra is egyike azon tényezőknek, amelyek hozzájárulnak a globális élelmiszerárak erőteljes emelkedéséhez, miközben a világban tapasztalható éhezés riasztó mértékben növekszik.
Az olajos magvak iránti kereslet konkrétan az egekbe szökött, így a vállalatok most igyekeznek biztosítani az ellátást, a gazdálkodók pedig megpróbálnak a bizonytalan jövőre tervezni. Kép: Unsplash
Emelkedő árak
Ugyanakkor Ukrajna a világ első számú napraforgóolaj-forrása is, míg a második helyen Oroszország áll. A nyár legvirágosabb növényének magjából préselt olaj egyre keresettebb az otthoni és éttermi konyhákban, valamint az olyan termékekhez is létfontosságú mint a salátaöntetek és a dióvajak alternatívái.
Az invázió és április közepe között a napraforgóolaj világpiaci ára 40 százalékkal emelkedett.
Európában az élelmiszerboltok korlátozták a napraforgóolaj vásárlását, az élelmiszeripari vállalatok pedig igyekeznek helyettesítő termékeket találni termékeikhez, ami más olajok árát is felfelé nyomja. Ez a legújabb példa arra, hogy az instabilitás - legyen az háború, világjárvány vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos események növekvő gyakorisága és súlyossága - milyen messzemenő, összetett hatásokkal jár, ha az élelmiszer-ellátási láncok bonyolultak és globálisak.
Ez egyébként olyan piac, melynek a kisebb gazdálkodók korábban nem voltak a részei, még az Egyesült Államokban is eltörpül a termelésük a nagyobb üzemek mellett. A cégek saját maguk gazdálkodnak és préselnek, az olajok pedig hidegen sajtoltak, finomítatlanok és sokkal drágábbak mint a hagyományos változatok. Általában olyan vásárlóknak forgalmazzák őket, akik egészségesebb terméket szeretnének, vagy hajlandóak többet fizetni a helyi mezőgazdaság támogatásáért. Mivel azonban a napraforgóolaj, mint árucikk - és a vele helyettesíthető más olajok - árai rendkívül megemelkedtek, és az olaj világ körüli szállításának ára a magas üzemanyagköltségek miatt az egekbe szökött:
Az árkülönbség ma hirtelen már nem is olyan jelentős, mint korábban volt.
A kisebb amerikai olajtermelő gazdák közül sokan hasonló cipőben járnak: az olajuk nagyrészt elfogyott. "Nem igazán tudunk új üzleteket vállalni" - mondta egyikük. "Minden hektár, amink van valahol, olajos magvakkal van tele. Bárcsak több földet béreltem volna." Néhány órával északabbra, New York állam északi részén Jeffrey Haightnak több hely áll rendelkezésére, hogy vállalhassa a hozzá beérkező extra megkereséseket, de aggódik az ismeretlen változók miatt.
Haight a Hudson Valley Cold Pressed Oils egyik tulajdonosa, amely egy kis családi farmon saját napraforgót termeszt, hogy olajat és a visszamaradó cefréből gluténmentes lisztet készítsen.
"Olyan helyzetben vagyunk, hogy a jelenlegi termelésünk háromszorosát is el tudjuk adni"
- mondta Haight, majd hozzátette: "Főként azért, mert az olajbogyóval ellentétben, amelyet a betakarítás után szinte azonnal olajjá kell préselni, mi képesek vagyunk termeszteni, betakarítani és egészen addig tárolni a magot, amíg olajat nem kell belőle készítenünk.
A nyár legvirágosabb növényének magjából préselt olaj egyre keresettebb az otthoni és éttermi konyhákban, valamint az olyan termékekben, mint a salátaöntetek és a dióvajak alternatívái. Kép: Pexels
Napraforgóolaj beszerzés
A napraforgóolajra támaszkodó élelmiszeripari vállalatok döntéshozói folyamatos bizonytalansággal küzdenek. Sokan, mint például a bostoni székhelyű 88 Acres, amely magalapú energiaszeleteket és dióvaj-alternatívákat készít, olyan globális napraforgóolaj-gyártó cégekkel kötöttek szerződést, melyek a világ minden tájáról, többek között Ukrajnából szerezték be a magot. A háború kitörése után azonban az ukrán kínálat egyszerűen elfogyott.
Azóta a vállalat azon fáradozik, hogy helyettesítő forrásokat találjon. Amikor sikerült szerezniük, akkor olyan mennyiségben halmozták fel az olajat, amilyenben korábban sohasem.
A cég K+F csapata új olajokat is tesztel, például avokádót, de helyettesítő anyagokat nehéz találni és bevezetni. "Mindenki elkezdett további olajok után kutatni, és a legolcsóbb anyag, amit valaha is kapni lehetett a világon, mára drágább, mint a bio olívaolaj" - mondta Greg Vetter, a Tessemae's, egy marylandi székhelyű bio salátaönteteket és ételízesítőket gyártó cég vezérigazgatója.
"Így aztán elkezdesz gondolkodni: Ó, Istenem, mi van még? Mit tudnék használni? És a válasz az, hogy: semmi."
A napraforgóolajra támaszkodó élelmiszeripari vállalatok döntéshozói folyamatos bizonytalansággal küzdenek. Kép: Unsplash
Kisgazda stratégia az USA-ban
A 88 Acres-szel ellentétben a Tessemae kétéves szerződése egy globális napraforgóolaj-vállalattal továbbra is érvényben van, így szerencséjük volt, hogy alacsonyabb áron kötöttek üzletet. Vetter szerint azonban a kínálat "nagyon ellentmondásos", és a jövőbeli termelés még inkább a levegőben lóg.
A háború elhúzódásával most már egyértelmű, hogy jövőre nem lesz ukrán napraforgótermés, és a beszállítók más országok gazdálkodóival kötnek szerződést, hogy azok még több napraforgót termeljenek.
A káosz közepette a kisebb napraforgóolaj-termelők az alagút végén levő fényt keresik: ez a növekvő kereslet lehet, és az, hogy a helyi gazdaságok kitartanak a profiljuk mellett, és a globális kínálat zavarai ellenére is ugyanolyan kínálattal és hasonló árakkal jelenhetnek meg a piacokon.
"Ez egy jó lehetőség arra, hogy legalább a mi kis cégünk ismertségét növeljük"
- mondta Oliver a georgiai gazda, "Ha ez egy kis üzletet hoz nekünk, az csak jó. Mi csak próbálunk a felszínen maradni" - summázta a helyzetet.
(Forrás: civileats.com)
_fill_540x300_0.jpg)
