Év végi beszélgetés az IKR Agrár ügyvezetőjével

Hogyan építette ki helyét az IKR Agrár Kft. ebben a cégcsoportban? – kérdeztem Nagy Lajos cégvezető igazgatótól.

– December 1-én lesz három éve, hogy az IKR Agrár Kft. megkezdte önálló működését. Másfél éves előkészítő munka után az AGROFERT kivásárolta az IKR Zrt. eszközeit, amelyek az inputanyag-kereskedelemhez  kapcsolhatók és átvett 246 embert, illetve ezen felül még a portfólió része volt három termelő gazdaság – a Pécsváradi Agrover, a Pécs-Reménypusztai Kft., a Szirmabesenyői IKR Szolgáltató Kft. – és egy szolgáltatást végző cég a Demecseri Agrovár Kft. Összesen mintegy 400 ember került be a cégcsoportba. Így kezdtük el megújuló tevékenységünket.

Nagy Lajos, az IKR Agrár Kft. cégvezető igazgatója

Egy közbevetett kérdésem lenne, az eredeti létszámhoz képest létszámcsökkenéssel, vagy anélkül lehetett megújulni?

– Maga az IKR Agrár a termelőüzemek nélkül 246 fővel indult, most 300-an vagyunk. Ahogy az ágazatok teljesítménye nőtt, úgy kellett hozzáigazítanunk a létszámot is. A leányvállalatok esetében Pécsváradon bezártuk a vágóhidat, mert nem volt rentábilis, csökkent a földterület is, mert az állami földek bérletét mások nyerték el, így kénytelenek voltunk létszámot csökkenteni. Összességében az induló létszámunk nagyjából változatlan maradt, csupán átrendeződött, a termelő leányvállalatainkban csökkent, az IKR Agrár Kft.-ben pedig növekedett. Azt azonban még hozzátenném, hogy kibéreltük a peremartoni műtrágyagyárat, ott effektíve 80-90 embernek adtunk munkát, és ha hozzászámítom még az alapanyag-beszállítást, készáru-kiszállítást, akkor mintegy 150 embert foglalkoztatunk napi szinten.

Akkor ez valódi többlet a foglalkoztatottak létszáma tekintetében, tehát növekedés valójában.

– Igen, ez valós foglalkoztatott létszám többlet, mert ezen a gyáron három évig lakat volt. Úgy is fogalmazhatnék, hogy ez is egyfajta hozadéka annak, hogy egy szakmai befektető a tulajdonosa a cégnek.

Kanyarodjunk vissza a tevékenységi kör megújításához

– Azt tudtuk, hogyha tevékenységünket ki akarjuk teljesíteni, amelyhez rendelkezünk megfelelő infrastruktúrával, rendelkezünk egy olyan üzletkötői hálózattal, amelynek komoly kapcsolati tőkéje van és szakmai befektető az új tulajdonos, amely a cég likviditását is ki tudja egyensúlyozni, akkor csak rajtunk múlik, hogyan tudunk visszajönni a piacra és hogyan tudjuk azt a szerepet kitölteni, ami megillet bennünket. Hajtott bennünket a becsvágy is, mert szerettük volna megmutatni mindenkinek, elsősorban magunknak, versenytársainknak, hogy mire képes az IKR Agrár csapat, ha minden feltétel adott ahhoz, hogy korlátok nélkül végezheti munkáját.

Akkor lássuk a számokat.

– 2012-ben 32 milliárd forint volt az árbevételünk, 2013-ban 47 milliárd, 2014-ben 66 milliárd és az idén közel 76 milliárd forint lesz a cég árbevétele. Azt gondolom, ezek a számok magukért beszélnek, hiszen nagyon feszített terv szerint sikerült a piacon előre menni, a termelők bizalmát visszaszerezni, tovább erősíteni, a termelői, a vevői kört tovább szélesíteni.

Miből tevődik ez össze – ahogy manapság mondani illik – hogyan oszlik meg a portfólió?

– A cég egyik erőssége a műtrágya kereskedelem, amihez kiterjedt országos infrastruktúrával rendelkezünk. Ebben az évben közel 400 ezer tonna műtrágyát fogunk értékesíteni (ebből 30 ezer tonnát külföldre). Ez a magyarországi műtrágya felhasználásnak cca 30%-a. Termékválasztékunk a folyékony műtrágyáktól a szilárd műtrágyákon keresztül mindent magába foglal. A tulajdonos Európában a Yara után a második legnagyobb nitrogénműtrágya-gyártó. Közel 5 millió tonna nitrogén műtrágyát gyárt, és nagy gondot fordít a termékfejlesztésre, az innovációra. Mind a németországi gyárban, mind Dusloban jelentős a kutatásfejlesztés a piaci igényekhez igazodva. Az innovatív termékekkel, amelyeket a németországi, a csehországi és szlovákiai igényekre gyártottak, Magyarországon is sikeresek vagyunk, mert az ország különböző területein ezek a termékek hiánypótlóak (ENSIN, Magnisul, Corn Starter). Ezt igazolja vissza, hogy több díjat nyertünk, mint például az OMÉK Nagydíj, Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok Nagydíj, hogy csak az utóbbiakat említsem. Érezhető, hogy van egy igényes gazdálkodói réteg, akik megnézik azt, hogy mit kapnak a pénzükért, és hogy szakmailag mit indokolt megvásárolni, illetve kijuttatni a termőföldre.

Korábban az IKR a növényvédő szer piacon is meghatározó szerepet töltött be.

– Növényvédő szer üzletágunk fejlesztésére is nagy súlyt fektetünk. 2008-ban a piaci részesedésünk mintegy 12–13% volt, majd az ismert okok miatt ugyan lecsökkent, de napjainkra újra 15-16% körül van. Pontosabban, ha a teljes piacot olyan 80–85 milliárdra tesszük és a mi 2015. évi forgalmunk a 13 milliárdot el fogja érni, akkor ez közel a hatod része a magyarországi növényvédőszer-forgalomnak. Ez az ágazatunk az elmúlt három évben nagyon dinamikusan fejlődött. A kezdeti 4,5 milliárdról eljutottunk a 6,5 milliárdra, majd onnan 10,5 milliárdra és 2015-ben már a 13 milliárdos árbevétellel számolunk. Ehhez az infrastruktúrát folyamatosan fejlesztjük. Jelenleg 12 regionális raktárunk van, egy központi raktárunk és most két elosztó raktárt építünk. Az egyiket a napokban fogjuk átadni Füzesabonyban, a másikat tavasszal Kecskeméten, tehát decentralizáljuk a logisztikát. Okai: egyrészt a költségtakarékosság, másrészt pedig, hogy minél gyorsabban ki tudjuk szolgálni termelő partnereinket.

A Bábolna magnak is jó neve volt a vetőmagpiacon, különösen az egykori kukoricacsávázó üzeme révén.

– A harmadik üzletágunk a vetőmag kereskedelem. Ez is dinamikusan fejlődik, de meg kell jegyezzem, hogy a kereskedelem strukturáltsága, illetve kultúrája terén bizony sok tennivaló van még.

Innen a partvonalról úgy tűnik, hogy nagy különbség van kukorica, napraforgó és kalászos vetőmagok forgalmazása között. Talán a legnehezebben kézben tartható a kalászosoké, ott a legkisebb a fémzárolt hányad?

– Nem a kalászos, hanem a kukorica vetőmagpiac okozza a legtöbb gondot.

Éppen a kukorica?

– Igen a kukorica a legnehezebben kézben tartható. Évente az 1,1–1,2 millió hektárra mindig kell venni vetőmagot. Itt a legnagyobb a kínálat, és itt a legnagyobb a verseny a nemesítő házak részéről. A napraforgónál nem ennyire véres a küzdelem, mint a kukorica esetében. A kalászos gabonáknál pedig inkább az a jelenség erősödik fel, hogy a magyar nemesítő házak termékei, a magyar fajták háttérbe szorulnak. Részben a divat miatt is hajlamosak vagyunk hibrid búzákat és külföldről behozott fajtákat vetni, még akkor is, ha azok beltartalma, minősége sok esetben kívánni valót hagy maga után. Igaz a hektáronkénti hozamok általában magasabbak. Az elején mindig egy kicsit átesünk a ló másik oldalára, aztán valahogy a dolgok egyensúlyba kerülnek. Gond, hogy a kalászos vetőmagvaknál a fémzárolt vetőmag aránya mintegy 20–25% körül alakul.

Ezzel körbeértük a portfóliót?

– Nem, van még egy ágazatunk, illetve kettő is, amelyeknek a jelentősége folyamatosan nő. Egyik a terménykereskedelmi ágazat. Ebben az évben a 2012. évi nulláról indulva 500 ezer tonna terménnyel kereskedik. Ezen túl anyavállalatunk – az AGROFERT – megvásárolta a kiskunfélegyházi NT Kft-t, amely 200 ezer tonna linolsavas napraforgót dolgoz fel éves szinten, alapanyaggal történő ellátását az IKR Agrár végzi.

És a másik ágazat?

– Igen, a technológia fejlesztési ágazatunk, amely precíziós módszerrel veszi a talajmintát, ad szaktanácsot, illetve a precíziós gazdálkodásban, fejlesztésben folyamatosan exponálja magát.

Nagyjából ez a portfóliónk.  A termelők jelentős része még mindig finanszírozásra szorul. Durván az ötvenegynéhány milliárd forintos input anyagunknak az egyharmada az úgynevezett halasztott fizetéssel jut el a termelőkhöz. Nagyon jó a konstrukciónk, a termelőnek nem kell kötelezően leadni a terményt, fizethet pénzzel is. Másnak is eladhatja, aki jobb árat kínál érte, ha a termény ellenértékét az IKR Agrár Kft.-re engedményezte.

Ilyen termeltetői gesztussal ritkán találkozhattak a termelők.

– Összességében azt mondhatom, hogy az elmúlt három évben, amit feszítetten elterveztünk, azt minden évben sikerült teljesíteni partnereink erősödő bizalmának is köszönhetően. A tulajdonos bizalmát élvezzük. Folyamatosan fejlesztünk, beruházunk. Feltett szándékunk, hogy az országban három-négy helyen több tízezer tonnás tárházat építsünk vagy vásároljunk, hogy a terménykereskedelmet még jobban ki tudjuk szélesíteni. A tulajdonos folyamatosan támogatja a termelést és az állagmegóvást szolgáló beruházásainkat. Éves szinten a mi cégcsoportunk egy milliárd forint körüli beruházást hajt végre, holott az amortizációs alapja a felét sem éri el ennek. Büszke vagyok arra, hogy egy szakmai befektető a tulajdonosunk. A cégcsoport nemzetközi vonatkozásban is egy abszolút kiszámítható vállalkozás és a tulajdonos, aki ma a cseh pénzügyminiszter és a miniszterelnök-helyettes, eddig sem engedte meg azt, hogy unfer játékot űzzön a szállítóival, bankokkal, üzleti partnereivel szemben, ezek után meg még úgysem.

Utolsó kérdésnek tartogattam a szaktanácsadást. Feltételezem a tápanyag-utánpótlás, ha már precíziós technikára támaszkodik pontos szaktanácsadó hálózattal működik:

– Egyrészt a munkatársaimat, akik szám szerint agronómusként, mintegy ötvenen dolgoznak a piacon, folyamatosan képezzük; másrészt van egy tápanyag visszapótlási programunk, amelyet egyetemi és a talajtani és agrokémiai szakmában jártas szakemberekkel közösen fejlesztettünk ki, és ez alapján szaktanácsolunk. A kérdésedre a válaszom az, hogy igen, adunk szaktanácsot, de ez nem az a hivatalos szaktanácsadás, hanem a legjobb szakmai tudásunk alapján adott szaktanácsadás, és nem feltétlenül csak a saját termékeinkhez kötődik. Fontosnak tartjuk, hogy bármennyire is széles a mi termékpalettánk, ha a szaktanács alapján olyan terméket kell ajánlani a termelőnek, ami nálunk nem található, akkor nem kötünk kompromisszumot, és akkor akár a versenytárs termékét is ajánljuk. A szakmai igényesség és hitelesség pont annyira fontos számunkra, mint az emberi hitelesség.

Köszönöm, ettől jobb végszót nem találhattam volna beszélgetésünkre.