A kormány legfrisseb döntése szerint extraprofit-különadót vetnek ki 8 ágazatra. Ettől az intézkedéstől több, mint 800 milliárd forintos bevételre számítanak. A tegnapi Kormányinfón számos részlet elhangozott a különadókkal kapcsolatban:

  • Nagy Márton elmondta: a két alapba (rezsivédelmi és honvédelmi alap) idén összesen 900 milliárd forint kerül, ebből a rezsivédelem célját 700, a honvédelemét 200 milliárd forint szolgálja. Jövőre természetesen mindkét alap növekedhet - fogalmazott, megjegyezve, "a nagyobb összegekre lövünk", márpedig az érintett a nyolc szektorban termelődött a legtöbb extraprofit.
  • Nagy Márton elmondta azt is, hogy az extraprofitadón felül a két alapba összesen mintegy százmilliárd forintot kisebb adótételek "finomhangolásával" szed be a kormányzat. A többi közt emelkedni fog az alkohol jövedéki adója, de változni fog a népegészségügyi adó vagy a cégautók adózása is.

Nagy Márton hangsúlyozta: az egyes cégek Magyarországon maradását nem befolyásolja az extraprofit elvétele, hozzátéve, 12 év alatt a bankrendszerben sikerült 50 százalék fölé emelni a magyar tulajdon arányát, a biztosítási szektorban azonban ez még mindig 20 százalék alatti.

kormányinfó

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfón – Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nagy Márton: az extraprofit olyan profit, amiért az érintett szektorok nem dolgoztak meg

A rezsivédelmi alap a jelenlegi fogyasztói árak megtartását szolgálja – mondta Gulyás Gergely. Beszámolt arról is, hogy a honvédelmi alap segítségével a kormány felgyorsítja a már korábban is tervezett haderőfejlesztést.

Az érintett szektorok pontosan tudják, hogy az extraprofit olyan profit, amiért nem dolgoztak meg - fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve: elvárják, hogy ezt ne hárítsák át a fogyasztókra, de vizsgálni fogják az érintett ágazatok árképzését.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: ezek az adók nem adnak okot áremelésre, mert extrahasznot adóztatnak meg, ami "nem indokolja, hogy az emberek által fizetendő költségek emelkedjenek". Hozzátette, ha az adó tömeges áthárítását észleli a kormány, az ellen fel fog lépni. (MTI)

Miből lett az extraprofit?

Nagy Márton elmondta, hogy szerinte miből képződött ezekben az ágazatokban az extraprofit: az extraprofitra a bankok a növekvő infláció és a növekvő kamatok miatt tettek szert, a biztosítóknál azért van extraprofit, mert emelkedik az öngondoskodás igénye, és nő az infláció. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot. Úgy látja, a kiskereskedelmi szektorban azért van extraprofit, mert az éves forgalom bővült, a telekommunikációs szektorban pedig azért, mert a járvány alatt többen maradtak otthon, többen interneteztek, telefonáltak. A légitársaságokat azért vették számításba, mert újra nő az utasforgalom, főleg az elhalasztott utazások miatt, a gyógyszerforgalmazókat pedig azért, mert emelkedett a gyógyszer-értékesítés, már a járvány miatt is. (MTI)

A GKI gazdaságkutatási igazgatója szerint egyébként nincs olyan, hogy extraprofit, és nem érti, miért nem a sikeres ágazatokra rónak ki különadókat, mint péládul az építőipar, írta meg az Index. 

Hogyan viselte mindezt a forint?

Az eurót csütörtökön reggel hétkor 392,52 forinton jegyezték, 18 óra körül pedig magasabban, 392,80 forinton állt. Az euró árfolyama 389,47 forint és 396,52 forint között mozgott a nap során.

A svájci frank jegyzése 381,57 forintról 381,11 forintra csökkent, a dolláré pedig 367,47 forintról 366,21 forintra gyengült.

Az euró erősödött a dollárral szemben: reggel 1,0682 dolláron, késő délután 1,0722 dolláron jegyezték.

Az euró jegyzése a csütörtök késő délutáni 392,80 forintról 391,85 forintra csökkent péntek reggel hét órára, a dollár jegyzése 366,21 forintról 364,38 forintra csökkent, a svájci frankot pedig 381,11 forint után szintén alacsonyabban, 380,42 forinton jegyzik.

Péntek reggeli jegyzésén a forint 1,9 százalékkal áll gyengébben a hétfői kezdésnél az euróval, 0,3 százalékkal gyengébben a dollárral és 2,1 százalékkal gyengébben a svájci frankkal szemben. (MTI)

A gyengülő fizetőeszköz fűti az inflációt

Egyre drágább lesz minden olyan termék, amit külföldről hozunk be az országba. A mezőgazdaságban rengeteg inputanyagot érinthet ez, de általában véve minden termék árában érződni fog előbb-utóbb, az élelmiszergyártók is kénytelenek lesznek a fogyasztókra áthárítani az alapanyagok árának növekedése miatti többletköltségeket.

A forint gyengülése ugyanakkor a mezőgazdaság egészét tekintve magasabb bevételt jelent, mivel hazánk jóval több mezőgazdasági terményt exportál mint importál. A hazai gabonaárak alakulása szempontjából is érdekes lehet, hiszen a külföldre értékesített gabonáért forintban nagyobb összeg realizálható az árfolyamgyengülés miatt, ez pedig a belföldi terményárakat is felfelé lendítheti. Ezen a ponton pedig az állattartókat kell megemlítenünk, hiszen ez az ágazat már több mint egy éve szenved a magas terményáraktól, mely most tovább fokozódhat.

gabona euró

Hazánk jóval több mezőgazdasági terményt exportál mint importál – Fotó: Shutterstock

Mi a gond a bankok különadójával?

Nem csak a bankoknak fog fájni, hiszen emiatt csökkenhet a potenciális hitelkínálat, ami akár a beruházási projektek, építkezések, gépbeszerzések megvalósítását is hátráltathatja, megdrágulhatnak a banki szolgáltatások, a hitelkamatok a tranzakciós szolgáltatások díjai.

Mit mond az agrárközgazdász?

A bejelentett intézkedések és a forint gyengülése kapcsán Raskó György agrárközgazdászt is megkérdeztük. "Ha a mezőgazdaság egészét nézzük, akkor rövid távon nyerhet az ágazat a forintgyengülésen, hiszen nettó exportőrök vagyunk a mezőgazdasági termékek vonatkozásában. Az inputanyagok árai viszont tovább fognak emelkedni. Az élelmiszeriparban súlyos gondok lehetnek emiatt, mert egyre nehezebb áthárítani a fogyasztóra a többletköltségeket, bizonyos fogyasztói csoportok ki fognak esni a vásárlók közül, elkezd csökkenni a fogyasztás. Ahol euró van, ami azért stabil fizetőeszköz, kisebb az élelmiszerinfláció. Németországban 6,8 százalék körüli, Magyarországon pedig 12 százalék körül van jelenleg, még az árstoppos fogyasztási cikkek ellenére is."

A közgazdász azt is elmondta, hogy azok számára hatalmas pofon a mostani a helyzet, akik fejleszteni akarnak, hiszen az importból származó alkatrészek, gépek, építőanyagok beszerzése jóval többe fog kerülni.

A bankok a kivetett különadókat a hitelek értékesítése során próbálják majd meg visszaszerezni, de már így is szokatlanul nagyot ugrottak a kamatszintek, valószínű, hogy sokan fognak úgy dönteni, inkább bele sem kezdenek a fejelsztésekbe. Az elhalasztott beruházások pedig hosszú távú recessziót vetítenek előre.