Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,1 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet – jegyezte meg a KSH.

Az első negyedévi GDP részletes adatait június 1-jén közli második becslésében a KSH.


A kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévében már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők. Ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét. 2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság – kommentálta a KSH adatokat a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

Hozzátették, hogy a kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt.

Paolo Gentiloni, az EU gazdaságpolitikai biztosa tegnap tette közzé az Európai Unió gazdasági prognózisát. Ami Magyarországot illeti, az uniós jelentés szerint 2022 második felében a magyar GDP zsugorodott, az infláció pedig emelkedett.

Az éves GDP-növekedés 2022-es 4,6 százalékról 2023-ban 0,5 százalékra csökken, majd 2024-ben 2,8 százalékra emelkedik majd – írták.

A jelentés szerint az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex, a HICP 2023 első negyedévében 25,9 százalékon tetőzött, az üzemanyag-ársapka kivezetése után.

Az inflációs ráta a következő negyedévekben várhatóan mérséklődik, az alacsonyabb nyersanyagárak, a forint erősödése és a gyenge fogyasztói kereslet miatt. Az éves átlagos inflációs ráta a prognózis szerint 2022-es 15,3 százalékról 16,4 százalékra emelkedik 2023-ban, majd 2024-ben 4 százalékra csökken.

A magyar államháztartás hiánya 2022-ben magas volt, a GDP 6,2 százalékát tette ki, azonban a hiány idén annak 4 és jövőre 1,5 százalékára csökken majd.

Indexkép: Shutterstock