Arról, hogy milyen tervekkel vágnak neki a következő öt évnek, az interjúban elmondta: "Tény, hogy a második ciklusban kevesebb energiát kell a szervezetfejlesztésre fordítanunk. Ugyanakkor az előző öt évben is számos fontos dolgot végig tudtunk vinni, ami számottevő és kézzelfogható előnyt jelentett a tagságunknak. Ilyen volt a falugazdász-hálózat megerősítése, amely 2014 óta – amikor a kamarához került – több mint ezermilliárd forinthoz juttatta a gazdálkodókat. Az ő munkájuknak köszönhető, hogy több nyugat-európai állammal szemben itthon zökkenőmentesen álltunk át az új támogatási struktúrára. Legalább ennyire fontos az őstermelői igazolványok modernizálása is.
Az előttünk álló legnagyobb feladat az országos jégkármérséklő rendszer kiépítése, amely a tervek szerint jövő májusban kezdi meg működését."
Azt illetően, hogy hol tart a projekt megvalósítása, kifejtette: "Mivel a rendszert európai uniós forrásból építjük ki, így mindaddig meg volt kötve a kezünk, amíg nem kaptuk meg a támogatói okiratot a Miniszterelnökségtől. Pillanatnyilag a korábban feltételesként kiírt közbeszerzések élesítése zajlik. Az építési feladatok a téli időszak miatt parkolópályán vannak, ugyanakkor ez nem befolyásolja az elindulást, tartható lesz a májusi határidő. Ez a mi belső vállalásunk, az uniós pályázati keretek ennél jóval bővebbek."
A működéshez szükséges személyzet toborzásával kapcsolatban ismertette, hogy "a csaknem ezer talajgenerátorból csupán 222 lesz önműködő, a többihez manuális beavatkozás szükséges. A gépek kezeléséhez a legtöbb helyen már megtaláltuk az embereket. Emellett a négy logisztikai központba is számos alkalmazottra lesz szükség, egységenként 8-10 fővel számolunk. A szervizes kollégák például a generátorok ezüst-jodidos feltöltéséért felelnek majd, illetve a kisebb hibákat javítják. Emellett nyilván minden telephelyre kell egy vezető is, aki felügyeli a működést. A talajgenerátorok esetében nagyon fontos, hogy pontos legyen az elindítás, és pontos legyen a leállítás is. Hiszen az ezüst-jodid párologtatása nem olcsó mulatság."
Hamarosan minden készen áll arra, hogy az Európai Unióban egyedülálló módon az egész ország védettséget élvezzen a jégverés ellen – fotó: Shutterstock
Felvázolta, hogy "a tervek szerint évi 1,5 milliárd forintba kerül majd a jégesőkármérséklő rendszer üzemeltetése, az összeg jelentős részét az ezüst-jodid teszi ki. A befektetés azonban hamar megtérül, számításaink szerint minden ráköltött forinttal 33 forintnyi termelési értéket tudunk megmenteni, azaz évente a kamarai tagdíjbevétel tízszeresét, mintegy 50 milliárd forintot. Ráadásul mindezt úgy, hogy a gazdálkodóknak nem kerül pluszpénzükbe, hiszen a kiépítést uniós támogatásból, a működtetést pedig a kárenyhítési alapból finanszírozzuk."
Arról, hogy a talajgenerátorokat honnan fogják beszerezni, Győrffy Balázs elmondta, alapvetően hazai vállalkozókkal dolgoznak, azonban "az ezüst-jodid beszerzésénél már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az országos lefedettség óriási nyersanyagigényt jelent, ami minden bizonnyal a nemzetközi cégek érdeklődését is felkelti majd. Az Európai Unióban egyébként nincs olyan ország, amely a teljes területét védené, mi leszünk az elsők, akik ezt megtesszük."
Arra a kérdésre, hogy a törvényhozást illetően vannak-e olyan területek, ahol további változtatást kezdeményeznek, kifejtette: "Továbbra is napirenden van a víz kérdése.
Meg kell találni az egyensúlyt a fenntarthatósági, a vízgazdálkodási, illetve a gazdálkodói érdekek között.
Óvni kell azt a kincset, amellyel rendelkezünk, ugyanakkor nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy saját magunk túlkorlátozása miatt nem használjuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Ugyanez igaz az erdőtörvényre is, amelyben még mindig számos felesleges és indokolatlan környezetvédelmi előírás köti meg a gazdálkodók kezét.
A túlzó korlátokat apránként le kell bontanunk. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásában is bátrabb lépésekre van szükség, hiszen amíg nem nyúlunk az öröklési szabályokhoz, a probléma folyamatosan újratermeli magát. Érdemes végiggondolni azt is, hogy a mezőgazdasági termelőket hogyan tudjuk az észszerű és önkéntes együttműködés irányába orientálni. A piac előbb-utóbb ki fogja alakítani a koncentrált méreteket. Jobb lenne, ha a multik helyett a polgári-paraszti réteg kezében maradnának a birtokok és a termelés."
Győrffy Balázs – fotó: Agroinform.hu
Az áfacsökkentéssel kapcsolatban kijelentette, hogy annak "alapvetően a feketegazdaság elleni küzdelemben van nagy szerepe.
A sertéságazat az iskolapéldája annak, hogy az ötszázalékos áfakulcs bevezetésével milyen ütemben tisztul meg a piac.
Vannak még olyan ágazatok, például a zöldség-gyümölcs termelés, ahol jelenleg is 30 százalék körül van a feketézés aránya. Ez ellen tenni kell, ha nem akarjuk, hogy a becsületes vállalkozások tönkremenjenek."
Arról pedig, hogy mit vár a következő évtől, kifejtette: "Az öntözésfejlesztési stratégia elfogadása mérföldkő lehet az agrárium életében. Reményeim szerint ezt követően végre elkezdjük okszerűen és jól használni azt a vízkincset, amivel rendelkezünk. Jövőre országgyűlési választások is lesznek, a szavazás kimenetele az agrárpolitika formálását is alapvetően meghatározza. Mi készen állunk arra, hogy továbbra is megtaláljuk a kormánnyal azt a közös hangot, amelynek köszönhetően eredményesen tudjuk segíteni a tagjaink gyarapodását."
