Gyorsítani kell a vidékfejlesztési pályázatok kifizetését

Mindezt Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár előadásán hallottuk.

A baranyai Bikal és a Hajdú-Bihar megyei Téglás őszi szakmai estjei után most a békési Szarvason folytatódott az Erste Bank Hungary Zrt. rendezvénysorozata. Ide invitálta a térség gazdálkodóit, hogy találkozzanak és információkat osszanak meg egymással a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében meghirdetett fejlesztési pályázatok alakulásáról, a megvalósítási szakasz tennivalóiról. „Szeretnénk támogatást nyújtani ügyfeleinknek, hogy hosszú távon is eredményt termelő beruházásokat hozzanak tető alá” –  hangsúlyozta köszöntőjében Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője, az est házigazdája. A helyettes államtitkár előadásán szó volt arról is, milyen lehetőségekre lehet még pályázni.

Fórián: túlhevült gazdálkodói kör, lázban égő bankrendszer

Ha egyetlen szóban kellene összefoglalnia, mi a helyzet ma az agráriumban, akkor a túlhevültség kifejezést használná – nyitotta meg a szakmai estet a házigazda Fórián Zoltán. Kissé túl van hevülve a gazdálkodói kör, hiszen jönnek a pályázati eredmények, nagyon jó a befektetési-beruházási környezet, ugyanakkor különböző nehézségek is hátráltatják a beruházási-megvalósítási procedúrát. Lázban égnek a bankok is, hiszen szeretnének részt venni a folyamatban, támogatást nyújtani az ügyfeleknek, hogy valóban életképes, hosszú távon is eredményt termelő beruházásokat hozzanak tető alá – indokolta meg, miért pont a Vidékfejlesztési Program az est témája.

Fórián Zoltán: "Ha egyetlen szóban kellene összefoglalnom, mi a helyzet ma az agráriumban, akkor a túlhevültség kifejezést használnám." – fotó: Erste

Mezei Dávid: mindenképpen gyorsítanunk kell a kifizetéseket, főleg a beruházások terén

A felkért előadó, Mezei Dávid helyettes államtitkár is azt hangsúlyozta, mennyire kedvező a beruházási környezet, beleértve a banki kamatokat is. A Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról elmondta: 71 pályázatot hirdettek meg, 1367 milliárd forint összegben. Ebből 42 lezárult, 1040 milliárd sorsáról döntöttek. A VP teljes keretösszege egyébként 1295,3 milliárd.

A kötelezettségvállalás állásáról elmondta: 2018. március 19-ig a támogatott kérelmek száma 169 854 darab volt, ez a VP teljes forrása tekintetében 89 százalékos arányt jelent. A kifizetett támogatások viszont csak 215,8 milliárdot tettek ki.

Az adatokból kitűnik, hogy a meghirdetett keretösszegeket a tényleges kötelezettségvállalás sok esetben, főleg a mezőgazdasági beruházások esetében jelentősen meghaladja. Külön kiemelte, hogy ennek csupán elenyésző része, körülbelül 2-3000 projekt érintett a közbeszerzésben. Bár le vagyunk maradva – saját várakozásaihoz képest is – a kifizetésekben, de uniós összehasonlításban itt sem vagyunk rossz helyzetben – értékelte a helyzetet Mezei Dávid.

Ugyanakkor a kifizetéseken mindenképpen gyorsítanunk kell – tette hozzá. Főleg a beruházások terén, hiszen az eddigi kifizetések is jórészt agrár-környezetgazdálkodási, illetve ökológiai gazdálkodási területre vonatkoztak, azaz terület-, illetve állatlétszám alapúak voltak. Ami eddig beruházásra jutott, az is főleg előleg típusú kifizetés volt, méghozzá olyan, amelyre – mivel a kedvezményezett önkormányzat volt – az uniós szabályok értelmében nem kellett banki garancia.

Mezei Dávid: "A Vidékfejlesztési Program pályázatai 2018-ra eljutottak oda, hogy most már minden a megvalósításról szól." – fotó: Erste

Hamarosan döntenek az öntözési és a fiatalgazda-támogatásról

A következő hetekben döntenek az öntözési pályázatokról, az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokról – jégháló, fagyvédelem –, továbbá a nem mezőgazdasági tevékenység fejlesztéséről (diverzifikáció).

Az erdészeti gépberuházásokban és a fiatal gazdák induló támogatásában is döntések várhatók.

A megvalósítási szakasz gyakorlati tudnivalói

A VP-pályázatok 2018-ra eljutottak oda, hogy most már minden a megvalósításról szól – emelte ki. Ez az a szakasz, amelyben kiemelt szerep jut a finanszírozó intézményeknek. Nemcsak a bankoknak, hanem a garanciaszervezeteknek is.

Mivel hosszú idő telt el a pályázat benyújtása és elbírálása között, a pályázók részéről jogos igény, hogy viszonylag nagyobb szabadságot kaphassanak abban, hogy szükség esetén módosíthassanak a projekten, hiszen az eltelt másfél év alatt nagyon sok minden megváltozott – ismerte el. Épp ezért – ahogy a pályázat benyújtása során, valamint a hiánypótlás során is

nagyfokú rugalmasságot tanúsítanak a módosítási kérelmek elbírálásakor.

Minden beérkező igénylést esetről esetre fognak elbírálni, mégha ez több munkába és időbe is kerül az intézményrendszernek – ígérte.

Amit módosítani lehet, és amit nem

A változásbejelentés elektronikusan nyújtható be a támogatási okirat kézhezvételét követően. Ami a módosításokkal kapcsolatban nagyon fontos, hogy az eredeti pályázati cél nem sérülhet. Tehát ha valaki például baromfitelepre pályázott, akkor azt nem módosíthatja mondjuk sertéstelepre. Vagy a vágóhíd-beruházásból nem lehet gyümölcsléüzem.

A módosítás nem érintheti a pályázatban vállalt különböző kötelezettségeket sem, különösen akkor, ha a pályázó azért a bírálat során pluszpontot kapott. Itt azért már árnyaltabb a helyzet – jegyezte meg. Ha valaki egy építményben például két és fél méter vastagságú falat vállalt, lehetőséget kaphat ennek csökkentésére. Feltéve, hogy korszerűbb anyaggal dolgozik, és így az energiahatékonysági vállalásait produkálni tudja.

Nem jöhet szóba olyan módosítás sem, amelynek során a pályázó egy komplex projektben mondjuk a kapacitásbővítési és energiahatékonysági részek között szeretne költségátcsoportosítást végrehajtani. De például az építési költség és a gépbeszerzés között már elképzelhető egy ilyen tranzakció jóváhagyása. De az eredeti pályázati célt és a vállalt kötelezettségeket ebben az esetben is teljesíteni kell.

A helyettes államtitkár rugalmasságot ígér a módosítási kérelmek elbírálásakor – fotó: Erste

Az építési tételeket továbbra is az építési normagyűjtemény (ÉNGY) alapján lehet elszámolni. Az ebben foglaltak referenciaárakat jelentenek, és csupán az elszámolható maximumárakat rögzíti, tehát csak felső korlátot jelent. Főszabály szerint nem a pályázat benyújtásakor, hanem

a kifizetési kérelem beadásakor érvényes építési normagyűjtemény szerint kell elszámolni.

Ugyanakkor ha az adott tétel időközben kikerült az ÉNGY-ből, akkor ezt a tételt a legutóbbi olyan ÉNGY szerint kell elszámolni, amelyben még szerepelt. Összeségében ez a módosítás könnyítést jelent, hiszen az építési költségek jelentősen nőttek az elmúlt két-három évben. A kirívó példák 180 százalékkal számolnak, de általában a 120-130 százalék a jellemző, tehát a reális áremelkedés 20-30 százalék körül van.

A támogatási összeg ugyan nem lesz magasabb a támogatói okiratban foglaltakhoz képest – a megnöveléssel gyakorlatilag újra a rajtvonalhoz küldenék vissza a pályázót –, viszont azzal, hogy megemelt építési költségekkel lehet elszámolni, a támogatási intenzitás csökkenhet. Ennek ott van jelentősége, hogy ezáltal – mivel nem a maximális intenzitáson van már a pályázó – állami támogatással bíró pénzügyi termékek igénybe vétele is számításba jöhet. Például egy banki termékhez kapcsolódó kedvezményes díjú kezességvállalás.

Módosítható a megvalósítási hely is, feltéve ha ez nem befolyásolja az elért pontszámot. Szintén módosíthatók az úgynevezett elszámolási mérföldkövek is. Az elszámolás módja egy alkalommal változtatható (egyszeri elszámolásról átállhat többszöri elszámolásra, vagy fordítva).

A rendezvény hallgatósága – fotó: Erste

Nem módosítható viszont a 12. hónapra előírt mérföldkő, amikor is a költségek 10 százalékával el kell számolni. Ellenkező esetben az irányító hatóság elállhat a támogatástól, azaz megszűnteti a támogatási jogviszonyt. Ez azért fontos előírás, mert ha valaki 12 hónap alatt nem csinált semmit, okkal feltételezhető, hogy nem akarja megvalósítani a projektet. Az viszont senkinek sem jó, ha ez a pénz bennmarad, és akár éveken keresztül kihasználatlanul áll. Szeretnék ezeket a pénzeket minél előbb egy új pályázati kiírásban hasznosítani. Bíznak abban, hogy minden pályázó figyelembe veszi ezt a fontos pályázati feltételt. Ha bárki megfeledkezne róla, előzetesen értesíteni fogják – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

A legfrissebb pályázati kimutatásokban így talált maradványforrások alapján hamarosan új pályázati felhívást hirdetnek meg az élelmiszeripar számára – emelte ki Mezei Dávid. Terveik szerint már tavasszal megjelentetik az új kiírást. Ennek összegéről csak annyit mondott, hogy „jó pár milliárdról” van szó. (Más forrásból az Agroinform.hu úgy tudja, hogy a pályázat akár több tízmilliárdos is lehet.)

Még lehet pályázni energiahatékonyság-növelésre és borszőlő-telepítésre

Az energiahatékonysági pályázat 35 milliárdos keretére március 19-éig 8-9 milliárd forintnyi kérelem érkezett be. Tehát továbbra is várják a megújuló energiára és energiahatékonyság-növelésre irányuló pályázatokat.

Némileg megváltozott feltételrendszer keretében a borszőlőültetvények telepítésére vonatkozó kiírás is „élesbe fordult”, lehet pályázni. A változás lényege – amely lehetővé tette, hogy a pályázatot egyáltalán megnyissák – a borpiaci rendtartás átalakítása. Az Európai Unió ugyanis korábban nem engedte, hogy a tagállamoknak növeljék a borszőlőtermő területeket. Tehát új ültetvények telepítésére csak akkor nyílt lehetőség, ha már egy létező szőlőültetvényt a gazda kivágott, és szerkezetátalakítási támogatást kért. A legfrissebb fejlemény szerint

a tagállamok évente maximum 1 százalékkal növelhetik a borszőlő termőterületét.

Ez a változtatás Magyarországon nagyjából 600 hektár új ültetvény telepítését teszi lehetővé. A támogatás finanszírozási forrása a Vidékfejlesztési Programban van, ezt a lehetőséget is kínálják az új pályázattal.