A baranyai Bikal után ezúttal a Hajdú-Bihar megyei Tégláson rendezett szakmai estet az Erste Bank Hungary Zrt. Ide invitálta a térség gazdálkodóit, hogy találkozzanak és információkat osszanak meg egymással a precíziós gazdálkodás helyzetéről és jövőjéről.

„Nem az a kérdés, hogy igen vagy nem, hanem az, hogy mikor” –  adta meg az alaphangot köszöntőjében Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője, az est házigazdája.

Az Agroinform.hu is ott volt Farkas László (ügyvezető, Farkas Kft.), Forgács Barna (ügyvezető, Agrárgazdaság Kft.), Gór Arnold (üzlettámogatási menedzser, Erste Agrár Kompetencia Központ), Popp József (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem) és Szerdahelyi Róbert (kis- és középvállalati igazgató, Erste Bank Hungary Zrt.) pódiumbeszélgetésén.

Mi az az üzemméret, amely esetén már érdemes belevágni a precíziós gazdálkodásba? A kisebbeknek milyen lehetőségeik vannak erre? Mik az akadályozó tényezők? Ki fogja kezelni a digitális technikát? – többek között ezekről a kérdésekről folytattak diskurzust.

Soha vissza nem térő lehetőségek a beruházásra

Fórián Zoltán, az Agrár Kompetencia Központ vezetője a téma közepébe vágva kijelentette: nincs más út a magyar mezőgazdaság előtt, mint a precíziós gazdálkodásra való áttérés. Már nem az a kérdés, igen vagy nem, hanem az, hogy mikor – fogalmazott. A jelenlegi gazdasági-finanszírozási környezet nagyon jó alkalom, „kimondom: soha vissza nem térő alkalom”, hogy komoly lépéseket tegyünk a beruházások téren – tette hozzá.

Mint elmondta, az Európai Unió most értékeli a tagországi véleményeket, és állítja össze az első változatát annak a reformnak, amely 2020 után vár ránk. Annyi már most nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a környezetgazdálkodás és a precíziós gazdálkodás mindenképpen preferált területek lesznek. A borítékok pedig minden bizonnyal kisebbek, „erre készüljünk föl”.

Fórián

Fórián Zoltán a szakmai est házigazdájaként arról beszélt, hogy 2020 után a támogatások minden bizonnyal kisebbek lesznek, erre fel kell készülni – fotó: Agroinform.hu

Nem az a lényeg, hogyan definiáljuk a precíziós gazdálkodást – folytatta –, hanem az, hogy ismerjük meg a termőföldünket, a termelőeszközeinket, az ültetvényünk fajtáit, az állataink genetikáját stb. Minél mélyebb ismereteket szerzünk, annál jobban ki tudjuk szolgálni az igényeiket, és annál jobban fognak ők is szolgálni minket. Mi az a méret, amely esetén már mindenképpen érdemes belevágni a precíziós gazdálkodásba? – fordult a pódiumbeszélgetés résztvevőihez.

Mi a legnagyobb baj az Európai Unióban?

Popp József egyetemi tanár az Egyesült Államokban töltött nyolc év tapasztalata alapján ismertette: az átlag 170 hektáros gazdaságokkal rendelkező USA-ban nem vásárolják meg a mezőgazdasági gépeket, hanem szolgáltatásként veszik igénybe! „Óriási élmény volt látni, amikor a legkorszerűbb kombájnok június elején elindultak délen, Új-Mexikóban, és valamikor október végén fejezték be az aratást Észak-Dakotában.” A szolgáltató cég három műszakban működtette a kombájnokat: kezdte az árpában, aztán jött a búza, a kukorica, a napraforgó és a többi. „Akkor lennék a legelégedettebb, ha az Európai Unióban is így lenne: valamikor júniusban Szicíliában megindulnának az aratógépek, és novemberben fejeznék be a munkát Svédországban.”

A támogatások miatt túlgépesítettség van egész Európában. Ennek alátámasztására elmondta: 2005 és 2015 között az ilyen jellegű beruházások 18 százalékkal növekedtek, miközben az output csak öt százalékkal. Tehát 13 százalékkal több gépet használtunk fel, mint amennyit kellett volna. Ez a legnagyobb baj az Európai Unióban.

Ehhez kiegészítésként még hozzátette: Magyarországon 2004 óta a vidékfejlesztési támogatások többsége gépvásárlásokra ment. Ez sem segíti a precíziós gazdálkodást, mert minden gépre egységesen 40 százalékot ad, mindegy, hogy múlt századi technológiával felszerelt vagy csúcstechnikával ellátott. Utóbbi beszerzését az is hátrányosan érinti, hogy a támogatási plafon 60 millió. Tehát ha valaki 70-80 millióért megvásárolja a legkorszerűbb gépet, akkor is csak a 60 millió után kaphatja meg a 40 százalékot.

Akik kis földterülettel rendelkeznek, mindenképpen szolgáltatást vegyenek, ne precíziós gépeket

hangsúlyozta. Hogy 200, 300 vagy esetleg 400 hektártól érdemes-e megvásárolni az erő- és munkagépeket, ennek megválaszolására kérte Farkas Lászlót, aki már 2003-ban belevágott a precíziós gazdálkodásba.

Farkas László meghatározása szerint ez attól is függ, milyen intenzív a termelés. Egy kertészeti kultúrában már előfordulhat, hogy akár 25 hektáron is érdemes elkezdeni és gépesíteni. Ugyanakkor véleménye szerint

a szántóföldi növénytermesztésben az optimális méret 200 hektárnál kezdődik.

Forgács Barna, a térségben működő Agrárgazdaság Kft. ügyvezetője a fenntartásait fogalmazta meg a precíziós gazdálkodással szemben, és úgy fogalmazott, hogy nem is érti, miért ezt a témát hozta az Erste a szakmai konzultációra.

Erste

Az Erste agrárszakmai estek a kapcsolatokról is szólnak. Popp Józsefnek egyetemi tanítványa volt Szerdahelyi Róbert. Farkas László pedig – aki egyébként több évtizedes Erste-ügyfél – az évfolyamtársa – fotó: Agroinform.hu

Hol vannak a hozzáértő traktorosok? Hol késlekedik az egyetemi képzés?

Magyarországon vajon a gazdasági környezet segíti-e „a nagyszerű szakmai elképzelések” megvalósítását? Hol vannak a traktorosok, akik fogadóképesek ezekre a technikákra? Hol késlekedik az ezzel kapcsolatos agráregyetemi képzés? – tette fel szónoki kérdéseit Forgács Barna. Akkora a munkaerőhiány, hogy elképzelni sem tudja, hogyan lehet megoldani. „Az agrármérnök is hiányzik, ha nem most, akkor előbb-utóbb.” Ezért úgy gondolja, nem lehet erőltetni a precíziós gazdálkodást, bár maximálisan elfogadja a mellette szóló szakmai érveket. Talajművelésre, vetésre ő maga is alkalmazza.

Azért is óvatosságra int, mert hiába van most a bankoknak fejlesztésekre fordítható pénzük, a gazdaságok nagyon jól el vannak látva gépekkel, ezek még 8-10 évig működőképesek. A régi gépeket nem fejleszti az új technikákkal, de ha majd újakat kell venni, akkor a legmodernebbeket vásárolja meg.

Popp József, Szerdahelyi Róbert, Forgács Barna és Gór Arnold. Forgács úgy gondolja, nem lehet erőltetni a precíziós gazdálkodást, bár maximálisan elfogadja a mellette szóló szakmai érveket – fotó: Agroinform.hu

Kiváló lehetőség a termelés optimalizálására

Szerdahelyi Róbert, az Erste kis- és középvállalati igazgatója válaszul elmondta: a bank elkötelezett a magyar mezőgazdaság fejlődése iránt, és szolgáltatásminőségi kérdés számukra, hogy ezt a folyamatot segítsék. „Hitelelemzések, ágazati tanulmányok garmadáját olvassuk, rengeteg adatot, információt látunk-hallunk, magunk is előrejelzéseket és különböző jelentéseket készítünk, ezek tanulságait igyekszünk az agrárium számára visszaszolgáltatni, gondolatébresztőként bedobni” – fogalmazott.

Hogy miért pont a precíziós gazdálkodás a téma? Egy ilyen estének a szakmai újdonságról kell szólnia – nyomatékosította. Az lehet, hogy még nincs rá hatalmas igény. A bankon belül maguk is gyakorta feszegetik, megéri-e egy-egy ilyen befektetés, fejlődik-e ettől a gazdálkodás. „A mi részünkről sok-sok tanakodás, egyeztetés után mindig az a válasz, hogy igen. Vágjunk bele!” Mert általa optimalizálni lehet a termelést.

Gór Andor üzlettámogatási menedzser ehhez hozzátette: azt szeretnék, ha olyan „menedzserszemlélet” alakulna ki, hogy egyrészt a gazdálkodó kíváncsi legyen a saját adataira, átlátná a termelési folyamatot mind a naturáliák, mind a pénzügyi folyamatok szintjén. Másrészt ha ezek az adatok a bank számára is könnyebben elérhetők lennének, mert ezáltal jobban tudnának segíteni a gazdáknak.

Ha a gazdálkodó optimalizálni szeretné a tevékenységét, akkor a precíziós gazdálkodás kiváló lehetőség a számára. Ha erre nincs indíttatása, akkor más irányba kell menni: a hatékonyságjavítástól a költségminimalizálásig többféle út is létezik. De a globális tényezőket figyelembe véve nem biztos, hogy mindegyik járható lesz a következő tíz évben – tette hozzá.

„Bérelt földön én építsek ki csepegtető öntözést?!”

Popp József arról beszélt, nagyon is érti Forgács Barna óvatosságát, ismeri a gazdaságát, sokszor találkoztak, beszélgettek. „Akkor én kimondom:

Magyarországon a precíziós gazdálkodás legnagyobb kockázatát a jelenlegi földtörvény és földbirtokpolitika jelenti.”

Ma ugyanis a mezőgazdasági termelés az elsősorban bérelt területeken zajlik, és csak kisebb részben saját földeken. „Én építsek ki csepegtető öntözést? Én építsem ki a precíziós mezőgazdasági termeléshez szükséges szoftvereket, hardvereket? Én hozzam rendbe a táblákat 10 év alatt, amikor nem tudom, hogy 10, 15 vagy 20 év múlva ki bérelheti azt a földet. Tehát az óvatosság az igenis érthető.

Forgács Barna hozzátette: van más akadálya is a precíziós gazdálkodás gyorsabb elterjedésének. Ahogy Gór Andor mondta előadásában, a tömegtermékek piacán a hozzáadott érték nem realizálható. Vagyis ugyanakkora a kukorica, a búza vagy bármely más termény ára ha precíziósan termesztettük, ha nem. Nagy probléma, hogy csökken azoknak a nagyobb hozzáadott értéket produkáló növényeknek a száma és termesztési területe, amelyekben korábban kiválóan teljesítettünk.

A piaci korlátok miatt a feldolgozóipar sem fejlődött. Régebben a szántóföldön – Hajdú-Bihar megyében különösen jellemző volt, a debreceni konzervgyár integrációs tevékenységének köszönhetően – megjelentek olyan növények is, amelyek a kertészeti kultúrába számítottak. Ilyen volt például a paradicsom, a zöldborsó, a burgonya, a cukorrépa meg a csemegekukorica. Mára már csak a csemegekukorica maradt, esetleg a zöldborsó. Ezek mind ellene hatnak a látványosabb fejlődésnek, növekedésnek.

Amikor a fejlődés gátja maga a tulajdonos

Szerdahelyi Róbert: "Tegyük fel magunknak a kérdést, ki vagy mi az akadálya a precíziós gazdálkodásnak. Nagyon sok esetben azt látjuk –  és ez nem csak a mezőgazdaságra vonatkozik –, hogy a fejlődés gátja maga a tulajdonos. Ez akkor következik be, amikor elveszti az innovációra való nyitottságát. Akkor most provokálok: a ma este hallottak alapján hányan mennek úgy haza, hogy el is mesélik holnap a kollégáiknak? Hányan néznek utána egy most ismertetett adatnak?” – szólította meg hallgatóságot.

"Meg kell őrizni, ki kell provokálni az innovációra való nyitottságot önmagunktól, a tulajdonostárstól, a kollégáktól és a banktól is" – hangsúlyozta. Mert nagyon sok múlik rajtunk is.


Az agrárvacsorán az Opel Magyarország jóvoltából a résztvevők lehetőséget kaptak, hogy egy új Opel Insigniát próbálhassanak ki egy hosszú hétvégére.

"A mezőgazdaság és az autóipar egyaránt nagy átalakuláson megy keresztül. Olyan lehetőségek nyílnak meg a vállakozások előtt, amelyről néhány éve legfeljebb csak álmodhattunk. Ezzel együtt a vevők igényei is megváltoztak: ma már nem egyszerűen traktort vagy autót vesznek, hanem komplex szolgáltatáscsomagokat, amelyeknek csak egy része, még ha nagyon fontos része is a maga gép. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az Opel is részt vesz az ilyen rendezvényeken" – mondta Jancsó Gyula, az Opel Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója.

PREGA

Mentse el a naptárába Magyarország precíziós konferenciáját!
Időpont: 2018. február 21.
PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás
Fókuszban: megoldások és megtérülés
Szekciók: szántóföld, kertészet, állattenyésztés, élelmiszeripar
További részletek hamarosan!