Háborús jelentés: Súlyos a helyzet, Oroszország készültségbe helyezi nukleáris erejét – FRISSÍTJÜK!

2022.02.27. 19:49

Háborús helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, az M1 aktuális csatornának adott rendkívüli interjújában, ahol azt a meggyőződését is megerősítette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

A kormányfő az 1999-es délszláv háborúra és a 2014-es krími konfliktusra emlékeztetve hangsúlyozta: most és a korábbi helyzetekben is az volt a magyar álláspont, hogy Magyarországnak ebből a háborúból, ebből a fegyveres konfliktusból ki kell maradnia és erre kell összpontosítani az erőfeszítéseket.

Úgy értékelt: amikor háború van, akkor zűrzavar lesz, és ideges, kapkodó, gyors lépéseket sürgető helyzet alakul ki. "Nagyon fontos, hogy egy olyan ország, amely a háborús térséghez közel van – Magyarország, az szomszédos ország – ott ne következzen be. Ezt úgy hívjuk, hogy stratégiai nyugalom. Most arra van szükség" – fogalmazott Orbán Viktor.

Kijelentette: óvakodni kell minden átgondolatlan, gyorsan meghozott döntéstől, esetleg népszerűnek hangzó, de következményeikben fel nem mért követeléstől és kezdeményezéstől. Ilyennek nevezte például azt, amit szerinte a magyar baloldal kér, hogy Magyarország küldjön katonákat a háborús övezetbe. Ez nélkülözi a stratégiai türelem és a stratégiai nyugalom erényét – értékelt.

Úgy vélte: erre nincsen semmi szükség, mint ahogy azt sem kell sürgetni, hogy Magyarország fegyvereket küldjön ebbe a térségbe. Hozzátette: szomszédos országban vagyunk, és azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek, onnan is vonultattak be katonákat.

A kormányfő jelezte: "nem tud változni a magyar álláspont, mert nincs olyan fegyver, amit nélkülözhetnénk". Jelenleg a magyar hadseregnek minden fegyverére szükség van ahhoz, hogy fel tudjon vonulni az ország keleti határainál, és szükség esetén meg tudja védeni azt – fogalmazott.
Orbán Viktor felidézte: Magyarország néhány évvel ezelőtt, érezve, hogy a következő évtizedben a biztonság lesz a legfontosabb, belekezdett egy haderőfejlesztési programba, de még csak most épülnek a gyárak, még nem jöttek le az eszközök a szállítószalagokról. Magyarország, ha akarna sem tudna mások rendelkezésére bocsátani semmilyen katonai eszközt, de egyébként nem akar – mondta.

A békére készülünk, ezért kellett hadiipari fejlesztéseket megindítani. Arról szól ugyanis a következő évtized, hogy ki tud a saját országa, a saját népe számára biztonságos környezetet teremteni a mindennapi élethez – fejtette ki.

Minden Ukrajnából érkező menekültön segíteni kell, aki a szomszéd országból jön, biztos lehet abban, hogy Magyarországon barátok fogadják – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, Magyarország barátja Ukrajnának és az ukrán embereknek is, ellátjuk őket, szállást adunk nekik, gondoskodunk a gyerekekről.

Közölte, aki a szomszéd országból menekül, mert ott háború van, annak segítséget kell adni, ez egy elemi emberi, keresztény életösztön. Magyarország eszerint jár el – hangoztatta.
A menekülteknek segítő emberekre célozva azt mondta: "ez egy jó ország, jó nép lakja".

Elmondta, ahhoz sem kell atomtudósnak lenni, hogy valaki különbséget tegyen a messzi muszlim világokból érkező tömegek jobb élet reményében Európa felé irányuló áradata és az ukrán-orosz háború miatt Magyarországra menekülő ukránok megsegítése között.
Aki ezt  a különbséget nem látja, semmit sem lát a nemzetközi politikából -– közölte.
Szerinte, akik messziről jönnek, átjönnek jó néhány biztonságos harmadik országon, őket ott kell ellátni. "De, szegény ukránok hova menjenek? Hát, mi vagyunk a szomszédjaik" – fogalmazott.
Minden menekültön segíteni kell, aki a szomszédból jön, mert ott háború van. Mindegy hogy miért, mindegy, hogy ki a hibás, mindegy, hogy hogy történt – mondta.
Háború van, de ebben a helyzetben is Magyarország, a magyar emberek érdekei az elsők – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte: minden órában azzal foglalkoznak, hogy melyek azok a döntések, amelyek Magyarország és a magyarság érdekeit szolgálják. Mérlegelik azt is, hogy melyek azok a szankciók, például energaipolitikai szankciók, amelyek károsan érintenék a magyar embereket.
Azt mondta: ezért Paks 2-t, meg az energia kérdését ki kell hagyni a szankciós kérdésekből, mert egyébként mi fogjuk megfizetni a háború árát, és ezt senki sem akarhatja.

Hozzátette: bár nem hisz a szankciók jótékony hatásában, és nem látott még olyan országot, meg konfliktust, amelyet a szankciók tereltek volna a béke irányába, de most háború van és nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek.

Úgyhogy, amilyen szankcióban az uniós országok egyetértenek, azt mi támogatni fogjuk – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor minden ezzel ellentétes hírt – például azt, hogy Magyarország megvétózta volna a nemzetközi bankközi utalási rendszer leállítását – hazugságnak nevezett.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy információs háború zajlik. Ekkor a szavaknak súlya van – emelte ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy dezinformációval is számolni kell.

A miniszterelnök arról is beszélt: minél inkább elhúzódik a háború, annál nagyobb a kockázata annak, hogy előbb-utóbb kárpátaljai célpontok is megjelennek majd, és a háború "hozzánk közelít".
Orbán Viktor szerint az uniós külső határok védelmében a "brüsszeliekre" nem lehet számítani, hiszen a déli menekültválságnál sem adott semmilyen pénzügyi segítséget Brüsszel.

A NATO-ra azonban szükségünk van, mert ha közel kerül a veszély Magyarország határaihoz, akkor a magyar hadsereg minden erőfeszítése ellenére is teljes védelmet csak a NATO kötelékén belül tudunk biztosítani Magyarország számára – jelentette ki a miniszterelnök.

Ukrán pillanatkép – fotó: CNN

Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2022. február 27., vasárnap 19:14 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette vasárnap, hogy nem igazán hisz az ukrán és az orosz küldöttségek fehérorosz határnál tartandó tárgyalásának sikerében, de legalább megpróbálják, így később senki sem mondhatja, hogy  a kijevi vezetés nem akarta megállítani a háborút.

"Őszinte leszek, mint mindig: nem igazán hiszek ennek a találkozónak az eredményességében, de hadd próbálkozzanak. Később így Ukrajna egyetlen állampolgárának sem lesz kétsége afelől, hogy én elnökként nem próbáltam megállítani a háborút, amikor volt rá esély, még ha csekély is" – fogalmazott Zelenszkij az egyik vasárnapi videóüzenetében.

Az ukrán elnök kiemelte: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt kérte tőle, hogy az ukrán és az orosz delegáció "minden előfeltétel nélkül" találkozzon a Pripjaty folyónál, a fehérorosz-ukrán határon. A videóüzenetben Zelenszkij közölte: amíg "a mieink" tárgyalnak, addig ő maga, az elnöki iroda vezetője, a miniszterelnök, a fegyveres erők főparancsnoka és a hadsereg Ukrajnában marad, és védi az államot, mert a cél Ukrajna területi integritásának megőrzése.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter online sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a tárgyalásokon az ukrán küldöttség nem fog belemenni Ukrajna kapitulációjába. Leszögezte azt is, hogy más hírekkel ellentétben, a találkozó egy határátkelőhelyen lesz, a fehérorosz-ukrán határon. Kuleba közölte, hogy az ukrán fél nem egyezett bele abba, hogy Homelben (orosz néven: Gomelben) találkozzanak, mert "az a város Oroszország egyik katonai bázisa".

A miniszter szerint "jelenleg nagy a veszélye annak, hogy Fehéroroszország is bekapcsolódik az Ukrajna elleni invázióba" Oroszország oldalán. Ezért egyezett meg Zelenszkij Lukasenkával a találkozóról – tette hozzá.

Andits Eszter, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2022. február 27., vasárnap 18:55 – Az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az Unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta: a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy tiltsák ki az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet. "Ez minden olyan légi járműre vonatkozik, amelyet orosz állampolgárságú személy bérel, tehát a rendelkezés érvényes az oligarchák magángépeire is" – tette hozzá.

Hangsúlyozta továbbá, hogy "az állami tulajdonban lévő Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik többé nem terjeszthetik hazugságaikat, Putyin háborújának igazolására". Von der Leyen hozzátette: az EU megerősíti "a kollaboráns fehérorosz rezsim" elleni szankciókat is.

Az EB vezetője kifejtette: az Unió leállítja az ásványi üzemanyag, a dohány, a fa- és fűrészárú, a cement, a vas és az acélexportját Fehéroroszországba. "Ki fogjuk terjeszteni azokat az exportkorlátozásokat is, amelyeket a kettős felhasználású árukra vezettünk be Oroszországgal szemben. Ezzel elkerülhetővé válik az Oroszországgal szembeni intézkedéseink kijátszásának kockázata is" – jelentette ki Ursula von der Leyen.

Von der Leyen megerősítette továbbá: az EU lekapcsol fontos orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, emellett betiltja az orosz központi bank tranzakcióit és befagyasztja annak készleteit.
Az EB elnöke elmondta azt is, hogy Európa "tárt karokkal" fogadja azokat az ukrán menekült állampolgárokat.

Hadigyakorlat – fotó: Getty Images

2022.02.27 vasárnap: 17:13

A helyzet komolyságát mutatja, hogy Oroszország készültségbe helyezi a nukleáris erejét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében vasárnap, arra reagálva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz nukleáris erők magas készültségi fokozatát rendelte el.

Üzenetében Stoltenberg hangsúlyozta: Putyin döntése bizonyítja, hogy a szövetségeseknek, Észak-Amerikának és Európának össze kell tartaniuk, válaszul Oroszország "agresszív cselekedetére".
A NATO-főtitkár "szörnyű hibának" nevezte Moszkva lépését, és kijelentette: ha Oroszoroszág "folytatja agresszióját Ukrajnával szemben, súlyos árat fog fizetni ezért" az elkövetkezendő években. "Felszólítjuk Oroszországot, hogy állítsa le ezt az értelmetlen háborút" – fogalmazott.

Stoltenberg vasárnap a CNN amerikai hírtelevízió State of the Union című, heti politikai vitaműsorában veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte Putyin döntését. Azt mondta: "ez veszélyes retorika. Ez felelőtlen viselkedés". Az orosz elnök döntése tovább súlyosbítja a helyzetet, együttvéve azzal, amit Moszkva Ukrajnában tesz, azaz háborút folytat egy független, szuverén nemzet ellen és teljes körű inváziót hajt végre Ukrajnában – mondta.

A NATO vasárnap közleményt adott ki, amelyben a katonai szövetség azt közölte: fokozza Ukrajna támogatását.

"A NATO-szövetségesek fokozzák politikai és gyakorlati támogatásukat az Oroszország teljes körű inváziója ellen védekező Ukrajnának" – olvasható a közleményben.

A kommüniké szerint a szövetséges országok több ezer páncéltörő fegyvert, több száz légvédelmi rakétát, köztük Javelin típusú páncéltörő és légvédelmi rakétákat, több ezer kézifegyvert, valamint az azokhoz való lőszerkészletet küldenek Ukrajnába. A szövetségesek emellett több millió euró értékű pénzügyi és humanitárius segélyt is nyújtanak az ország rászorulóinak, és egészségügyi felszerelést az ukrán haderő számára. Közölték: egyes országok humanitárius segélyt ajánlottak fel, vagy azt, hogy megnyitják határaikat az ukrán menekültek előtt.

A NATO közleménye Jens Stoltenberg főtitkárt idézte, aki hangsúlyozta: az önvédelem az ENSZ alapokmányában rögzített joga minden országnak. A szövetségesek segítenek Ukrajnának fenntartani számára ezt a jogot. A segítség egyértelmű üzenetet küld a NATO teljes körű támogatásáról Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – tette hozzá a NATO-főtitkár.

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 2022. február 27., vasárnap 17:39 – Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva.

"A vezető NATO-országok vezető tisztségviselői a hazánknak címzett agresszív kijelentéseket is megengednek maguknak az országunkkal szemben, ezért megparancsolom a védelmi miniszternek és a vezérkar főnöknek, hogy az orosz hadsereg elrettentő erőit helyezzék át különleges szolgálati módba" – mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.

Putyin "barátságtalan lépésnek" nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is "barátságtalan lépéseket" tesznek Oroszországgal szemben és "illegitimnek" nevezte a szankciókat.

Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai "különleges hadműveletbe". A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki "népköztársaság" erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.

Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista "záróalakulatok" az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2022. február 27., vasárnap 14:15 – Liz Truss brit külügyminiszter szerint London támogatja azt a felhívást, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldieket biztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Truss a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e ilyen alakulathoz.

Hozzátette: az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök e szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást.
"Ha az emberek úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet támogatják, én támogatom őket e döntésükben" – mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz.
Brit médiabeszámolók szerint Zelenszkij vasárnap közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Ben Wallace brit védelmi miniszter előző nap a BBC televíziónak nyilatkozva megerősítette azt a korábban is többször elhangzott brit kormányzati álláspontot, hogy Nagy-Britannia nem küld katonákat Ukrajnába az orosz hadsereg ellen.

Wallace kijelentette, hogy a közvetlen brit katonai részvétel az orosz invázió elleni ukrajnai harcokban egész Európára kiterjedő háborút jelentene.

A brit kormány más magas beosztású tagjai is kizárták legutóbbi nyilatkozataikban annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia katonákat küldjön Ukrajnába.

James Cleverly, a brit külügyminisztérium európai és észak-amerikai ügyekért felelős államtitkára a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: Ukrajna Nagy-Britannia jó barátja, de nem tagja a NATO-nak, vagyis nem terjed ki rá a szövetség kollektív védelmi garanciája.

Vagyim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete a vasárnapi BBC-műsorban úgy fogalmazott: külföldi állampolgárok "elsöprő számban" követelik, hogy harcolhassanak Ukrajnáért az orosz invázió ellen.
Liz Truss - aki Prisztajko után nyilatkozott a műsorban – kijelentette: a brit kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy védelmi jellegű fegyverzettel támogassa Ukrajnát, emellett az eddigieknél is sokkal súlyosabb szankciókat kezdeményez Oroszország ellen annak érdekében, hogy elvághassa "Putyin háborús gépezetét" finanszírozási forrásaitól.

A brit külügyminiszter kijelentette: a tárca már összeállított egy listát az orosz oligarchákról, és a brit kormány néhány hetenkénti időközökre osztva új és még újabb szankciókkal veszi célba ezeknek a Kreml-közeli embereknek a magánrepülőgépeit, ingatlanvagyonát és a birtokukban lévő egyéb értékeszközöket.

Arra a kérdésre, hogy London háborús bűnösnek tekinti-e Vlagyimir Putyint, Liz Truss úgy fogalmazott: a nemzetközi büntető törvényszék már jelezte, hogy figyeli, mi történik Ukrajnában, és "ha én magas beosztású orosz illetékes lennék, vagy éppen személyesen az orosz elnök, akkor nagyon meggondolnám a további lépéseimet".