A magyarországi halvédelem egységes cselekvéssel, a halágazat többi szervezetével összefogva őrizheti meg az elmúlt évek eredményeit, külföldön is elismert értékeit – mondta a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) budapesti rendezvényén hétfőn, a halak és halőrök napján a szervezet elnöke. Szűcs Lajos szerint a halőri rendszer látványos fejlődést tudhat maga mögött.

Magyarországon a legnagyobb természetes vizek állami tulajdont képeznek, a bennük élő halak pedig hivatalosan is nemzeti kincsnek számítanak – tette hozzá.

Sipos Károly hivatásos halőr, az év halőre halőrök társaságában a halak és halőrök napján tartott rendezvényen Budapesten, a Kopaszi-gátnál, 2023. március 20-án

Sipos Károly hivatásos halőr, az év halőre halőrök társaságában a halak és halőrök napján tartott rendezvényen Budapesten, a Kopaszi-gátnál, 2023. március 20-án – Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az ötletgazda Magyar Haltani Társaság azért is választotta a csillagászati tél és tavasz fordulópontját a halak napjának, mert az ekkor kezdődő időszak meghatározó a halállomány szempontjából. Március 20. tavaly óta a halőrök napja is, hivatásuk előzményei évszázadokra nyúlnak vissza, munkájukat a környezet sérülékenységét felismerve különösen meg kell becsülni – mondta Szűcs Lajos.

A Mohosz Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központjának főigazgatója szerint Magyarország őshonos halállománya ma is sokszínű, de ennek mértéke víztípusokként eltérő, és sokszor sérülékeny, az idegenhonos fajok aránya magas.


Dérer István elmondta, hogy

Magyarországon 97 halfaj él, ebből 28 őshonos védett faj, 27 halgazdálkodási jelentőségű őshonos faj, a többi idegenhonos, ezekből 23 fordul elő rendszeresen a belföldi vizekben, 7 inváziós és 6 spontán jövevényfaj.

A szakmai szervezetek feladata, hogy fölhívják a figyelmet az őshonos fajok jelentőségére, hogy jusson forrás a Mohosz kezelésében lévő csaknem 600 természetes víz halállományának védelmére – fogalmazott.

Magyarországon 97 halfaj él – Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium Halgazdálkodási főosztályának vezetője a környezetváltozás hatásait emelte ki, ezek ugyanis a természetes vizek állapotát is nagy mértékben befolyásolják.

Csörgits Gábor szerint számítani kell a szárazság ismétlődésére, ráadásul a csapadék nem csupán kevesebb, de az eloszlása is kiegyenlítetlenebb. Az egyre kisebb területre kényszerülő fajoknak egymással is meg kell küzdeniük a túlélésért, a folyók áramlásának lassulása iszaposodással fenyeget, a kedvezőtlen változások az inváziós fajok terjedését okozhatják. A megoldás a vizek megtartása tározókkal és csatornákkal, ami elsősorban vízügyi feladat. A halgazdálkodók és a horgászok azzal segíthetnek, ha továbbítják a természet figyelmeztető jelzéseit, és szükség esetén segítenek a halmentésben és a visszatelepítésben – tette hozzá.