A családi gazdaságot képviselő Bischof András elmondta: 150 hektáron őszi kalászos vetőmagokat, illetve váltónövényként főként kukoricát termelnek az Őrség szélén, Felsőjánosfán. Emellett állattenyésztéssel is foglalkoznak: 30 anyatehenes húshasznú állományt tartanak, az üsző- és bikaborjakat hizlalás után, 18-24 hónaposan saját maguk vágják, a húst pedig a közeli éttermeknek és magánszemélyeknek értékesítik.
Ami pedig a hihetetlen kukoricahozamot illeti: az aratás utolsó napján, október 20-án takarították be a Cortevával együttműködésben beállított P9398 / P9944 hibridpár kísérlet termését. A szokatlanul enyhe októberi időben szerencsésen alakult a nedvességtartalom, 20,1-20,7% közötti víztartalmakat mértek a kombájn után. A hozamadatok pedig nettó (szárított) súlyra átszámolva 15.1, 16.2 és 16.5 tonna/hektár mennyiségben realizálódtak, ami a napjaink aszályos 5 tonnáját, de még a normál időjárás mellett átlagosnak tekintett 8 tonnát is bőven felülmúlja. S hogy hogyan sikerült ez?
Bischof András: "Tavaly már egy pillangós-túlsúlyos, 12 fajú mixet alkalmaztunk, az idei keverékek ennél is változatosabbak" – forrás: facebook
– Ilyen számokkal azt gondolom, hogy Bóly és Dalmand környékén, magas aranykoronaszámú, öntözött földeken is elégedett lenne bármely gazda – bocsátotta előre Bischof András, aki hozzátette: szakmailag nagyon örülnek a sikernek, de anyagilag már közel sem ilyen rózsás a helyzet, mert irreálisan alacsony a kukorica ára, miközben az önköltség a nyugati végen 10-11 tonna/hektár körül áll meg. – Nem mintha felénk, az elaprózott birtokszerkezet és a domborzat miatt lenne lehetőség öntözésre, de idén tényleg nem is volt rá szükség.
Esőben errefelé nem volt hiány
A tenyészidőszakban majdnem 600 milliméternyi csapadékot kaptunk, ami bőven több volt, mint elegendő, így a kukorica sem vízben, sem – s ez a mi részünk a sikerben – tápanyagban nem szenvedett hiányt. Hektáronként 137 kg nitrogén hatóanyagot juttattunk ki – ezt a sor mellé téve – illetve némi foszfort és cinket starter műtrágya formájában, továbbá a drótféreg ellen talajfertőtlenítőt is alkalmaztunk. Az üzemi hozamadatokkal is abszolút elégedettek lehetünk, 11,6-14,6 t/ha közti táblaátlagok, illetve 12,2-16,5 t/ha közti hibridátlagok születtek, 13,0 t/ha összesített eredménnyel. Tekintve, hogy a térségben a földek azért elég gyengék – 1-1,5% humusztartalomról, 9-12 aranykoronás földekről van szó, ezek elég becsületes számok.
A pillangós fajok nitrogént gyűjtenek, nem is keveset – csupán 137 kg nitrogén hatóanyaggal nem nagyon lehetne ilyen, 15-16 tonnás hozamokat elérni – forrás: facebook
András elárulta: 2014 óta használnak a termelésben zöldtrágya-keverékeket, a kalászosok és a kukorica közti időszakban.
– Elindultunk mi is, mint oly sokan, a mustár-olajretek-bíborhere kombinációval, aztán a tapasztalatok alapján saját keverékeket kezdtünk el összeálllítani, egyre több fajból – árulta el. – Tavaly már egy pillangós-túlsúlyos, 12 fajú mixet alkalmaztunk, az idei keverékek ennél is változatosabbak. A cél nem csak az, hogy az AKG, vagy a HMKÁ szabályoknak megfeleljünk, hanem az is, hogy elnyomjuk a gyomokat, biztosítsuk a talajéletet, hozzuk szerves kötésbe a talajoldatban maradt tápanyagokat és tárjuk fel azokat a hatóanyagokat a mélyen gyökerező fajok révén, amelyek a kalászosok, vagy a kukorica részére már hozzáférhetetlenek.
"Visszaszívják" az alsóbb rétegekbe mosódott tápanyagokat
A hajdina például szereti a káliumot, mint a keserűfűfélék általában, sokat fel is vesz belőle, de figyelembe kell venni, hogy 70-75 nap alatt magot érlel, ami a következő évben gyomosíthat. A facélia elsősorban a foszfort kedveli, hiszen hamar virágba borul és sokáig fenn is tartja. A mustár és az olajretek gyökere pedig mélyre nyúlik, így azok képesek a sok csapadék miatt az alsóbb rétegekbe mosódott tápanyagokat is „visszaszívni" a talajfelszín közelébe; bomlásukat követően a következő növénykultúra számára ez kiváló tápanyagforrás lesz. A pillangós fajok pedig nitrogént gyűjtenek, nem is keveset – beláthatjuk, hogy csupán 137 kg nitrogén hatóanyaggal nem nagyon lehetne ilyen, 15-16 tonnás hozamokat elérni.
A kelés szinte robbanásszerű volt, gyakorlatilag minden elvetett mag kikelt, aztán pedig a növények fejlődése is gyors, erőteljes volt – fotó: Grózinger Szabolcs, Corteva
S végül, de nem utolsósorban, fontos a megfelelő fajtaválasztás és a jó genetika – itt jön képbe a Corteva két új, rövid tenyészidejű kukoricahibridje, melyek közül az egyik idén már kapható volt a vetőmagpiacon, a másik jövőre kerül ki. Andrásék idén kipróbáltak az említett hibrideket, s jók a tapasztalataik.
– A kelés szinte robbanásszerű volt, gyakorlatilag minden elvetett mag kikelt, aztán pedig a növények fejlődése is gyors, erőteljes volt. Vetőmagtermesztőként pontosan tudom, hogy a jó genetika a termelési siker alapja, a többi azonban már rajtunk múlik – fogalmazott Bischof András.
