Az összefoglaló az Agrárközgazdasági Intézet jelentése alapján készült.

A gyártott keveréktakarmány 50,8 százalékát, 1,997 millió tonnát a baromfitakarmányok adták. A sertéstakarmány 1,382 millió tonnával, a szarvasmarha-takarmányok 432,9 ezer tonnával részesedtek a 2021. évi termelésből.

Az előállított brojlertáp mennyisége 10,5, a tojótápé 7,3, a kacsa-, valamint a libatakarmány-gyártás 12,4, illetve 12 százalékkal emelkedett 2021-ben, míg a pulykatápé 6,3 százalékkal kevesebb volt az előző évhez viszonyítva. A sertéstáp-előállítás 1,2 százalékkal csökkent, a szarvasmarhatáp mennyisége 1,2 százalékkal nőtt 2021-ben 2020-hoz képest.

A baromfitakarmányok 46,9 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek (936 ezer tonna), 17,9 százalékát (359 ezer tonna) a tojó-, 17,3 százalékát a pulykatápok tették ki. A baromfitápok 11,7 százalékát a kacsa-, 6,2 százalékát a libatápok adták. A sertéstakarmányok 34,9 százalékkal, a szarvasmarha-takarmányok 10,9 százalékkal részesedtek a 2021. évi teljes termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1 százalékát adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya 2,6 százalék, azaz 103 ezer tonna volt.

szarvasmarha

A szarvasmarha-takarmányok 10,9 százalékkal részesedtek a 2021. évi teljes termelésből – fotó: canva.com

2021-ben az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás adta az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 34,5 százalékát

A haszonállatok számára előállított 3,956 millió tonna keveréktakarmányhoz:

  • 2,399 millió tonna gabonafélét (60,7 százalék),
  • 548,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (13,9 százalék),
  • illetve 340,8 ezer tonna olajmagvat és származékát (8,6 százalék) használták fel a gyártók Magyarországon 2021-ben.

A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 95,1 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 128,7 ezer tonnát, söripari, valamint cukoripari melléktermékekből 19,1, illetve 26,3 ezer tonnát használtak fel. A CGF és CGM takarmánycélú felhasználása minden bizonnyal meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 53,3 ezer tonna bekeverési értéket, ugyanis a legnagyobb felhasználók (szarvasmarha-tenyésztők) által a keverőkocsikba betett mennyiségről nem rendelkezünk információval.


Zsírokból, olajokból 57,8 ezer tonnát (1,5 százalék), koncentrált fehérjehordozókból 9,8 ezer tonnát (0,2 százalék) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagok mennyisége 2,7 százalékot (104,9 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítők (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) mennyisége pedig 2,9 százalékot képviselt az összesített tápmennyiségben, azaz ebből 113 ezer tonnát kevertek be az üzemek 2021-ben .

A baromfiágazat számára előállított tápokhoz átlagosan 62,2 százalékban gabonaféléket, 16,8 százalékban fehérjenövényt és származékait, 8,1 százalékban olajmagvat és származékait használtak fel 2021- ben.

A sertés-, a marha- és a baromfitápok átlagos összetételét tekintve a részben fehérjeforrásként szolgáló feldolgozóipari melléktermékek százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb (5,6 százalék). A baromfitápoknál a magas szójadara-felhasználás mellett 2 százalékban kevertek be takarmánykiegészítőket.

A sertéságazatnak gyártott takarmányokban átlagosan 68,6 százalék volt a gabonamagvak aránya, a fehérjenövény és származékoké 9,2 százalék, a feldolgozóipari melléktermékeké 10,7 százalék. Olajmagvat és származékait 5,6, takarmánykiegészítőket 3,4 százalékban, míg zsírokat és olajokat 1,1 százalékban tartalmaztak a sertéstápok.

sertés

A sertéságazatnak gyártott takarmányokban átlagosan 68,6 százalék volt a gabonamagvak aránya – fotó: canva.com

A szarvasmarhák számára gyártott abraktakarmányok 37,1 százaléka volt gabonamag, 13,4 százaléka fehérjenövény és származék. A sertés- és baromfitápokhoz képest magas arányt képviseltek a szarvasmarhák abraktakarmányaiban az olajmagvak és származékai (19,6 százalék), illetve a feldolgozóipari melléktermékek (18,7 százalék). Továbbá itt a legmagasabb a takarmánykiegészítők (5,3 százalék) aránya is.

Az egyéb kérődzők tápjának átlagos összetételét illetően a gabonamagvak felhasználása 49,6 százalék, a fehérjenövény és származékoké 9,4 százalék, míg az olajmagvak és származékainak aránya 12,5 százalék volt. Takarmánykiegészítőket 1,8, ásványi eredetű anyagokat 2,7, feldolgozóipari melléktermékeket 23,8 százalékban tartalmaztak ezek a tápok.

baromfi

A feldolgozóipari melléktermékek százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb – fotó: canva.com

A Magyarországon előállított 3,956 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 51,4 százalékát (2,034 millió tonna) az Észak- és Dél-Alföld régió megyéiben gyártották 2021-ben. A teljes takarmánygyártás 13,9 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Bács-Kiskun 9,2, majd KomáromEsztergom megye 9,0 százalékkal. A felmérés szerint a legtöbb (aktív) takarmánykeverő üzemegység Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban (22 telephely) található, míg Nógrád, illetve Somogy megyében volt a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó üzemek száma.