Akár megállapodással, akár anélkül valósul meg a kiválás, az EU célja, hogy mielőbb kialakítsa a határon átívelő élelmiszerlánc-folyamatok zökkenőmentes működését a Brexit utáni átmeneti időszakban, majd hosszú távon is.

Bár a kilépés időpontjának újabb halasztása éppen a napokban vált véglegessé, a Brexitet övező bizonytalansági tényezők és kockázatok miatt fontos az élelmiszerlánc-szereplők figyelmének felhívása a szakterületüket érintő, előrelátható változásokra.

Szintén lényeges a változásokból fakadó intézkedések mielőbbi megtervezése. Ehhez nyújt segítséget a hazai élelmiszerlánc szereplőinek az az ellenőrzőlista, melynek magyar nyelvű változata erről a linkről közvetlenül letölthető.

Az Egyesült Királyság esetleges megállapodás nélküli kilépése jogilag azt jelentené, hogy az a Brexitet követően az EU-n kívüli harmadik országnak minősül majd.

Éppen ezért a továbbiakban a többi, azonos státuszú országra érvényes szabályozás lépne életbe az Egyesült Királyságra nézve is. Módosulnának például az élelmiszerbiztonsági, a növénytermesztési és állattenyésztési, valamint a növény- és állategészségügyi követelmények, de e termékek kereskedelmére is szigorúbb szabályok vonatkoznának.

A Nébih tételesen összeírta mely változásokra kell számítani a megállapodás nélküli Brexit esetén – fotó: Pixabay

Élelmiszer-biztonság:

•    Megállapodás nélküli Brexit esetén az élelmiszerek behozatalára (az Egyesült Királyságból Magyarországra) a harmadik országoknál alkalmazandó import-szabályok válnak érvényessé.

• Ugyanez vonatkozik az ökológiai termelésből származó termékekre is. Az EU 27 tagállamának területén már forgalomba hozott, az Egyesült Királyságból származó (akár hűtőházban vagy raktárban lévő) termékek továbbra is forgalomban maradhatnak, szabadon eljuthatnak a végső fogyasztókig.

Élő állatok és állati termékek kereskedelme, szállítása:

•    Megállapodás nélküli kilépés esetén várhatóan egy 9 hónapos átmeneti időszak lép életbe. Ezalatt az EU27-ből származó szállítmányok ugyanúgy „intra-kereskedelem útján” juthatnak be az Egyesült Királyság területére, mint a kilépés előtt.

•    A kilépéssel összefüggésben összesen 16 export és/vagy import tevékenységet érintő jogszabály módosítása várható.

•    A Brexit után az élő állatok és állati termékek esetében az import-eljárás megegyezik bármely harmadik országra vonatkozó eljárásrenddel, mivel az Egyesült Királyság e tekintetben is az ún. „engedélyezett harmadik országok” listájára kerül.

•   Az export-eljárás esetében nem készül általános érvényű szabályozás. Kifejezetten azokat a területeket fogják újraszabályozni, ahol az Egyesült Királyság valóban folytat kiviteli tevékenységet, így például az állati szaporítóanyag (mélyhűtött sperma, embrió, petesejt) tekintetében.

•   A kedvtelésből tartott állatok kereskedelme nem került a vészhelyzeti intézkedést igénylő területek közé.

sertés

Az élőállat behozatala csak az EU belépési pontjain lévő állategészségügyi határkirendeltségeken lesz lehetséges – fotó: Pixabay

Állattenyésztés:

•    Harmadik országbeli tenyésztőtestületek nem folytathatják tevékenységüket az EU területén, ami tehát a Brexitet követően az Egyesült Királyságra is vonatkozik majd.

•    Fajtatiszta tenyészállat behozható az EU-ba, de annak EU27-ben tevékenykedő tenyésztőszervezetnél regisztráltnak kell lennie. Ezt jelenleg akár dupla regisztráció (Egyesült Királyság-beli és EU27 szervezet) útján is javasolt megtenni. Példaként említhető az állati szaporítóanyag zootechnikai ellenőrzése, illetve honosítása.

•    Megjegyezzük, hogy az Egyesült Királyság már kezdeményezte egyes tenyésztőszervezetei törzskönyveinek elismertetését. Ez a folyamat azt követően zárulhat le, amikor az Egyesült Királyság harmadik országgá válik.

Állategészségügy:

•    Az állategészségügyi szabályozás hatálya alá tartozó élő állatok és állati termékek termékek behozatala kizárólag az EU első belépési pontjain lévő állategészségügyi határkirendeltségeken (továbbiakban: állategészségügyi BIP) lesz lehetséges. Itt az áruk állategészségügyi ellenőrzése a harmadik országokra vonatkozó követelmények alapján történik meg.

•    Az állategészségügyi BIP-eken – az Egyesült Királyság területén történő átszállítás esetén – az EU-ba újra belépő élőállat-szállítmánynak nem szükséges az adott fajra engedélyezett állategészségügyi BIP-en belépnie, azt bármely állategészségügyi BIP-en keresztül megteheti. Ennek oka, hogy az Egyesült Királyság állategészségügyi státusza nem tér el az EU27 nagy részétől (míg például a balkáni országok státusza kedvezőtlenebb).

Állatvédelem és állatjólét:

•    A vágóhidakon és az állatleölések során az állatokkal foglalkozó személyek, valamint a vágóhidakon foglalkoztatott állatjóléti tisztviselők Egyesült Királyság hatósága által kiállított képesítési bizonyítványa az EU-ban érvényességét veszti.

•    Szintén érvénytelenné válik az EU-ban az állatszállítók és a hosszú távú állatszállításra engedélyezett állatszállító járművek angol engedélye, valamint az állatszállításban részt vevő gépjárművezetők és kísérők angol hatóság által kiállított képesítési bizonyítványa.

burgonya

A behozatali tilalmak, valamint a különleges előírások is vonatkoznak majd az Egyesült Királyságra – fotó: Pixabay

Növényegészségügy, növényvédelem:

•    A növényegészségügyi szabályozás hatálya alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatala kizárólag az EU első belépési pontjain lévő növényegészségügyi határkirendeltségeken (BIP) lesz lehetséges. Itt az áruk növényegészségügyi ellenőrzése a harmadik országokra vonatkozó követelmények alapján történik meg.

•    A behozatali tilalmak, valamint a különleges előírások is vonatkoznak majd az Egyesült Királyságra.

•    Az Egyesült Királyság szándéka, hogy ameddig nem készül el a saját szabályozása, addig az EU hatályos növényegészségügyi szabályozását fogja használni. Ez azt jelenti, hogy ugyanazokat a követelményeket érvényesíti az EU felé, amit az EU feléjük.

•    A jövőben az Egyesült Királyságba nem lehet majd növényútlevéllel szállítani a termékeket, hanem ezeknél a növényeknél is növényegészségügyi bizonyítvány kiállítására lesz szükség.

Növényi szaporítóanyag-minősítés:

•    A Brexit után az Egyesült Királyságból korábban az EU listájára felkerült fajták addig nem forgalmazhatóak az EU területén, amíg egy EU tagország a fajta minősítését el nem végzi és a közös katalógusban nem publikálja.

•    A vetőmagvak forgalmazásában a változás azt jelenti, hogy az eddigi EU címkék helyett az OECD címkéket kell használni mind export, mind import esetén.

Adó- és vámtarifa:

•    A kilépést követően az Egyesült Királyság termékeire a harmadik országnak megfelelő vámot vetik ki az EU tagállamok. A témában számos hasznos információ (köztük az EKAER bejelentési kötelezettséget érintő változások) olvashatóak a NAV alábbi oldalán: https://nav.gov.hu/nav/vam/BREXIT/BREXIT_informaciok.html