Betakarítás, víztartalom, betárolás
A mezőgazdaságban nem mindegy, hogy mikor kezdődik a betakarítás. A gazdák általában megvizsgálják, hogy a termény megfelelően érett-e, egészséges-e, és persze a beltartalomnak is előírásosnak kell lennie. Ezek után következhet a mintavétel és a bevizsgáltatás, melynek során fény derülhet a százalékos nedvességtartalomra is. Nedvesen ugyanis nem lehet eltárolni a terményt. Az Agroinform interjút készített Rozsi Józseffel, az Agro Sükösd Kft. képviselőjével az idei év terméseredményeiről és a nehézségekről. Az is szóba került, hogyan alakítja át a vetésforgót.
A kukoricát idén az ág is húzza: nem elég, hogy nagy részét még a nyáron le kellett silózni az aszály miatt az ország keleti részén, ami maradt, azzal kapcsolatban viszont szeptember elején még súlyos kérdés volt, hogy egyáltalán meg lehet-e majd szárítani. A földgáz ára ugyanis sokszorosára emelkedett tavaly óta.
A kukoricát idén az ág is húzza: nem elég, hogy a gazdálkodóknak a nagy részét még a nyáron le kellett silózni az aszály miatt az ország keleti részén, ami maradt, azzal kapcsolatban viszont szeptember elején még súlyos kérdés volt, hogy egyáltalán meg lehet-e majd szárítani. Kép: Pexels
A kukorica szárítási költsége megsokszorozódott
"A cégcsoportnál van egy földgázzal működő szárítónk. Az eddigi években az öt területi szövetség alkotta konzorcium kapott árajánlatot a gázra a szárításhoz. Tavaly ez az ár 21,7 euró/megawattóra volt, így az elmúlt évben mi 65 forintért szárítottunk vízszázalékonként a kukoricát. Nyáron ugyanez a konzorcium megbízott egy céget, ami leköti a holland tőzsdén a földgázt, és szeptemberre 254 euró/megawattórás ajánlatot kaptunk” – sorolja a sokkoló adatokat József. Tehát nagyjából tizenkétszeresére emelkedett a gáz ára szeptemberre.
Szeptember elején 250 és 350 forintos szárítási költséggel kalkulált a gazdálkodó vízszázalékonként, bár akkor még nehéz volt tervezni, azt sem volt biztos, hogy egyáltalán lesz földgáz. Ehhez képest a helyzet valamivel jobban alakult, ugyanis nem volt ellátási probléma, és a szárítás ára nem ment a tavalyi ár négy-ötszörösén felüli szintre. Most ennek is örülni kellett. Sükösd térségében a kukorica aratása már október 10-re véget ért.
Szeptember elején 250 és 350 forintos szárítási költséggel kalkulált a gazdálkodó vízszázalékonként, bár akkor még nehéz volt tervezni, azt sem volt biztos, hogy egyáltalán lesz földgáz. Kép: Pexels
A cseppfolyós gázzal legalább tervezni lehet
Rozsi József elmondta, számára az idei év egyik tanulsága az, hogy a lehető legkevesebbet akar szárítani, ezért arra törekszik, hogy minél kisebb víztartalommal kerüljön be a termény a szárítóba. "A napraforgót még augusztus közepén deszikkáltuk, 6-7-es vízszázalékkal tároltuk be, és így egyetlen köbméter gázt sem kellett felhasználnunk. A kukoricával is arra törekedtünk, hogy minél közelebb legyünk aratáskor a 13 százalékos víztartalomhoz. Nekünk van saját szárítónk, ami viszont cseppfolyós PB gázzal működik. Ez kicsivel jobb helyzet, hiszen ennek pontosan tudjuk a bekerülési költségét, 580 ezer forint/tonna áron vásároltuk, így nem érhet minket meglepetés, hiszen a kiszállítás pillanatában tudjuk, hogy mekkora szárítási költséggel lehet tonnánként kalkulálni, szemben, az utólag elszámolt, vezetékes földgázzal" – összegezte a gazdálkodó az idei, energiakrízis-helyzettel terhelt szezon tapasztalatait.
Tervek a jövőre nézve
Az idei évben a cégcsoportnál az átlagtól jobb termés jött össze, őszi árpából a cégcsoport egy nagyobb tagjánál 4,6 tonnás hektáronkénti eredmény született, Rozsi József családi gazdaságában pedig 6,9 tonna. Búzából 6 tonnás volt az eredmény mindkét cégnél. Napraforgóból 3,5 tonnás hektáronkénti átlag realizálódott, a kukoricánál pedig elérték a 7-8 tonnát.
“Idén szerencsénk volt a kukoricával, és most éppen esik a gáz ára, de jövőre nem kockáztatunk: egyelőre egyharmadára csökkentjük a kukoricaterüeletet a vetésforgóban, egyrészt az aszály, másrészt pedig a kiszámíthatatlan szárítási költség miatt. A kukorica önköltsége megduplázódott 5 év alatt. Jelenleg 600-700 ezer forint hektáronként a bekerülési költség kukoricatermesztés esetén, aminek 35-40 százalékát teszi ki a betakarítás, szárítás, tisztítás költsége. Amíg a napraforgóban eseti engedéllyel lehet használni egyes deszikkáló szereket, addig azzal sokkal kisebb kockázatot vállalunk, és a növényi olajra hatalmas a piaci kereslet” – összegzett a gazdálkodó.
