A múlt évben kezdődött annak a projektnek a második üteme, amely megszünteti az úgynevezett osztatlan közös tulajdonoknál a földkiadásokkor keletkezett részarányokat. Ennek tükrében az ország összes megyéjében újabb járásokban indulhatnak el a megosztási munkák. A bonyolultnak tűnő eljárásban az X-Agro szakemberei segítenek eligazodni.

Hatékonyabb együttműködést kell teremteni a közreműködők között

Egy korábbi konferencián a Földművelésügyi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy meg kell teremteni az eljárási folyamatban közreműködők között a meglévőnél hatékonyabb együttműködést. Szinay Attila kiemelte azt is, hogy ebben az esetben is elengedhetetlenül fontos a felek között a gyors, gyakori és pontos információcsere.

Fontos tudni azt is, hogy a jogi szolgáltató ügyvédek az általuk megszervezett egyességi tárgyaláson és sorsolásokon a Magyar Államot képviselik. Az illetékes államtitkár hangsúlyozta, hogy országos érdek, hogy megszűnjenek azok a hátrányos viszonyok, amelyek a részarány-földkiadás során létrejöttek.

A földek végső sorrendjére irányuló egyezségek keretében olyan birtokszerkezetnek kell kialakulnia, amely a tulajdonosok számára is kedvező.

Nézzünk néhány példát az eljárásra a közelmúltból!

A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére az eljárás az elmúlt években teszt jellegűen működött Vas megyében. A pilot projekt tapasztalatai alapján a Kormány egy új rendeletet fogadott el. A részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) kormányrendelet 2015. január 8-án lépett hatályba, így kezdődött el a munka országszerte.

A projektben csaknem 64 ezer, vagyis összesen 950 ezer hektár területű földrészlet és mintegy 300 ezer kérelmező érintett. A következő évben, azaz 2015-ben országos szinten már két ütemben indultak el a megosztási munkák. Az első ütem áprilisban, a második pedig júliusban.

gazdák

2019-ig évente egy-egy ütem végrehajtására kerül sor – fotó: Shutterstock

Felgyorsulhat a folyamat
Az eljárások meggyorsítása és a járási hivatalok, vagyis a földhivatalok tehermentesítése érdekében a megosztás jogi feladatait (a kérelmezők tájékoztatása, a kérelmezők nyilatkoztatása, az egyezségi tárgyalások összehívása, az egyezség, illetve teljes körű létrehozása, az egyezségi okirat elkészítése, valamint egyezség hiányában a sorsolás lebonyolítása) a jogi szolgáltató látja el, míg a földmérési feladatokat földmérő vállalkozások, vállalkozók végzik.

Jó tudni azt is, hogy a Földművelésügyi Minisztériummal kötött szerződés alapján a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. pályáztatás és közbeszerzési eljárás keretében végzi a jogi és a földmérési feladatok kiszervezését.

Mire jó a kimérés?
Sajnos, a kimérés és a közös tulajdon megszüntetése alapvetően még nem oldja meg azokat a problémákat, amelyek az elmúlt években a tulajdoni hányadok – és ezzel a táblák – környékén jelentősen elaprózódtak.

Ez a probléma számos esetben akadályozza a termelést, ezért megoldásával hatékonyabban művelhető földterületek keletkeznének.

Hogyan lehet jóváhagyatni, engedélyeztetni?
„Kevesen tudják, hogy a földhivatalok engedélyezési eljárás nélkül hagyják jóvá a tulajdonostársak közötti tulajdonrészek adás-vételét, ha ezzel a közös tulajdon megszüntetésére is sor kerül” – tudtuk meg Sáhó Ákostól, az x-agro.hu portál szakmai vezetőjétől.

„Ez főleg akkor történhet meg, ha két tulajdonosa van ugyanannak a földterületnek, és az egyik megvásárolja a másik fél tulajdoni hányadát. Amennyiben több tulajdonos is szerepel a tulajdoni lapon, lehetőség van egy közös szerződésbe foglalni az összes tulajdonostárs eladási szándékát, így ebben az esetben minden tulajdonos tudni fog az adás-vételről.

Természetesen, amennyiben az egyik tulajdonostárs kezdeményezi vevőként a közös adás-vételi szerződés megkötését, úgy ki sem kell függeszteni, hiszen senki nincs, aki élhetne az elővásárlási jogával.

Valós probléma azonban, hogy a tulajdonosok gyakran nem ismerik egymást, így elérhetetlenek a kezdeményező számára, ami a leggyakoribb oka a szerződésbeni megegyezés meghiúsulásának.”