Az mfor.hu elemzése szerint a múlt évben összességében a 17,6 százalékos infláció miatt bruttóban és nettóban is 2,9 százalékkal csökkentek a reálbérek, annak ellenére, hogy a csütörtökön megjelent bérstatisztika szerint tavaly decemberben 10,3 százalékkal nőttek a reálbérek. Ez azonban úgy jöhetett ki, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése már decemberben megtörtént, ami a tavaly januári többlettel együtt dupla növekedést jelent.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hosszú távú idősoros statisztikája szerint 1991 óta kilenc olyan év volt, amikor mínuszba került a reálbérindex. A tavalyi eredménynél rosszabb adatra pedig mindössze öt esztendőben – 1993-ban, 1995-ben, 1996-ban, 2007-ben és 2012-ben – volt példa.

A reálbér-csökkenés miatt mérséklődött a vásárlóerő, ami hozzájárult a lakossági fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom visszaeséséhez is. 2015-höz képest a kiskereskedelmi forgalom összege és volumene közötti különbség Magyarországon volt a legjelentősebb az uniós országokkal összevetve. Konkrétan: kétszer annyi pénzért mindössze 20 százalékkal tudtak többet vásárolni a magyarok, mint 9 évvel ezelőtt.

bér

2024-ben a keresetemelkedés ismét két számjegyű lehet – forrás: Pixabay

Virovácz Péter, az ING szakértője a friss kereseti adatokat kommentálva azt írta, hogy a minimálbéres duplázás jelentősen befolyásolta a számokat; így bár az adatok kedvezőnek tűnnek, csak egy átmeneti megugrásról, csupán statisztikai hatásról van szó.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakembere szerint is decemberben a várakozásoknak megfelelően gyorsult a keresetek növekedésének üteme az előző havi 14,1-ről 16,4 százalékra. Ennek oka azonban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének decemberre történő előrehozása volt.

"Ugyanakkor 2023 egészében a reálkeresetek 2,9 százalékkal csökkentek, ami az év első felében kiemelkedően magas infláció eredménye. Ez hozzájárult a fogyasztás csökkenéséhez, illetve a háztartások óvatosabb vásárlásához" – fogalmazott Regős Gábor.


S hogy mi várható idén?

Regős Gábor úgy véli: 2024-ben a keresetemelkedés ismét két számjegyű lehet, miközben az infláció a korábbinál jóval alacsonyabban, 4-5 százalék körül alakulhat. Ennek megfelelően a reálbérek átlagosan szemmel is jól látható, legalább 6 százalékos növekedést érhetnek el, ami segítheti a fogyasztás beindulását. Ehhez azonban szükséges a háztartások óvatosságának oldódása, melyben azonban az egyik tényező pont a jövedelmi helyzet alakulása.

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője az 5 százalék alá lassuló inflációval együtt 6-7 százalékos reálbér-növekedést vár.

Jól látható, hányszor volt a reálbérindex ilyen alacsony szinten. Tagadhatatlan, voltunk már sokkal lejjebb is – forrás: mfor.hu

Virovácz Péter, az ING szakértője kollégáinál kicsit óvatosabb előrejelzésről beszélt. Szerinte a versenyszféra jelentős részében a dolgozók számára nem feltétlenül lesz fenntartható a tavaly decemberben látott 10 százalék körüli reálbér-növekedés, de még a kormány által várt 6-7 százalékos vásárlóerő-erősödés is túlságosan optimistának tűnik.