Mint elhangzott, a cukorgyár bezárásával nem csak az ott dolgozók veszítették el munkájukat, de a gyárhoz kapcsolódó vállalkozások is. Korábban az agrártárca a bioetanol gyártásra alapozott projektben látta a térség gazdasági felélénkítésének lehetőségét, azonban a gabonaár-robbanás miatt ez nem valósult meg.

A szakállamtitkár arról is beszélt, hogy a kabai diverzifikációs program keretében 4,5 milliárd forintra pályázhatnak ez év végétől a térség vállalkozásai. Ezt a programot azért dolgozták ki, hogy foglalkoztatási és jövedelemlehetőséget biztosítsanak a megszűnt kabai cukorgyár egykori dolgozóinak – forrásait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv 1300 milliárd forintos költségvetéséből biztosítják.

A pályázati lehetőség 400-500 embert érint a térségben. Forgács Barnabás elmondta: most gyűjtik össze a fejlesztési elképzeléseket, és egyebek mellett olyan vezérprojekteket támogatnak majd, mint a kertészeti fejlesztések vagy a kisebb bioetanol-előállító üzemek. Egy-egy pályázó akár 50 millió forintot is igényelhet, s mint a szakállamtitkár megjegyezte: “ 75 százalékos támogatási intenzitásra törekszünk a térségben”.

Szegi Emma, Kaba polgármestere szerint a cukorgyár bezárásával évi 250 millió forint iparűzési adóbevételtől esett el a város, ezért rendkívül fontos, hogy mielőbb benépesüljön a cukorgyár helyén létesülő ipari park.

Csontos János (MSZP), a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a második Leader program keretében 2,5 milliárd forint támogatásra pályázhat a Bihar-Sárrét kistérség 41 települése. Emellett szorgalmazzák a határon átnyúló interregionális kapcsolatokat, s szeretnék elérni, hogy a Sárrét mind a 13 települése rendelkezzék romániai partnerrel, ezáltal eséllyel pályázhasson az Interreg európai uniós forrásokra.