blackbull

Az Árvai Family által gyártott BlackBull homlokrakodó családot megtalálja az agroinform.hu-n.

Kapcsolódó címkék: bálatüske, gépvásárlás, használt gép, használtgép, használtgép piac, homlokrakodó, manitou, rakodógép, rauch, zsákemelő,

Géppiac

  • Fendt Favorit 514 C

    Fendt Favorit 514 C

    2017-10-30TraktorokHajdú-Bihar megye

    Fendt Favorit 514C(páncélozva) + Quicke Q56 - 1996 évjárat - kb. 8.800 üzemóra +/- - 140 lóerő - 24 + 24 fokozatú PowerShift 40 km/h 4 poweres váltó - légfék -...

Apróhirdetések

  • AKCIÓ!!!! 04-1000 BB kardántengelyek akciós áron
    pótkocsi,traktor,kasza,mezőgazdasági gép,szárzúzó,Alkatrész,géptámogatás,mulcsozó,kommunális gép,eladó talajmaró,kardántengely,BlackBull,Agrárlogisztika,kertészet,KAP,Kertészeti géptámogatás 2013,mezőgazdasági gépek,árutőzsde kukorica,traktorok,Ford

    Tisztelt Gazdálkodó! AKCIÓ! 04-1000 mm -es BB , normál kardántengely rendkívül akciós áron eladó! Igény esetén utánvételes szállítással is! Alkalmas...

  • AKCIÓ! Kardántengelyek minden típusú munkagéphez (traktor, kasza,  permetező) házhoz szállítva!
    traktor,kasza,műtrágyaszóró,szárzúzó,Alkatrész,géptámogatás,munkagép,dömper,kardántengely,permetező,BlackBull,kertészet,KAP,Kertészeti géptámogatás 2013,árutőzsde kukorica,Ford

    Tisztelt Gazdálkodó! Akció! Kiváló minőségű kardántengelyek,házhoz szállítva, minden munkagéphez eladók, azonnal, raktárról pl: traktor, kasza, szárzúzó,...

  • AKCIÓ! Kardántengelyek minden típusú munkagéphez (traktor, kasza, szárzúzó, permetező stb) eladók!
    traktor,kasza,műtrágyaszóró,szárzúzó,Alkatrész,géptámogatás,munkagép,dömper,kardántengely,permetező,BlackBull,Agrárlogisztika,kertészet,KAP,Kertészeti géptámogatás 2013,árutőzsde kukorica,Ford

    Tisztelt Gazdálkodó! Akció! Kiváló minőségű kardántengelyek, minden munkagéphez eladók, azonnal, raktárról pl: traktor, kasza, szárzúzó, permetező stb....

  • AKCIÓ! Kardántengelyek minden típusú munkagéphez (traktor, kasza, szárzúzó, permetező stb) eladók!
    traktor,kasza,szárzúzó,Alkatrész,Európai Unió,géptámogatás,munkagép,dömper,kardántengely,permetező,BlackBull,Agrárlogisztika,kertészet,Kertészeti géptámogatás 2013,árutőzsde kukorica,Ford

    Tisztelt Gazdálkodó! Akció! Kiváló minőségű kardántengelyek, minden munkagéphez eladók, azonnal, raktárról pl: traktor, kasza, szárzúzó, permetező stb....

Hozzászólások

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2017. március 17., szombat 11:39 | Moderátor

    Moderálási elveink miatt törölve: 2017-03-17 11:39:28

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2017. március 06., kedd 15:11 | Moderátor

    Moderálási elveink miatt törölve: 2017-03-06 15:11:52

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2016. szeptember 07., csütörtök 11:25 | csödtermelö

    Belenéztem az ATV szennyadóba.Folyamatosan a védekezö eröket szidjŕk,ez se az se jň!Pedig szerencsére eddig jól megfogtŕk irdatlan munkŕval LE A KALAPPAL.Ez a mocskos atv meg csak szemétkedik.Ellenzéki tv nek mondva magŕt.Hŕt ugyan leszopatott az Nfa földdel a ...,de még ha 2pŕrt közt kéne választani,mčg mindig inkŕbb a fityesz lenne.Micsoda gané adň,mindenben csak rosszat keresi!{:cursing:} Moderátor által módosítva: 2016-09-07 11:25:55

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | JoseyT

    Válasz #1752 hozzászólásra ennél is van egy kicsit fejlettebb müvelési rendszer: a YIELD - Hozamnövelő rendszer " PRIMER TALAJMÜVELÉS: A tarlókezelés és a talajlazítás során csökkenthetjük a talajtömörség szintjét. TÁPANYAGVISSZAPÓTLÁS: A növény tápanyag-hozzáférés és felhasználás maximalizálása közben minimálisra csökkenti a talajkörnyezetben a tápanyagveszteséget. SZEKUNDER TALAJMÜVELÉS: Kedvező magágyfeltételeket teremt a gyorsabb és egyenletesebb növekedés számára, és maximaliz álja a terméshozamot bármely szármaradványfelt étel mellett." "A YIELD-TILL hozamnövelő rendszer lazítókései. A Case IH tiger lazítókések megemelik, összerázz ák és fellazítják, (nem széthasítják) a tömör talajt az alábbi hatások érdekében: a gyökér mélyebbre hatolása a talajerózió lecsökkentése egy kezelhetőbb, lazább és egészségesebb talaj biztosításával az aerob tevékenység megnövelése a földátmelegedés fokozása a tápanyagfelvétel növelése egy nagyobb terméshozam és magasabb profit"

  • Talajközpontú művelés » 2014. október 15., csütörtök 11:48 | JoseyT

    Válasz #1770 hozzászólásra még nem fejeztem be a rendszer felépitését: Az „Ecolo-til” 2500 egy komplett talajművelő rendszer, melyet különböző eszközökkel egészíthetünk ki, mint pl. a „tiger” késes parabolikus késszár – segítségével maximaliz álhatjuk a földtömbök és a tarló szétzúzását és összekever ését, illetve minimálisra csökkenthetjük a szármaradv ányt, amely az egészséges talaj számára nagyon kedvező. • Az „Ecolo-til” 2500 a No-till opcióval ellátva 38%-os tömörségi szintet hoz létre, speciális No-Till szárnyas késnek köszönhetően. A „YIELD-TILL” rendszer eszközei A „YIELD-TILL” hozamnövelő rendszer egyedileg tervezett eszközeinek haszná- latával az adott talajkörnyezetben maxim ális terméshozamot érhetünk el. A vetésforgó, földrajzi és más gazdálkodá- si tényezők is segítenek a speciális rendszerelemek meghatározásában. Bővebb felhasználási információkat a CASE IH importőrétől szerezhet. A „YIELD-TILL” hozamnövelő rendszer lazítókései. A Case IH „tiger” lazítókések megemelik, összerázz ák és fellazítják, (nem széthasítják) a tömör talajt az alábbi hatások érdekében: • a gyökér mélyebbre hatolása • a talajerózió lecsökkentése • egy kezelhetőbb, lazább és egészségesebb talaj biztosításával • az aerob tevékenység megnövelése • a földátmelegedés fokozása • a tápanyagfelvétel növelése • egy nagyobb terméshozam és magasabb profit „Ecolo-tiger” primer talajművelő berendezé- sek a talajlazítási munkálatokat és a tarló kezelését segítik elő. • Fellazítja a talajrészecskéket a víz- és a levegőáramlás visszaállítása érdekében. • A visszamaradt szármaradványszint az eredeti értékeknek megfelelően 20%-tól 70%-ig terjedhet. • A tárcsás egyengető által kialakított felületek a növény növekedése során egyenletes páratartalmat és hőmérsékletszintet biztosítanak. • A tárcsás egyengető egy vékony földsávot húz a késszár nyomában, mely biztosítja az egyenletes talajfelszínt. „Ecolo-til” 2500, tarlókezeléshez szükséges opciókkal kiegészített primer talajművelő eszköz, a talajlaz ítási munkálatokat segíti elő. • A No-till késszár és kés maximális, 95%-os szármaradv ány-szintet hagy hátra), miközben helyet hagy a No-Till vetésnek. • Az „Ecolo-til” 2500 rendszert kiegészíthetjük egy folyé- kony, szilárd vagy gáz halmazállapotú „Nutri-placr” (tápanyag-beágyazó) műtrágya-kijuttatóval, ezáltal egy munkagépen belül megtalálhatjuk a primer talajművelő eszközök és a gyökérzónába történő tápanyag-elhelyezés kombinációját.

  • JD 8330-ról mit lehet tudni, milyen gép? » 2014. október 15., csütörtök 11:47 | kertész

    Válasz #36 hozzászólásra IMÁDOM!!!Diákkoromban ott is voltunk gyakorlaton.Az alsó-bélatelepi parkolónál,vasútállomásnál levő vendéglőbe meg hordtam 2 évig Mesztegnyőről a savanyúságomat.:o)Egyszer november 9-én fürödtem a Balcsiban!!:o):o)Ahányszor csak arra járok,ott mindig megállok. A diós megvan még?Azóta is kedvenc fehér borom a Boglári muskotály,amit az akkor még létező BB mintaboltban vettem.Csodálatos világ az a Balaton.Ott élmény a munka is,főleg egy szőlőben a dombtetőn.

  • Fekete rendszám - piros rendszám » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Brumi0

    Sziasztok Na ezeket a jogszabályokat aki betartya az nem a földeken dolgozik. Mezőgazdasági gépekkel a közutakon Mezőgazdasági gépekkel a közutakon A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. Tájékoztató A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló - többször módosított [36/2004. (IV.1), 77/2005. (IX.1.) FVM rendelet] - 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet a gépkezelői jogosítvány igénylésének és kiadásának feltételeit, továbbá az eljárás rendjét szabályozza. A rendelet végrehajtásának elősegítésére a fontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. A rendelet kiadásának előzményei és indoka A munkavédelemről szóló törvény (Mvt) alapján, a veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozóan az illetékes miniszter határozza meg az ágazaton belül végzett biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési követelményeit. A törvény végrehajtása érdekében került sor az agrár ágazatban a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kidolgozására és közzétételére. (Előbbi a 16/2001. (III. 3.) FVM, utóbbi a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelettel került kiadásra.) A szabályzatokkal összhangban bevezetésre kerülő gépkezelői jogosítvány a meghatározott erő- és munkagépek esetében annak tanúsítására szolgál, hogy a gép kezelője elsajátította a géppel végzendő munkák szakmai és munkavédelmi ismereteit, képes a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával ellátni munkaköri feladatait. A gépkezelői jogosítványt a munkavégzés során a gép kezelőjének magánál kell tartania, és ellenőrzés esetén azt be kell mutatnia. A rendelet hatálya A rendelet a munkavédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra, így hatálya az Mvt 87. § 9. pontja szerint a szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységekre, illetve az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végző munkavállalókra terjed ki. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. (Mvt. 87. § 9. pont.) Ennek értelmében a rendelet hatálya - a gépkezelői jogosítvány beszerzésének kötelezettsége - nem terjed ki a családi gazdaságban munkavégzést folytató gazdálkodóra, a segítő családtagra. A gépkezelői jogosultság A rendelet meghatározza a gépkezelői jogosultsághoz adott gép esetében előírt szakképesítéseket. A rendelet 1. számú melléklete "b" oszlopa tartalmazza a gép megnevezését, "d" oszlopa pedig az adott gépre előírt szakképesítést a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint. A rendelet 1. számú melléklete "f" oszlopában az adott gépnél felsorolt képesítések szakmai vizsgái tartalmazzák a szükséges gépkezelői vizsga anyagát is, ezért az ilyen képesítéssel rendelkezők is igényelhetnek gépkezelői jogosítványt. Gépkezelői jogosultsággal azonban az is rendelkezhet, aki a jogosítvány kiadásához szükséges szakmai végzettségét korábban szerezte meg, feltéve, hogy olyan képzésben vett részt, amelynek keretében az adott géppel végzendő munkákhoz szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Ennek megfelelően a rendeletben előírt szakképesítés jogelődjének minősülő végzettséggel rendelkezők igényelhetik a gépkezelői jogosítványt. Például: traktor esetében az előírt 31 6280 10 OKJ számú Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) szakképesítés mellett az a szakmai végzettség, képesítés felel meg a gépkezelői jogosítvány igényléséhez, amely esetében a tananyag és az állami vizsgabizottság előtt tett vizsga része volt az erő- és munkagép együttessel végzendő munkák elmélete és gyakorlata, valamint a mezőgazdasági szakmai, egészségügyi és munkavédelmi ismeretek is. Ebbe a kategóriába tartozik a korábban hatályos Országos Képzési Jegyzék szerinti Traktorvezető (Mezőgazdasági gépkezelő) szakképesítés (26 1 8311 04 90 12 vagy 31 6280 09 azonosító számmal), továbbá pl.: a 7/1974. (II. 17.) MÉM rendelettel kiadott, az Állami érvényű bizonyítványt adó betanított munkásképzés munkaköri jegyzéke szerinti "21" számú traktorvezető képesítés, illetve a 13/1970. (V. 9.) MÉM sz. rendelettel kiadott jegyzék szerinti "1" számú traktorvezető képesítés. A mezőgazdasági vontató vezetésére felkészítő és gépjárművezetői vizsgával záruló képzés önmagában nem felel meg a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatban előírtaknak, így annak alapján a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány nem adható ki. A gépkezelői jogosítvánnyal nem, de a mezőgazdasági vontató vezetésére vezetői engedéllyel rendelkező személy a közúti közlekedésben részt vehet (pl.: pótkocsival terményszállítást végezhet), de mezőgazdasági munkát (pl.: szántást) már nem végezhet. A gépkezelői jogosítvány ugyanakkor nem jogosít jármű vezetésére, azaz nem helyettesíti pl.: a traktor (mezőgazdasági vontató) vezetői engedélyt. A gépkezelői jogosítvány igénylése A gépkezelői jogosítványt a jogosultak számára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Képzési és Szaktanácsadási Intézete állítja ki. A rendelet értelmében a jogosítvány kiállítását és kiadását az Intézettől levélben kell kérelmezni. (Cím: 1223 Budapest, Park utca 2.) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kitöltött ADATLAP-ot, b) a jogosultságot igazoló bizonyítvány, oklevél hiteles másolatát, c) 1 db egy évnél nem régebbi fényképet (3 x 4 cm, hátoldalán: név, lakcím), d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumot (a feladóvevényt vagy annak olvasható másolatát) Az ADATLAP, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízás (azaz befizetési csekk) kérhető közvetlenül az Intézettől. Az ADATLAP másolható és letölthető a következő Internet címről is: www.kszi.hu, A jogosítvány kiállításáért 2.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet készpénzátutalási megbízással az Intézet javára, a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01743276 számlaszámra kell befizetni. Csoportos kérelem benyújtása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a csoportos kérelmet beküldő egy összegben utalja át az előző bekezdésben megjelölt számlaszámra. A kérelem elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése esetén az igénylő részére a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a kerül visszafizetésre. A rendelet lehetővé teszi, hogy azok számára, akik a gépkezelői jogosultsághoz szükséges szakképzettséget a jövőben szerzik meg, a gépkezelői jogosítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény igénylelje. A rendelet lehetőséget ad továbbá arra is, hogy - megfelelő szakképzettség birtokában - az igénylő a gépkezelői jogosítvány kiállítását egyidejűleg több gép kezelésére vonatkozóan kérje. Ebben az esetben is csak egy ADATLAP kitöltésére van szükség és az igazgatási szolgáltatási díjat is csak egyszer kell befizetni. Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete a kiállított jogosítványt postai úton juttatja el a tulajdonosához. A gépkezelői jogosítvány érvényessége A gépkezelői jogosítvány érvényességéhez szükséges a foglakozásra, illetve munkakörre előírt munkaköri orvosi alkalmassági vélemény "alkalmas" bejegyzése. Az érvényességhez szükséges továbbá, hogy a tulajdonos a gépkezelői jogosítványt aláírja, amellyel egyúttal az aláírásra szánt mező fölött elhelyezett szövegrészben előírtak tudomásul vételét igazolja. A korábbi években kiadott gépkezelői jogosítványok érvényessége A rendelet a korábbi években egyes szakmai vizsgát szervező intézmények által - jellemzően motorfűrész, illetve közelítő-gép kezelésére - kiállított gépkezelői jogosítványok használatára átmeneti időre lehetőséget nyújt. Ezen gépkezelői jogosítványok 2006. szeptember 1-ig érvényben maradnak és használhatók a gépkezelői jogosultság igazolására Kapcsolódó letöltések Az igénylőlap innen tölthető le! Cikk megjelenése: 2004-09-03 Utolsó módosítás időpontja: 2008-01-09 Forrás: FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Aratás csak tűzvédelmi szemle után! Hamarosan ismét elérkezik a kalászos gabonafélék betakarítási ideje. A mezőgazdaság tűzvédelmi jogszabályi, így kötelező előírásai közül számos tétel megváltozott, mely vonatkozik a betakarításra és az ahhoz kapcsolódó munkálatokra. A nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) el kell végezni. A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat a következőképpen rendelkezik: A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az aratás időszakában a mezőgazdasági vállalkozók a tűzoltó-parancsnokságok részéről tűzvédelmi ellenőrzésekre számíthatnak. Tájékoztató a nyári betakarítási munkák tűzvédelmi előírásairól Kombájnok tűzvédelme: ˇ a kezdődő tüzek oltására kitűnő a kézi tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának féléven belülinek kell lennie. A kombájn védelmére ezért kötelező a 6 kg-os A, B, C porraloltó tűzoltó készülék elhelyezése. A kisebb tűz eloltásával akár több millió forint tűzkár is elkerülhető. ˇ földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. ˇ a kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. ˇ akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. ˇ Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védő-burkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni. ˇ a vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti. ˇ a zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni. ˇ motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani. Traktorok tűzvédelme: ˇ itt is kötelező a kézi tűzoltó készülék rendszeresítése, hasonlóan mint a kombájnoknál. ˇ a kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás. ˇ a traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigete-lése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges. ˇ motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani. Aratás tűzvédelmi előírásai: ˇ kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS! ˇ Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell al-kalmazni. ˇ munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni. ˇ erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet. ˇ olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el. ˇ gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A betakarítási munkálatok biztonságosabb elvégzése érdekében a fent felsorolt kötelezettségek betartására hívjuk fel mindenkinek a figyelmét! Bevált a piros rendszámtábla Az önjáró mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolt futóművel ellátott eszközök műszaki alkalmasságát a Közlekedési Felügyelet szakemberei jól szervezett kistérségi vizsgáztatási akciók keretében végzik. Az idei évben ezt előre kijelölt helyszíneken, megfelelő lebonyolítás mellett – műszaki felszereltséggel rendelkező gépudvarokban – lehetett megoldani, majd a géptulajdonosok a műszaki alkalmasságot igazoló bizonyítványokkal felkereshették az okmányirodákat. A forgalomba helyezési kérelem kitöltésekor eldönthették, hogy a műszaki bevizsgálást követően igénylik-e a meglehetősen hosszú időtartamra szóló – ebből eredően a gazdák szempontjából kényelmes – ún. piros rendszámot. Ez öt évre érvényes, amelynek letelte után kötelesek ismét megjelenni a műszaki felülvizsgálaton. A másik lehetőség, hogy fél évre igénybe veszik az ún. E-rendszámot, mivel a múlt évtől ezt egy BM-rendelet szintén műszaki vizsgához kötötte. (Korábban ez műszaki felülvizsgálat nélkül is kiváltható volt.) – A mezőgazdaságban tevékenykedők számára kétségtelenül a piros rendszám igénybevétele látszik célszerűbbnek, és ennek alkalmazása már egyre jellemzőbb – mondja Bánki Tibor. Természetesen az ún. „túlméretes” járművek esetében – amelyek közül jó néhány a mezőgazdaságban is dolgozik – továbbra is érvényben vannak azok a közúti közlekedésre vonatkozó szigorú előírások, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni. Az útvonalengedély és a túlméretes járművek vonulásának biztosítása elemi érdek a közlekedésbiztonság szempontjából, még akkor is, ha meglehetősen költséges módon lehet ezt betartani. Az 5/1990 és a 35/2000 BM-rendeletek minden tekintetben útmutatást adnak, ezek áttanulmányozását csak javasolni lehet a közutakon mezőgazdasági gépekkel felvonulók számára. Ideiglenes M betűjelű, zöld rendszámtábla a mezőgazdaságban A lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját is. * nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja. Személyszállítást lassú járművel csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt engedélyezte. * személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása, Lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetes engedély szükséges. Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át. A BM rendelet szerint lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomba akkor lehet részt venni, ha azt * nyilvántartásba vették, * igazoló lappal - rendelkezik, * törzskönyvvel látták el, és * érvényes rendszámtáblája van. A lassú jármű rendszámtáblája fehér alapon piros karaktereket tartalmaz. A rendszám kombinációja megegyezik az általános rendszámtáblával, vagyis három betűből és három számjegyből áll. A lassú járművel vontatott pótkocsi szintén a fentiekben leírt eltérő színű rendszámtáblát kap. A rendszám elvesztése, megrongálódása esetén az eljárás megegyezik a rendszámtáblára vonatkozó általános szabályokkal. Igény esetén egyéni illetve egyedi rendszám is engedélyezhető. A lassú jármű a többi járműre kiadott állandó forgalmi engedéllyel rendelkezik, melyen az "Igazoló lap" minőséget a hivatalos feljegyzések rovatba kell feltüntetni. A lassú jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzési eljárás a gépjárműveknél megszokott módon kell hogy történjen. Import esetén a külföldi forgalmi engedélyt, (harmadik országból származó import) vámokmányokat és számlát is meg kell követelni. Gyakori, hogy a lassú jármű más gépjárműből kerül kialakításra. Ilyenkor meg kell követelni a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási, vagy összeépítési engedélyt. A jármű gyártmányaként a közlekedési felügyelet az "Egyedi" kifejezést tünteti fel. Az "Egyedi" lassú járműre vonatkozó speciális adatokat (pl. gumiabroncs mérete) a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába kell feltüntetni. A lassú járműhöz tartozó forgalmi engedély elvesztése, megrongálódása esetén a másodlat kiadását az általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A már nyilvántartásba vett lassú jármű esetén a számítógépes gépjármű nyilvántartás adatainak felhasználásával kell a pótlást elvégezni, ennek hiányában az eljárás a közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján történhet. 2005. június 30-án hatályba lépett BM rendelet módosítás az alábbiakat szabályozza: A lassú járművek egy konkrétan meghatározott körére kiterjedően zöld színű M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla adható. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. Az érintett járművek köre: * a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők); * a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek; * a magajáró permetezőgépek; * a speciális magajáró eszközhordozó alvázak; * a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, * amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Engedélyezési eljárás: Feltételek: * a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), * a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása, * az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan, * az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállását. Az M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki a közlekedési igazgatási hatóság, mely a kiállításától számított három évig érvényes. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). A forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Fontos, hogy az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala www.nyilvantarto.hu "A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni. Mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak." Kamionstop tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi), amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja. 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival az ország közútjain a) július 1-jétől augusztus 31-éig aa) szombaton - amennyiben az nem munkanap -15 órától vasárnap 22 óráig, ab) munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, b) szeptember 1-jétől június 30-áig a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig közlekedni nem szabad. (2) Ha a munkaszüneti nap az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakon belül szombat vagy vasárnap előtti, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakon belül vasárnap előtti napra esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a november 4-e és március 1-je közötti időszakban a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsira. 3. § (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) veszélyhelyzetben a 2. § rendelkezéseinek végrehajtását meghatározott időtartamra - a környezetvédelemért felelős miniszter véleményének figyelembevételével - felfüggesztheti. (2) A miniszter a felfüggesztésre vonatkozó döntést az elektronikus média útján hozza az érdekeltek tudomására. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alól az üzemben tartó 1. mellékletnek megfelelő kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a tehergépkocsi üzemben tartójának székhelye szerint illetékes környezetvédelemi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség egyidejű tájékoztatása mellett -, meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy naptári évre a 2. mellékletben meghatározott tartalmú engedély kiadásával, a legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású tehergépkocsira - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak kivételével - felmentést ad. A teljes naptári évre (január 1-jétől december 31-éig) vonatkozó felmentések iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell benyújtani. (2) Felmentés más közlekedési eszközzel nem végezhető olyan szállítások esetén adható, amelyek a) termelési és kereskedelmi ellátó rendszerek folyamatos áruellátásában jelentkező zavarok elhárítását szolgálják, b) a folyamatos üzemű termelési technológiák alkalmazása során felmerülő zavar elhárítását szolgálják, vagy c) egyedi jellegű, különleges szervezést igényelnek. 5. § A 2. §-ban meghatározott közlekedési korlátozás nem vonatkozik: a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a tűz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által üzemben tartott, b) az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényben meghatározott kombinált áruszállítást ba) az átrakó állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakóhely között, vagy bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átrakó állomás és határátkelőhely között végző, c) a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző, d) a műszaki, baleseti és rakománymentést végző, e) a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző, f) a kizárólag friss virágrakományt vagy élő növényekből álló rakományt szállító, g) a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző, h) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt), i) a forgalmazásra és fogyasztásra szánt folyékony vagy gáznemű üzemanyagok és tüzelőanyagok szállítását végző, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, j) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt, k) a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt, l) az élő állatot, friss tejet, tejterméket, friss és fagyasztott húst és hústerméket, friss pékárut, gyorsan romló élelmiszert, tojást, friss zöldséget (árut) szállító és az ilyen szállítási célból üresen közlekedő, m) az államhatár és a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoló között közlekedő, n) az államhatártól a magyarországi telephelyig, első lerakóhelyig - a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban - közlekedő, o) a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is), p) a lakossági költöztetéshez használt, q) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító, r) a vontatmány nélkül közlekedő, 7,5 tonnát meg nem haladó saját tömegű nyerges vontató kialakítású, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, s) a közút kezelője által a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésére kiadott hozzájárulás alapján a 2. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban közlekedő olyan tehergépkocsira, amely - az a), c) és d) pontban foglalt tehergépkocsi kivételével - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak igénybevétele nélkül közlekedik. 6. § A tehergépkocsi vezetője a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt, b) a felmentés okát tartalmazó iratot, c) az 5. § e), g) ,j), o) vagy q) pontjában meghatározott szállítás esetén a megbízó vagy a szállító által a 4. melléklet szerinti tartalommal kiállított nyilatkozatot menetokmányként köteles magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, azzal, hogy 2008. augusztus 31-ig a korlátozás időszakának megállapítására a 2. § (1) bekezdésétől eltérően a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet e rendelet kihirdetésének napján hatályos 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet. 1. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A közlekedési korlátozás alóli felmentési kérelem tartalma: a) a kérelmező neve, címe, b) a szállítani kívánt áru megnevezése, c) a kérelem részletes indokolása, d) a szállításhoz szükséges tehergépkocsik számának indokolása, e) a szállítás tervezett időpontja (csak eseti felmentés esetében), f) a szállítás tervezett útvonala, g) a szállító tehergépkocsik üzemben tartójának neve, címe, h) a szállító tehergépkocsik gyártmánya, típusa, felépítmény kialakítása, forgalmi rendszáma, i) a kérelmező aláírása, bélyegzője. 2. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Nemzeti Közlekedési Hatóság Engedély a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli felmentésre 1. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: 2. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: 3. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: 4. Az engedély érvényességének időtartama: 5. Egyéb feltételek: Budapest, .......... év .......... hó ..... nap Nemzeti Közlekedési Hatóság 1. Az engedély másra át nem ruházható. 2. Az eredeti engedélyt a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóságok részére felmutatni. 3. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A nyári korlátozási időszak alatt a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsival (július 1-jétől augusztus 31-éig) nem vehetők igénybe a következő útvonalak: a) M7 autópálya teljes hosszában, b) 2. sz. főút Budapesttől Parassapusztáig, c) 2/A autóút teljes hosszában, d) 6. sz. főút Dunaújváros és Budapest között, e) 7. sz. főút, f) 10. sz. főút Dorog és Budapest között, g) 11. sz. főút Esztergom és Budapest között, h) 12. sz. főút teljes hosszában, i) 1201. j. út teljes hosszában, j) 51. sz. főút az 510. sz. főúttal alkotott csomópontja és Dömsöd között, k) 71. sz. főút teljes hosszában, l) 76. sz. főút 71. és 7. sz. főutakkal alkotott csomópontok között és Zalaapáti és a 71. sz. főút között, m) 55. sz. főút Alsónyék és Baja között, n) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig, o) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig, p) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig, q) 86. sz. főút Jánossomorja és Nemesbőd között, Körmend és Zalabaksa között, r) 37. sz. főút Miskolc és Sátoraljaújhely között, s) 38. sz. főút 37. sz. főúttal alkotott csomópontja és Rakamaz között. 4. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Megbízó/Szállító: ...................................................................................... Nyilatkozat a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli mentességről 1. A mentesség igénybevételére a rendelet 5. § e), g), j), o), q) pontjában* meghatározott szállítás alapján kerül sor. 2. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: ............................................................ 3. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: ................................................................ 4. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: .................................................................. 5. A szállítás megkezdése: ............... év ............... hónap ............... nap ...... óra 6. A szállítás befejezése: ............... év ............... hónap ...............nap ...... óra 7. Megjegyzések: ................................................................................................................ 8. A kiállítás helye és dátuma: ............................................. ................................................ a nyilatkozó cégszerű aláírása * A megfelelő pontot aláhúzással kell megjelölni. 1. A nyilatkozat másra át nem ruházható. 2. A nyilatkozatot a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóság részére felmutatni. Forrás: NetJogtár Külföldről származó traktorok, lassú járművek forgalomba helyezésének feltételei Az EU-tagországokból történő behozatal esetén 2004. május 1-től olyan traktorok, munkagépek helyezhetők forgalomba Magyarországon, amelyek az EU tagállamaiban 1996. október 1. napját követően új járműként álltak forgalomba, rendelkeznek külföldi forgalmi engedéllyel, illetve érvényes külföldi műszaki vizsgával. Az említett feltételek teljesülése esetén egyedi forgalomba helyezési eljárást követően kaphatnak hazánkban forgalmi engedélyt és rendszámot. Ha az adott jármű nem rendelkezik külföldi forgalmi engedéllyel, mivel nem helyezték forgalomba EU-tagállamban, akkor a jármű hajtómotorjának igazoltan teljesítenie kell az ENSZ-EGB 96. 01 vagy 77/537*2000/25 EK vagy 97/68*2001/63 EK előírásokat (emissziós megfelelőség), esetleg az EURO III-as emissziós szintet. (Ezek egymással egyenértékű előírások.) EU-n kívüli országból történő járművek behozatala esetén (pl. Svájc) ugyanezen feltételeknek kell megfelelni! Ha a járművön nem található utalás az emissziós kibocsátás mértékére, akkor a forgalomba helyezéshez a gyártó vagy a vezérképviselet ilyen tartalmú igazolása szükséges! Amit a műszaki felülvizsgálat alkalmával a hatóság ellenőriz: • világító berendezések (helyzetjelző, tompított, irányjelző, féklámpa) • rögzítő fék • járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleinek megjelölése (piros-fehér sávozás, fényvisszaverők, jelzőlámpák). A járműveket az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendeletben meghatározott időközönként műszaki vizsgára kell állítani! Megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Alapvető rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztető fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztető jelzést adó készülék): a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekű feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. 2. § (1) A gépjárműre megkülönböztető jelzést adó készüléket, valamint a járműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzemben tartott azon gépjárművekre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdekű feladatokat ellátják. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgősségi betegellátást végző gépjárműveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tűzoltóság, a Rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határőrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjárműveire, c) a rendőrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjárműveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárművére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjárműveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztető fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő (közrefogott) gépjárművekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjárművekben a megkülönböztető fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható. 4. § (1) Megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgősségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgősségi betegellátást végző szervek, illetve a bányamentő szolgálatok, b) a közművek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végző szervek, c) a 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határőrség, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség, d) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja alá nem tartozó, a Rendőrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, a tűzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfőbb Ügyészség, j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végző Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjárművekre adható. (2) A megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármű műszaki érvényességéig adható. 5. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet első fokon a 4. § (1) bekezdés a) a)-c) pontjaiban felsorolt szervek gépjárműveire a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság, b) d)-j) pontjaiban meghatározott szervek gépjárműveire az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban első fokon a) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez - szakterületüknek megfelelően - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekű feladatnak. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak olyan gépjárműre szerelhető fel, amelynek üzemeltetőjét, üzemeltetési célját a gépjárművön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstől számított tizenöt napon belül a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével egyidejűleg a feliratot, jelzést a gépjárművön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendőrség védett személyeket szállító, kísérő, biztosító gépjárműveinél, a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjárműveinél, a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szervek bűnüldözési célból üzemeltetett gépjárműveinél, valamint a 4. § (1) bekezdés e)-f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévő hivatali gépjárműveinél. A megkülönböztető jelzést adó készülék használata 7. § (1) A gépjárműre felszerelt megkülönböztető jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármű megkülönböztető jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak működtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelős személy elrendeli, vagy b) a felvezető rendőrségi gépjárművet követve közlekedik. (3) A megkülönböztető jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjárművein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során - a jogszabályi feltételek betartása mellett - lehet működtetni. (4) A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgős betegszállítást végző szervek az Országos Mentőszolgálat regionális mentőszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. (5) A megkülönböztető jelzést adó készüléket használó gépjármű vezetője a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a működtetést megelőzően - ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően -, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni. A szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenőrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjárművezetője a megkülönböztető jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történő használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. 8. § (1) A gépjárművet a megkülönböztető jelzést adó készülék működtetésének időtartama alatt - a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjárművek kivételével - csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. § (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre, b) a kommunális szemétszállítást végző járműre, c) a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre, és járműszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító járműre, ha annak használatát az engedélyben előírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó járműre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély előírja. (2) Az (1) bekezdés e)-f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztető jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni. 10. § (1) Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet rendszeresen kísérő, b) az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármű üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését első fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság engedélyezi. 11. § (1) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell megállapítani. (2) A hatóság a 10. § alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenőrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A járműre felszerelt figyelmeztető jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. A megkülönböztető jelzést adó és a figyelmeztető jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. § (1) A jármű üzembentartója köteles a) a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a 9. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának időpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyező, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytől számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a járműnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta időpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történő bejegyeztetésére is. (2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztető, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztető jelzésre vonatkozóan - a meghosszabbítás kivételével - a jármű műszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határidővel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának napja előtt kezdeményezi. (4) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja és a 9. § (1) bekezdésének d)-f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történő bejegyzéséig a megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülék nem használható. Az engedély visszavonása 13. § (1) A hatóság a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a jármű, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, műszaki előírásokat megszegi, c) a jármű üzembentartási célja megváltozott, d) a járművet a forgalomból kivonták, e) a jármű üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármű üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az engedélyező hatóságnak bejelenteni. A megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. § (1) Ha a megkülönböztető jelzést adó készülék vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendőrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tekintetében az a rendőrkapitányság illetékes, ahol a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van. Vegyes és záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggő egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. §-a és 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztető jelzést, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a járműnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja. ba) "mezőgazdasági erőgép": a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat; Mezőgazdasági vontatók, munkagépek forgalomba helyezése Talán nem felesleges a gazdálkodók figyelmébe ajánlani a forgalomba helyezés szabályait akkor, amikor koros járművet vagy külföldről behozott traktorokat, lassú járműveket kívánnak a mindennapi közlekedésben használni. Idős járművek esetében a Megyei Közlekedési Felügyelet egyedi forgalomba helyezési eljárás lefolytatásával engedélyezi az olyan mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, illetve lassú járműnek minősülő munkagépek forgalomba helyezését, amelyek 2002. december 31-ét megelőzően a jelenlegi tulajdonos birtokában voltak. Lassú jármű körbe tartoznak a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, amennyiben tervezési sebességük nem haladja meg a 25 km/h értéket. Lassú jármű besorolást kapnak a fentieken kívül a munkagépek (pl. földmunkagépek, kombájnok) is, annak ellenére, hogy tervezési sebességük meghaladja a 25 km/h-t. (Ekkor adminisztratív módon csökkentjük le a sebességet a lassú jármű igazolólapra felvezetett „Legnagyobb sebesség 25 km/h.” záradékkal. A legnagyobb sebességet a jármű hátsó részén jól láthatóan fel kell tüntetni!) Mezőgazdasági vontatóként helyezhetők forgalomba azok a traktorok, amelyeknek a gyári tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h értéket. Vonófejjel nem rendelkező vagy műszaki átalakítás következtében lecsökkent sebességű traktorok lassú járműként nem helyezhetők forgalomba! Magyarországon vásárolt járművek forgalomba állítása esetén az egyedi forgalomba helyezési engedélykérelem benyújtásához a kérelmezőnek igazolnia kell a tulajdonszerzés tényét és időpontját – pl. adásvételi szerződéssel, számlával –, továbbá speciális járművek, munkagépek esetén a jármű műszaki adatait tartalmazó gépkönyv bemutatása is szükséges. A külföldről származó lassú járművek forgalomba helyezése – több éve behozott járművek – esetén a kérelem előterjesztéséhez a tulajdonosnak rendelkeznie kell a jármű külföldi adásvételi szerződésével, forgalmi és vámokmányaival. Útvonalengedély Súlyos pénzbírságra számíthat az a gazda, aki túlsúlyos, vagy az előírthoz képest más paraméterekkel bíró erőgépével útvonalengedély nélkül közlekedik önkormányzati vagy a közútkezelő által karbantartott közúton. "Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, miképpen kell útvonalengedélyt kérni" - mondta el lapunknak Marton Ágnes, a Magyar Közút Kht.(MK) Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának munkatársa. Az erre vonatkozó törvény két szempont szerint írja elő az útvonalengedély szükségességét. Első szempont a jármű mérete: "255 centi szélesség alatt nem kell külön engedély. Viszont ha a vontató két és fél méternél szélesebb, vagy tizenkét méternél hosszabb, esetleg négy méternél magasabb, akkor szükséges az útvonal-engedélyezés. Azon járműszerelvény mozgása is engedélyköteles, aminek hossza meghaladja a tizenhat és fél métert. A törvény a jármű mérete mellett annak tömegétől is függővé teszi az útvonalengedély szükségességét. Az a járműszerelvény útvonalengedély-köteles, amelynek össztömege meghaladja a negyven tonnát, vagy a jármű tengelyterhelése több mint tíz tonna." "A vonulást mindig alacsony forgalmú utakon engedélyezzük. Főutakon való közlekedés akkor lehetséges, ha más utakon a gazdálkodó úti célja nem közelíthető meg. A közlekedés időpontját ilyenkor korlátozzuk: délelőtt tíztől délután háromig illetve este héttől reggel hatig vonulhatnak a főutakon a traktorok, kombájnok vagy egyéb mezőgazdasági munkagépek" - tájékoztat a MK munkatársa. Útvonalengedélyt mindig az utat karbantartó szervezetnél kell kérni, ami vagy a MK vagy a helyi önkormányzat. A közútkezelő egy időben beadott, átlagos engedély kiállításáért ezer forint plusz áfát számol fel, az összeg az igény sürgősségével, a szállítás távolságával és annak bonyolultságával egyenes arányban nő. A legdrágább, egyszeri útvonalengedély 13500 forint plusz áfa, ebben az esetben egy négy méternél szélesebb, nyolcvan tonnát meghaladó szerelvényt több mint száz kilométeren át vezethetünk közúton. Marton Ágnes tapasztalata szerint, a legtöbb gazdálkodó éves bérletet vált, amit a MK kedvezménnyel állít ki részükre. Az éves bérletnek több fajtája létezik: azok a gazdák, akik egész évben egy kijelölt utat használnak, nyolcezer forint plusz áfáért, akik pedig engedélyköteles járműveikkel csak húsz kilométeres körzetben mozognak, tizenkétezer forint plusz áfáért válthatnak bérletet, a kistérségi úthálózatra. A legdrágább éves bérlet húszezer forint plusz áfa, ez a teljes közúthálózat használatára feljogosít. A MK munkatársa elmondta: az ellenőrzés során - amit a közlekedési hatóság, illetve a rendőrség végez - útvonalengedély hiányában jegyzőkönyv készül. A közlekedési hatóság a jármű üzembentartóját pótdíj fizetésére kötelezi, bizonyos esetekben meg is tilthatja a továbbközlekedést. A pótdíj mértéke az útvonal-használati díj tízszerese, de legalább negyvenezer forint. Marton Ágnes a sárga villogó - figyelmeztető jelzést adó készülék - használatával kapcsolatban elmondta: "minden esetben előírjuk a szélességjelölő lámpák vagy prizmák valamint a sárga villogó használatát, így annak felszereléséhez nem szükséges rendőrségi engedély. Ha nem írnánk elő, akkor a területileg illetékes rendőrkapitánysághoz kellene fordulniuk a gazdáknak. Jogszabályok, dokumentumok: útvonalengedély kérelem nyomtatvány (xls) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről (doc) a közúti közlekedés szabályairól(doc) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól(doc) Főbb közlekedési feltételek a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, méretet meghaladó járművekre vonatkozó főbb közlekedési feltételekről További infók: Közút.hu AgroLine

  • Új földtörvény » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | joc

    2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy - a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon, - a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez, - a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését, - az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön, - a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen, - a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön, - a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszer-kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével, - fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai, - a mező- és erdőgazdasági föld forgalma és a mező- és erdőgazdasági föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegíthesse, - élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre, - a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény tárgya 1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (2) Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére. (3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére. 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. (2) A védett természeti területnek minősülő földre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földre (a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) e törvény rendelkezéseit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági társulatról szóló törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében e törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a földművesre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdő gazdálkodóra is alkalmazni kell. 4. § Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény alkalmazásában 1. állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket; 2. belföldi természetes személy: a magyar állampolgár; 3. birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld; 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy; 6. fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; 8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell; 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 12. helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 14. kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése; 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve; 18. mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás; 19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül; 20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is; 21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál; 22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával, c) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, és d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vételre kerül; 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik; 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; 25. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel; 26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett; 27. ültetvény: 500 m2-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet. II. FEJEZET A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 3. Általános szabályok 6-7. §2 8. §3 9. §4 4. A tulajdonszerzési jogosultság 10-15. §5 5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke 16. § (1)6 (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). (3)7 Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). (4)8 (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. (6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. (7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki. 17. §9 6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása 18-22. §10 7-9.11 23-36. §12 III. FEJEZET A HASZONÉLVEZETI JOG ÉS A HASZNÁLAT JOGÁNAK MEGSZERZÉSE 37. §13 IV. FEJEZET A FÖLD HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA 10. Általános szabályok 38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben. (2)14 A haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe. (3)15 A feles bérletre, részesművelésre, és szívességi földhasználat tartalmára vonatkozó szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény állapítja meg azzal, hogy e földhasználatokra a 39-43. §-ban, és az 56-59. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (4)16 A földek használatával összefüggő szolgalmi jog, haszonvételi jogok és a szomszédjogok gyakorlására a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A tanya lakó-, és gazdasági épület használatának - a földtől elválasztott - önálló átengedésére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 39. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. 11. A földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma, és a megengedett mértéke 40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. (5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti. 41. § Nem szerezhet földhasználati jogosultságot a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek; b) a nyilvánosan működő részvénytársaság. 42. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele - ide nem értve a 40. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eseteket -, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: földhasználati szerződés), illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél a) a föld használatát aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, b) társult erdőgazdálkodást folytat, vagy c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. (3) A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. (4) A pályakezdő gazdálkodónak az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. (5) Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít. 43. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 16. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A birtokmaximum 1800 hektár területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával. (3) A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében - a létrejöttétől számított 5 évig - a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani. 12. A haszonbérlet időtartama 44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - legfeljebb 20 évre köthető meg. (2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. 13. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, és az előhaszonbérleti jog gyakorlása 45. § (1) Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet a) aki helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, b) aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy c) akinek a lakóhelye illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat. 46. § (1) Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; b) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; c) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; d) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; e) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül; f) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül; g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs. (3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása; b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. (4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó. 47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt. (2) A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt. (3) Az olyan föld haszonbérbe adása esetén, amely a 46. § (3) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 46. § (3) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog abban az esetben áll fenn, ha a 46. § (3) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát. (4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. (5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 48. § (1) E törvény szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti, b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló, c) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti, d) erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti, e) tanya haszonbérletére irányuló haszonbérlet esetén. (2) Nem gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát az a mezőgazdasági termelőszervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll. 49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival. A haszonbérleti szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről tartalmaznia kell a 42. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell. (2) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. (3) A közlés kezdő napja a haszonbérleti szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlést kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik. (4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is. A 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat. (5) A haszonbérbeadót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az előhaszonbérletre jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában a haszonbérleti szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. (6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. 50. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult az elfogadó jognyilatkozatának a haszonbérbeadóval történt közlése napján lép be. Több előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe a sorrendben előrébb álló előhaszonbérletre jogosult, több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén pedig a haszonbérbeadó választása szerinti előhaszonbérletre jogosult lép. 14. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása 51. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy c) az elfogadó jognyilatkozat ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik, cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. (3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződésre a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. (5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. (6) Ha a (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg az erdészeti hatóságot. 52. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az e fejezetben meghatározott vizsgálatát köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes előhaszonbérletre jogosult, és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában elvégezni. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem járulna hozzá a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy a) a jegyzék szerinti rangsor alapján valamely soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és ezért a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. 53. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha a) utóbb megállapítja, hogy az 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye; b) a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére; c) a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; d) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő da) nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, db) olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy dc) birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki; e) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn; f) az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, különösen, ha a) a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától, vagy b) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - a birtokában álló föld 25 százalékának megfelelő földterületen a földhasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tett eleget. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt területi mérték megállapításánál - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően - az előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő birtokában föld(ek)nek csak az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott területét lehet figyelembe venni. 54. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen előhaszonbérletre jogosultak közül a haszonbérbeadó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 30 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadót - a (3) bekezdésben foglalt következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg - 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. A haszonbérbeadónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni. (3) Ha a haszonbérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő - legfeljebb 15 nappal történő - meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül - a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az előhaszonbérletre jogosultat, aki vagy amely a haszonbérlő helyébe lép. 55. § (1) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja a haszonbérleti szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy az 54. § szerint kijelölt előhaszonbérletre jogosulttal, akkor a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül - önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg a haszonbérleti szerződést záradékkal látja el. A haszonbérleti szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: a) azt a tényt, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép; b) az a) pont szerinti előhaszonbérletre jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; c) a jóváhagyásról szóló határozat számát; d) a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását; e) a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. (2) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadó és a haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést az 51. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az 53. §-ban foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja, erről a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül döntést hoz. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint azokkal az előhaszonbérletre jogosultakkal, akik a haszonbérleti szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek. (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. 15. Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog 56. § (1) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52-55. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A földhasználati szerződést - annak aláírásától számított 8 napon belül - a földhasználati jogosultságot szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A földhasználati szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása sorári figyelmen kívül kell hagyni az előhaszonbérleti jogról, az előhaszonbérletre jogosultakról, az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. (4) Több föld használatának valamely földhasználati jogcímen történő átengedéséről szóló szerződést akkor lehet jóváhagyni, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 57. § Ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni az olyan haszonbérleti szerződés esetben is, melynek létesítése során előhaszonbérleti jog nem áll fenn. 58. § (1) A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot. (2) A haszonbérleti szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú módosításáról szóló szerződést, vagy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt haszonbérleti szerződést (a továbbiakban együtt: módosított szerződés) - annak aláírásától számított 8 napon belül - a haszonbérlőnek kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a módosított szerződés jóváhagyásáról, vagy annak megtagadásáról - a módosított szerződés beérkezésétől számított - 30 napon belül határoz. (4) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem dönt, illetve a határidő meghosszabbításáról a szerződő feleket nem értesíti, módosított szerződés jóváhagyását a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő napon jóváhagyottnak kell tekinteni. Ez esetben a haszonbérlő kérelmére a módosított szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni. (5) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megtagadja a módosított szerződés jóváhagyását, az erről szóló döntésében rendelkezik arról, hogy a feleknek a módosított szerződés jóváhagyása érdekében mely határnapig, milyen rendelkezéseket, mely jogszabályi előírás alapján kell megváltoztatniuk. Az e bekezdés szerinti döntésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a határidő eredménytelen lejárta esetén a haszonbérleti szerződés a szerződő felek között létrejött eredeti szerződés szerinti tartalommal marad fenn. 16. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések 59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. V. FEJEZET A SZERZÉSI KORLÁTOZÁSOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS A KÉNYSZERHASZNOSÍTÁS 60. § (1) Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik. (2) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. (3) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. 61. § Ha hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés alapján kérik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét, és a szerződés az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. 62. § (1) Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során a rendelkezésére álló adatok, bizonyítékok, és az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó a) nem tartotta be a szerzéshez vállalt, a 13. §-ban, a 15. §-ban, illetve a 42. §-ban előírt kötelezettségeket, b) a szerzés feltételeként az e törvényben előírt meghatározott célú fölhasználattól, tevékenységtől tartósan eltért, c) földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, d) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve székhelye, telephelye, mezőgazdasági üzemközpontja bármely okból megszűnt, vagy e) az e törvényben meghatározott határidőn belül a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a hatósághoz, vagy - adás-vétel, illetve a haszonbérlet esetén az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából a 21. § (1) bekezdésében vagy a 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a jegyzőhöz felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. (3) Nem állapítható meg a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogsértés, ha a föld kisajátítást pótló adás-vételre kerül sor, vagy a tulajdonos egészségi állapota oly mértékben megromlott, vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely az e törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a szerződés jóváhagyásának megtagadása esetén a tulajdonjogot átruházó, vagy a használatba adó személy a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a föld használatáról, hasznosításáról nem gondoskodik. 63. § (1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt felszólításnak, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű mulasztási bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. (3) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll. 64. § (1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld kivételével - a 65. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról. (2) Az (1) bekezdésében megállapított időtartam kezdetét attól a naptól kell számítani, amely napon a kötelezettel szemben a kényszerhasznosítás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedett. (3) A föld kényszerhasznosításba adásáról szóló intézkedés megtételének nem akadálya az, hogy a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. 65. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az erdőnek nem minősülő föld kényszerhasznosítását határozattal rendeli el. A határozatban rendelkezni kell a)17 a kényszerhasznosítás elvégzésére - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - kijelölt személy vagy szervezet megnevezéséről, b) a kényszerhasznosításnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított időtartamáról, c) a 66. §-ban meghatározottakra figyelemmel a kényszerhasznosítás módjáról, és d) arról, hogy a kényszerhasznosítással ténylegesen és igazoltan felmerülő költségek megtérítése a kötelezettet terhelik. (2) A kényszerhasznosítás időtartama a jogsértő állapot fennállásáig, de legalább a gazdasági év végéig, legfeljebb a következő gazdasági év végéig tart. 66. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv által kényszerhasznosítás elvégzésére kijelölt személy vagy szervezet köteles a) a szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott földet - a művelési ágának megfelelő - termeléssel hasznosítani; b) az a) pont alá nem tartozó művelési ágban nyilvántartott ba) földet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának megfelelően hasznosítani, vagy bb) földön a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott esetben a hasznosítást célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. 67. § (1) A kényszerhasznosítás a tulajdonjogot nem érinti. Ha a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a földhasználó követte el, a kényszerhasznosító a jogviszonyban a földhasználó helyébe lép. (2) A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet a föld használatáért, hasznosításáért ellenszolgáltatással nem tartozik a föld tulajdonosa felé, ha a tulajdonos követte el a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést. (3)18 A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet minden év október 31-ig - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a bevételeiről, és kiadásairól elszámolást készít a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. VI. FEJEZET A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG 68. §19 VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdés szerinti eltéréssel - 2013. december 15-én lép hatályba. (2)20 A 16. § (2), (3), (5)-(7) bekezdése, a 38-44. §, az 51-67. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) A 8. §, a 18-22. § és a 68. § 2014. március 1-jén lép hatályba. (4)21 A 6. és 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1) és (4) bekezdése, a 17. §, és a 23-37. § 2014. május 1-jén lép hatályba. 70. § (1) E törvény hatálybalépése előtt megkötött és a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés végett, az illetékes földhivatalhoz benyújtott haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a szerződés módosítása a fölhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik. (3) Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti határnapig közölt vételi ajánlat esetében az adás-vételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. (5) Az előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából 2013. december 14-ig közölt (közzétett) haszonbérleti ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontj

  • Fakitermelés, erdők újratelepítése » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | a2457

    az akác ilyen téren hálás fajta, elegndő akár a gyökérszecska "kiszórása" is. magról neveléssel nem szenvednék, teljességgel indokolatlan. http://www.akaccsemete.hu/ emitten lehet csemetét rendelni, ültetés módja is írva vagyon. Amit megtennék: keresni kéne valakit akinek van 1 késes talajlazítója. vele huzatnék barázdát, és bba ékásóznék. a sorköz legyen 1.5 méter, ha kézi ápolással kívánod tisztán tartani. nemtudom milyen gépek állnak rendelkezésedre, ha van netán tz4k vagy kisrába , esetleg bérmunkás a közelben ilyennel, akkor a 1,5 méteres sorköz teljesen megfelel, kistárcsa bőségesen elég az ápoláshoz. az akác a nitrogéndús levegőt szereti, ha van ennek a területnek a közelében bodza az jót jelent. amúgy az akácia kifejezetten igénytelen fajta. nyugodtan ültessed ékásóval sűrűre a sorokat, ugyanis az akác lombozata gyér. lágyszárú vegetáció előszeretettel veri fel. 30 centinként tennék le csemetét, lesz belőle természetes elhullás. az akác gyorsan nő, pár év után természetesen ritkítani kell majd így rajta. de érdemes a sűrű ültetés, hogy természetes hullás miatt ne keletkezzen nagy üres folt. ápolásával kapcsolatban , van ahol még valami ördögtől származó ötlet miatt rendszeresen kapálják az akác sorát. tehát nem a sorok közét, hanem a sorban két fa közti részt. ezt nem tenném, vagy ha mégis ilyesmire vetemednék unalomból akkor is meggyőződnék róla hogy az év legmelegebb időszakában azért legyen a tövénél lágyszárú vegetáció. első 2 évben kora tavasszal esetleg lehet ilyet csinálni, ha túlnövi a lágyszárú annyira hogy túlárnyékolja akkor talán évközben sarlóznám, de nem vágnám ki teljesen a gazt. biztos feltűnt mindenkinek de tényleg évről évre melegebb van, most sem igazán decemberi az idő. nyáron pedig egyre erőteljesebb a napsütés. porszárazra égeti a földet, az akác lombozata pediglen túl gyér. ebből az okból hagynék alatta vegetációt a sorában. a sorköz tárcsázás fontos elem, mechanikai talajművelés segít a talaj vízháztartását kedvezően befolyásolni. ugyan az akác a homokon is megél (épp ezért hozták be ide), de nem fog nemet mondani a vízre. célszerű rendes ékásót szerezni, és lehetőleg minnél mélyebbre letenni a csemetét, rendesen betömöríteni a földet. ha nagyon gondos akarsz lenni akkor ültetés előtt pár órával a csemeték gyökerét vízbe áztatod. ha van olyan bazinod ami már nemannyira kell, akkor azt el lehet vágni , engedni bele 200 liter vizet, és a csemetét egyszerűen beleállítod, ha meleg időben ülteted. arra hog mikor van kiültetve igazából.. azt tapasztaltam hogy teljességgel érzéketlen. akár az aszály közepén is töknyugodtan lehet telepíteni kifele, ha be van áztatva elenyészően kevesebb ered meg belőle mintha máskor lenne ültetve. támogatást nemtudom fogsz e rá kapni, lévén egzóta faj. a lábon álló akác eladás.. terület függő, állomány függő, mert ugyan az akác tüzifa is drága, de ha valaki meg is veszi akkor inkább szőlőtám és egyébb ipari fa része ami érdekli. ez minnél nagyobb arányban van, annál jobb. kitermelés szempontából sem mindegy hogy méteres darabokra kell e az egészet vágni, vagy a 60% a 2,7 méteres oszlop. kevesebb vágás, kisebb költség.

  • Magyar fűszerpaprika » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | agroinformhelp

    Válasz #4734 hozzászólásra "A kórokozók közül elsőként a fuzáriumos és verticiliumos tőhervadást említem. E gombák károsításai és a betegség tünetei nagyon hasonlóak. Általában a paradicsomon, az uborkán és a paprikán jelennek meg, azonban az utóbbin a legjelentősebb a kártételük. Károsításuk folytán a legalsó levelek kezdetben fonnyadnak, hervadnak, a fiatal levelek széle pedig felfelé kunkorodik. A termesztő eleinte vízhiányra gondol csupán, mert a kórfolyamat meglehetősen lassú. A levelek szá-radása, zsugorodása csak később mutatkozik. A száron kívülről semmi sem árulkodik a fertőzésről, felhasítva azonban a gyökérnyaki részen jól látható az edénnyalábok megbarnulása. A kórokozók az edénnyalábban élősködnek, és megbénítják a vízszállítást. Egyes fogékony paprikafajtákon különösen erős fertőzések szoktak kialakulni." Cseke Zoltán: Tőhervadás zöldséghajtatásban, Új szó, 2001. május 5. 54. évfolyam 103. szám. >>> innen származik az idézet. Ugyan a sorok írója zárt termesztőberendezésekről ír, de a tünetek alapján van hasonlóság, nem? {:ohmy:}{:ohmy:}

  • Dohánytermesztés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pintér Zoltán

    ULT Magyarország Zrt. Tisztelt Dohánytermelı! Tisztelt Kollégánk! Engedje meg, hogy bemutassuk az alábbiakban a 2011-es termesztési szezonra vonatkozó ajánlott kacsgátlási technológiánkat. A hónaljrügy (kacsok) növekedés gátlása a dohánytermesztés sikerességét alapvetıen befolyásoló agrotechnikai elem. A korábbi évek termesztési tapasztalatai alapján fontos a hatékony, költségtakarékos és egyben alacsony növényvédıszer maradékot eredményezı technológiai eljárás megismertetése és pontos alkalmazása. A rosszul, vagy hiányosan elvégzett kacsgátlás a megtermelt dohányt értékét csökkenti, azt piacképtelenné teszi! A saját termesztési körülményeinek legmegfelelıbben alkalmazható kacsgátlási gyakorlatát már a termesztési szerzıdés kötésénél ki kell alakítana, hogy ennek megfelelıen rendelhesse meg az éves kacsgátlószer igényét a Nyidoter Kft agronómusán keresztül. Az integrált termesztés a dohány mővelése során is követendı alapvetı elvárás. A hazai dohánytermesztésben általánosan elterjedt kacsgátlási gyakorlatok nagyrészt helytelenek, szakmailag nem megalapozottak. Az elmúlt évtizedben kacsgátlási kísérletek hosszú sorát végeztük el, melyek eredményeit kiértékelve az alábbi technológiai javaslatot tesszük az Ön részére, figyelembe véve az érvényben lévı szabályzókat és a vevıi elvárásokat. AJÁNLOTT TECHNOLÓGIA Szer neve Kijuttatás idıpontja Javasolt dózis Vízmennyiség ROYALTAC (n-dekanol) teljes virágzáskori tetejezés után (Nem biztosít teljes kacsmentességet a teljes tenyészidıszakra!) 18 liter/ha 500 liter/ha alacsony nyomás, nagy cseppképzés ROYAL MH-30 (maleinsav-hidrazid) 30 cm-nél nagyobb hegylevél esetében 15 liter/ha 400 liter/ha magas nyomás, jó porlasztás Engedélyokiratban leírtak szerinti felhasználás. ROYALTAC: 9649/1992 (12271/2002 (02.5/2142/1/2007) ROYAL MH-30: 12401/2002 (65176/1989, 8789/1983) (02.5/2141/1/2007) 02.5/447/1/2010 2 ESETILEG ALKALMAZHATÓ, DE NEM AJÁNLOTT TECHNOLÓGIA! TANK KEVERÉKES TECHNOLÓGIA (TERMESZTÉSI KISÉRLETEK, VALAMINT TERMELİI GYAKORLAT ALAPJÁN) Szer neve Kijuttatás idıpontja Javasolt dózis Vízmennyiség ROYALTAC (n-dekanol) 10 liter/ha STOMP 330 EC (pendimetalin) teljes virágzást követı tetejezéssel egyidıben 5 liter/ha 500 liter/ha csurgatással, vagy alacsony nyomáson történı permetezéssel a szárcsonkokra irányított sugárral Engedélyokiratban leírtak szerinti felhasználás. ROYALTAC: 9649/1992 (12271/2002 (02.5/2142/1/2007) STOMP 330: 24222/1982 (18552/1995, 2194/2004, 22432/1987, 3288/1986, 49223/2000, 65125/1989, 8219/1983, 9211/1992) Felhívjuk figyelmét, hogy a STOMP 330, STOMP 400 SC, STOMP SUPER készítmények jelenleg érvényes felhasználási engedéllyel rendelkeznek dohány kacsgátlásra, de a korábbi kedvezıtlen vevıi tapasztalatok alapján használatuk az ULT Magyarország Zrt – Nyidoter Kft termelıi körében kacsgátlásra nem javasolt. (nem kívánatos pendimetalin növényvédızer szermaradék jelenléte a fermentált dohányban) A tárolás és felhasználás során az engedélyokiratokban leírtakat szigorúan be kell tartani. A megengedett dózis emelése technológiai és növényélettani szempontból indokolatlan. Kérjük a kezelések folyamán kerülje a felesleges környezeti terhelést és minden esetben rögzítse a Növényvédelmi naplóba annak tényét és paramétereit. A felhasználás folyamán a dohánytermelınek be kell tartania a NYIDOTER KFT 2007-ben elfogadott Környezetvédelmi Szabályzatában elıírtakat, mely az éves termesztési szerzıdés általános feltételeit tartalmazó mellékletében megtalálható. A technológiát összeállította: Fekete Tibor, ULT Magyarország Zrt. Nyíregyháza, 2011. Január 24.

  • Videók » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ARES-826

    Válasz #5738 hozzászólásra Lehet nem is bírná annyi a víz, de kap szerintem a futómü is meg a váltó is bból a vízből belülre rendesen!!! Ezek a gépek nem ekkora vízben járásra vannak kitalálva!!{:rolleyes:}{:rolleyes:}{:smile:}{:smile:}

  • Homlokrakodók » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Vadmalac

    Csak néhány hónapja van meg az 1.4-es, de szerelmes vagyok bele! {:love:} Raktam vele vagy 100 m3 földet (gabonakanállal!), 10q-s BB-zsákot a raklapvillával, BB-rakóval műtrágyát, mindre első osztályú! A joystickos kezelés összehasonlíthatatlanul jobb mint a sima. Ha meg a joystick árát hozzáadjuk az 1.2-eshez, akkor a 320.000Ft-os árkülönbözetért kapsz egy erősebb, párhuzam vezetéses rakodót. Nem mindegy hogy pl. mikor raklapot veszel le, vagy 4 füles BB zsákot, akkor kicsit ereszt, vízszintállítás, kicsit ereszt, vízszintállítás..., vagy egyszerűen leengeded és kész. Plusz a párhuzam vezetéses gém a kanalat a függőlegesig lehajtja még magasan is, és pl. a föld, vagy más ami könnyen beletapad a kanálba, csak így esik ki belőle tökéletesen. Szerintem 1.2-est csak akkor vegyen valaki, ha kizárólag bálát és 1 füles BB zsákot akar rakni. Ami a többi márkával szemben nekem vonzóbb volt, az pedig egyrészt az ár-érték arány, ami önmagáért beszél, a másik pedig az, hogy ennek a gémnek a töréspontja sokkal kisebb szögű, mint a többinek. Hasonlítsátok össze bármelyik másik rakodóval! És ennek a jelentősége mindössze annyi, hogy a kamion platóról a belső raklapokat is olyan simán le lehet venni, hogy közben rá sem kell nézni a motorháztetőre hogy lesz kocc v. sem.

  • Magyar fűszerpaprika » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | zsékó

    Válasz #638 hozzászólásra Starter rendben.Szerintem a sorra szórjál pétisót vetés után,kelés előtt,utána ha kikelt és kb 2 cm-es a paprika,majd virágzásig még egyszer,de akkor már Ammónium nitrátot sorra.Az egyszerűség kedvéért 1 mázsa/ha.Kétszer Cropcar 6-12-24 virágzás után fejtrágyázva sorra szintén 1 mázsa/ha oszt jónapot!Lombtrágyának virágzás kezdetén Damisol bór,majd virágzás után Wuxal Kálium kétszer és augusztus 20.környékén Damisol BB.Damisol bór erősíti a terméskötést!Damisol BB egy időre koncentrálja az érést!MInden fejtrágyázás után beöntözni 25 mm vízzel.

  • Kalászosok műtrágyázása » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pintér Zoltán

    Válasz #1028 hozzászólásra Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírásai 4. § (1) Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Legeltetésből, továbbá az állattartó telepről származó kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor az 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel kell számolni. (2) Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett. A trágya kijuttatása során a 6. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. (3) Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett. (4)1 Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. (5) Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható. (6)2 Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. (7) 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. (8) Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. 5. § (1) A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki: a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában; b) szervestrágya: ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű, bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be, (3) Ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, továbbá vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során az e rendeletben meghatározott előírásokat a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell alkalmazni. 6. § (1) A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét. (2) A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 1-4. számú mellékleteiben szereplő értékeket. (3) Hígtrágyázott területen, ahol az engedélykérelemhez készült talajvédelmi terv szerint a talajvíz a felszínhez képest 5 méteren belül van, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott engedély kiadását követő harmadik évben a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - az engedélyesnek meg kell vizsgáltatni, és az eredményeket a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni. A talajvédelmi hatóság a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat a külön jogszabály szerint évente egy alkalommal megküldi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) részére. (4) A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. (5) A trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen, az alábbi szempontok figyelembevételével kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás elérése érdekében: a) olyan trágyaszóró gépeket kell alkalmazni, amelyek egyenletes keresztirányú szórásképet mutatnak, b) a hígtrágya kijuttatását olyan gépekkel kell elvégezni, melyek közvetlenül a talajra vagy a talajba juttatják ki a hígtrágyát és egymenetben talajtakarást is végeznek, c) a kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás, d) a trágyakijuttatást csak rendszeresen karbantartott munkagépekkel lehet elvégezni, ezért a szakszerű ellenőrzésről évente legalább egyszer gondoskodni kell. (6) Forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező műtrágya, engedélyköteles szerves trágya, ásványi trágya, illetve letermett termesztő közeg az e rendeletben és a külön jogszabályban előírtak szerint használható fel. (7) A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni. A szükséges talajvizsgálatokhoz a külön jogszabályban foglaltak szerint kell talajmintát venni. (8) Intenzív legeltetéses állattartás esetén szakaszos vagy pásztoroló legeltetést kell alkalmazni kivéve, ha az állattartó telepen az állománysűrűség meghatározásánál a figyelembe veendő állatok száma nem több mint 15 ÁE. (9) Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a 3. számú melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével. 7. § Az öntözött terület talaját, valamint - amennyiben a talajvízszint 5 méteren belül elérhető - a talajvíz szintjét és minőségét 5 évente az öntözéshez a külön jogszabály szerinti vízjogi engedéllyel rendelkezőnek ellenőriztetni kell a külön jogszabályban meghatározott követelmények szerint. A talajvédelmi terv részeként a talajvédelmi hatóság részére beérkező, a talajvíz minőségére vonatkozó adatokat, vízvizsgálati eredményeket évente megküldi a felügyelőség részére. 8. § (1) Állattartó telepen képződött trágyát a (2)-(11) bekezdések szerint kialakított trágyatárolóban kell gyűjteni a külön jogszabályban meghatározott időpontot követően. A (2)-(11) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérni abban az esetben lehet, ha az állattartó a tartási hely szerint illetékes felügyelőségnek bejelenti és igazolja, és ezt e rendelet szerinti adatszolgáltatása során jelenti, hogy a trágya közvetlen termőföldön történő felhasználását továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, így különösen komposzt, fermentálási vagy biogázüzem alapanyagként. Ez esetben olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását. (2) Trágyatároló műtárgyak méretezésekor figyelembe kell venni azt a többlettárolási igényt, ami a kijuttatásra használt területen fennálló, előre nem látható, szélsőséges vízjárási viszonyokból - különösen belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből származó elöntés - adódhat. A trágyatárolók méretének, illetve minőségének meghatározásakor, legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe venni. (3) Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. (4)3 A (3) bekezdésben meghatározott követelményeket csak e célnak megfelelő építési termékekkel lehet megvalósítani, melyek alkalmasságát az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. A szivárgásmentességet és korrózióállóságot a trágyával érintkező felülettel, az ezt alkotó anyaggal kell biztosítania. A tervezés során figyelembe veendő előírásokat e rendelet 5. számú mellékletének 5.2. pontja tartalmazza. (5) A hígtrágyatároló kapacitását a külön jogszabályban meghatározott időpontig 6 havi hígtrágya befogadására kell alkalmassá tenni. (6) Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető. (7) A (6) bekezdésben meghatározott szivárgásmentesség biztosításához az 5. számú melléklet 2. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni. (8) Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására. A trágyatároló kapacitása az (1), illetve a (11) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető. (9)4 Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e jogszabályban meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges. (10) A silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni. A silólé a trágyalével azonos módon használható fel. (11) Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani. (12) Műtrágya, illetve egyéb termésnövelő anyag a külön jogszabályban foglaltak szerint tárolható. (13) Vízbázisvédelmi területen trágyatároló nem létesíthető. 9. § (1) Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: a) vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán, b)5 november 15.-február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon. (2)6 Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha: a) felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, b) a talajvíz legmagasabb szintje a külön jogszabály szerinti mezőgazdasági parcella azonosító rendszer (a továbbiakban: MePAR) szerint 1,5 méter alatt van, illetve c) a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van. (3) Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. (4) Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. (5) Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.

  • Sertéstenyésztés, és felvásárlási árak - minden ami sertés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    Korszerűsített almozásos tartásmód sertéstelepeken 2004.07.13. 21:55 Napjainkban nagy probléma az állattartó telep tulajdoni elszakadása a mezőgazdasági földterülettől. Ez olyan mértékű hasznosítási - elhelyezési gondokat okozhat, hogy a telep fennmaradását is veszélyezteti. A kistermelők általában megmaradtak az almostartás mellett, hiszen az alommal egyrészt fűtési energiát (takarmányt, olajat, stb.) lehet megtakarítani, a kedvezőbb komfortérzet egészségesebb állományt, jobb takarmányértékesítést jelent. Másrészt azáltal, hogy 1 kg alom mintegy 2 liter vizeletet vesz fel jelentősen hozzájárul a hígtrágya, illetve elfolyó trágyás vizelet mennyiségének csökkentéséhez is. Az almozás „felfedezése”: a korszerűsített eljárás Német társintézeteink pár éve sikeres hízlalási kísérleteket folytattak a szokásos, 1-2 %-nál nagyobb, 7-10 %-os padozatlejtésű, almozott kutricákban. A technológia lényege, hogy a kutrica homlokfalára rögzített szalmarácsból az állatok saját maguknak almoznak. A lejtős padozaton a trágyás almot a hízók taposása folyamatosan továbbítja a homlokfallal ellentétes kutricaoldal felé. Így az almozásnál, kitrágyázásnál lényegében csak a szalmarácsok időnkénti feltöltése jelent kézimunkaigényt. A kísérleti kutricák végein összegyűlt almos trágyát gépi úton távolították el az istállóból. Intézetünk pár évvel ezelőtt hazai viszonyokra adaptálta a módszert, amelyet Tugyi Endre újlengyeli sertéstartónál kísérleti jelleggel valósítottuk meg. Az első hízlalási ciklusok jellemző termelési eredményei magukért beszélnek. Takarmányértékesítés: 2,77 kg/kg; átlagos színhúskihozatal: 59,12%; fajlagos alomfelhasználás: 0,3 kg/fh, nap. A szokásosnál lényegesen kisebb alomfelhasználás nem növelte a sertéstartásból eredő kellemetlen szaghatást sem. Nagyüzemi technológia A Lajta-Hanság Rt. 1.300 kocás Lohman-Bábolna rendszerű sertéstelepe több mint 30 éve üzemel. A tartás alomnélküli, a hígtrágya-eltávolítás duzzasztásos rendszerű volt. Naponta 250-260 mł hígtrágya termelődött. Az eltelt évtizedek alatt a város terjeszkedett, gyakorlatilag körbe építette a telepet. Mivel a telepet ivóvízbázisra építették és a szaghatás is irritálta a környezetet, a gazdaság lépni kényszerült. Az emissziók csökkentése érdekében a 18 db közel 8.000 férőhelyet magába foglaló hizlalóépületekben fokozatosan, önerőből áttértek ferdepadozatos, kevésalmos tartásra. A hizlalók éves alomszükségletét mintegy 600 ha gabonatermő terület biztosítja. A rekonstrukció során megvalósított belső technológia elvi vázlatát a túloldali ábra szemlélteti. A vályúba, csővezetéken kiosztott folyékony takarmányozásról áttértek a gépi feltöltésű víztakarékos kombinált önetetőkbe kiosztott száraztakarmány etetésére. Kialakították a 7 % lejtésű padozatot. A kutricák homlokfalaira szalmarácsokat szereltek. A napi alomfelhasználás: 0,6-0,8 kg/fh. A hizlalóistállók korábbi duzzasztásos rendszerű trágyacsatornáinak rácsain sekély mélységű vasbeton trágyacsatornát képeztek ki. A trágyacsatornákba végtelenített szemes lánc vonóelemű lapátos trágyaeltávolítókat építettek be, amelyek az almostrágyát pótkocsira hordják ki az istállókból. Eredmények A hígtrágyás kontrollistállóban a takarmányértékesítés 4 kg/kg volt, az almozásos kísérleti istállóban 3,3 kg/kg. Ezeket a termelési mutatókat jelenleg mind a 18 db hizlaló istállóban tartani tudják. A környezetet terhelő szagemissziók 24 órás folyamatos mérését német társintézetünk, az ATB Potsdam-Bornim-i munkatársaival végeztük el. A klímavizsgálatok eredményei szerint az almozásos technológia mellett az istállólevegő átlagos 1.500 mg/mł CO2 tartalma a megengedhető értéknek a harmadrészét sem érte el. Az NH3 szint pedig még a 3 %-a sem volt a határértéknek. Jellemző, hogy az ammónia szint ugyan zárt nyílászárók mellett a ventilátorok nélküli istállóban kétszeresére emelkedett, de még így se érte el a határérték 6 %-át. Az előző évben hígtrágyás rendszerű mesterséges szellőztetésű hizlalóistállóban ugyanezen mérőműszerekkel és metodikával végeztük a közös méréseket. Az 1. táblázat a két vizsgált telep összesített mérési eredményeit és a magyar szabvány szerinti határértékeket foglalja össze. A két mérési sorból megállapítható, hogy az almozott hizlalóban annak ellenére kedvezőek a klímajellemzők, hogy jelenleg csak természetes szellőzésről beszélhetünk. Mennyibe kerül? Az almostartás tájékoztató beruházási- és fajlagos költségeit 500 kocás telepre kalkuláltuk. I. A telep összes épületeinek kalkulált rekonstrukciós költsége 97,2 MFt. Ehhez hozzáadódik még az almostrágya tároló telep és az elfolyó trágyás vizelet, ill. a hígtrágya tároló medence beruházási költsége. II. A 3.780 m˛ felületű almostrágya tároló beruházási költsége 42,6 MFt. III. A 2.000 mł-es földmedencés hígtrágyatároló beruházási költsége 20 MFt. A trágyatároló-kezelő telep összes beruházási költsége (II+III): 2,6 MFt Az 500 kocás modelltelep almozásos tartástechnológiára való átállásának teljes rekonstrukciós költsége (I+II+III): 159,8 azaz mintegy 160 MFt. Fajlagos beruházási költségek 1 kocaférőhelyre vetített költség: 320 EFt/koca fh 1 hízóférőhelyre vetített költség: 53,3 EFt/hízó fh éves hízókibocsájtásra vetített költség (18 db kibocsájtott hízó/koca év): 17,8 EFt/hízó 1 kg húskibocsájtásra vetített költség (110 kg/db, hízó): 161,52 Ft/kg A modelltelep tényszámokon alapuló rekonstrukciós beruházási költségéből az alábbi támogatási normatívaként figyelembevehető fajlagos mutatók képezhetők: 1 hízóférőhely rekonstrukciós költsége: 55 EFt/fh 1 kocaférőhely rekonstrukciós költsége: 320 EFt/fh 1 utónevelő férőhely rekonstrukciós költsége: 105 EFt/fh

  • Fokhagyma termesztés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | novenyszerviz

    Hó után aktuális!!!!: A fokhagyma tavaszi alap gyomirtása igen sok kellemetlen gyomnövény ellen hatékony. Fontos az egyenletes megfelelő dózis kijutatása aprómorzsás talajra. Engedélyezett hatóanyag a pendimetalin. A következő gyomnövények ellen hatékonyak: muharfélék, kakaslábfű, selyemmályva, vadköles, libatopfélék. Dózis: 3,0-4,0 l/ha É.v.i.: 75 nap Preemergensen vagy posztemergensen (2 leveles állapotban, legkésőbb BBHC 13 fejlettségnél) Jelenleg két termék tartalmazza e hatóanyagot: Stomp Super Pendigan 330 EC Kijuttatás legkésőbb a gyomok szikleveles koráig. A permetlé vízmennyisége általában 200-300 l/ha. 10%-nál magasabb szervesanyag-tartalmú talajon ne használjuk.

  • Milyen traktort érdemes venni? » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | csödtermelö

    Válasz #1552 hozzászólásra Az 50es azčrt jň,mert beindúl neked -20ba is,a hengerfejben az izzítogyertyŕra porlaszja a gŕzolajat+keveset fogyaszt.A 80as meg csak torkot melegít,arra jobb,ha vízmelegítöt teszel.Azčrt lehet neked ez črdekes,mert tčlen,ha esetleg darŕlsz,vagy trŕgyŕt akarsz kivinni,vagy csak kell az ŕllatok miatt be fog indulni.Viszont gyengčbb az 50es.De el tudsz vele ketyegni+brutŕlis körmös a difije,nem olajjal vacakol,vagy jo vagy nem mint 80as.A 80as jobb földmunkŕra,erössebb+van benne felezö,jobban megtalŕlod azt a fokozatot,ami a motornak jo.Esetleg nčzhetnčl 552 az 4X4,es,jol jön,ha elakadsz,s nem kell rimŕnkodnod,hogy húzzanak ki,vagy rongy idöben is jobban tudsz szŕntani,mint egy mezítlŕbassal radîrozol.Vagy ha csak mezítlŕbas kerül,s véletlen szčt kell szedned az elsöhajtŕs fogaskerekét črdemes belerakni.Mert késöbb,ha ůgy alakúl hěd cserčvel 4x4et varŕzsolhatsz belöle.Amugy nem szčgyen az a kis föld,majd meglŕtod,amikor felkarmolod+akŕr csak egy kis fogassal megpiszkŕlod magadnak,mŕris sok pčnz marad a zsebedben.pŕr čv s meghozza az ŕrŕt.

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | gazsi 1

    50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2010.03.17. az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva - a következőket rendelem el: 1. § E rendelet célja, hogy a "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartását szolgáló, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények meghatározásával biztosított legyen a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapota, továbbá hogy az állatok állategységre való átváltási arányai meghatározásra kerüljenek. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) állandó legelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 796/2004/EK bizottsági rendelet) 2. cikk 2. pontja szerinti földterület; b) állategység: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK rendeletének V. melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték; c) egybeművelt tábla: egy fizikai blokk területén belül több mezőgazdasági termelő által azonos növénykultúra művelésére használt (azonos hasznosítású) összefüggő földterület; az egybeművelt táblán belül az egyes gazdálkodók által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el; d) elővetemény: a főnövényt megelőzően termesztett növény; e) energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növény: olyan, lágy, illetve fás szárú, évelő, újravetés, illetve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelése céljából termesztett növény, mely szerepel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 1. számú mellékletében, illetve a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet 1. számú mellékletében; f) főnövény: az a növény, amelynek a termesztése az adott gazdálkodási évben a legnagyobb értékű hozamot adja, vagy a leghosszabb ideig foglalja le a területet, és amit a gazdálkodó az adott évi kérelmében megjelölt; g) gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző - kémiai, fizikai, biológiai - gyomszabályozási módszerek alkalmazásával megakadályozták a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, olyan mértékben, hogy a gyomnövényekkel való borítottság a parcella kiterjedésének 30%-át, illetve 3 hektárnál nagyobb parcella esetén az egybefüggő 1 ha-t nem haladja meg, továbbá nem tartalmaz a 4. számú melléklet szerinti veszélyes gyomnövényt; h) másodvetésű takarónövény: a nyári betakarítású előveteményt követően a főnövény vetéséig talaj takarása céljából vetett kultúra; i) méhlegelő céljából vetett növények: olyan, nektártermelésre alkalmas növények, vagy azok valamely keveréke, amelyeket a méhek nektár és virágpor gyűjtése céljából látogatnak; j) parcella: a 796/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikk (1a) pontjának megfelelően egy összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot művel egy gazdálkodó; k) rétegvonalas művelés: a legfelső talajréteg lemosódásának, lepusztulásának megakadályozása céljából a rétegvonalak mentén, a lejtési irányra merőlegesen végzett agrotechnikai műveletek összessége; l) túllegeltetés: a gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, melynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik; m) vízzel telített talaj: olyan nagy nedvességtartalmú talajállapot, amikor a talaj további csapadék befogadására már nem képes, és a talaj gépi munkavégzésre nem alkalmas, károsodhat. 3. § (1) Az e rendelet szerinti előírásokat az alábbi támogatások igénybevétele esetén kell alkalmazni: a) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás; illetve b) az EMVA-ból finanszírozott ba) kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés, bb) Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés, bc) agrár-környezetgazdálkodási támogatás; c) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások igénybevétele esetén kötelezően alkalmazandó "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" (a továbbiakban: HMKÁ) feltételrendszer előírásait az 1. számú melléklet tartalmazza. (3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül miniszteri rendeletben további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdésben meghatározott támogatások igénybevételéhez. (4) A 8. § alapján alkalmazott állategységre való átváltási arányok hatálya nem terjed ki az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatásokra. 4. § (1) A rendelet hatálya a 3. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő földhasználóra terjed ki. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. számú mellékletben foglalt előírásokat a földhasználók gazdaságuk teljes területén kötelesek betartani a vonatkozó támogatás igénylése esetén. 5. § (1) Az 1. számú melléklet 1. pontjában foglalt előírásokat akkor kell alkalmazni, ha: a) 2 hektárnál kisebb területű parcellák esetében az adott parcella területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű parcellák esetében az adott parcellán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja a 1 hektárt. (2) Amennyiben a földhasználó 12%-nál nagyobb lejtésű területen gazdálkodik, a 3. § (1) bekezdésben szereplő támogatások igénylésekor az adott évi kifizetési kérelmen nyilatkoznia kell, hogy az 1. számú melléklet 1. pont b) pontjának ba), bb) és bc) alpontjai közül mely előírást kívánja alkalmazni. (3) Az 1. számú melléklet 3. pontjában szereplő előírások vonatkozásában a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a területen szereplő kultúra számít kiindulási alapnak. (4) Az 1. számú melléklet 4. pontjában szereplő előírás betartásától a) az illetékes növény-egészségügyi hatóság által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozat alapján, illetve b) az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján el lehet térni. (5) Az 1. számú melléklet 6. pontjában szereplő előírás betartásától az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján el lehet térni. (6) Az állandó legelőkön, azok védelme érdekében az 1. számú melléklet 4-8. pontjában foglalt előírásokat kell betartani. 6. § (1) A 796/2004/EK bizottsági rendelet alkalmazásában amennyiben a földhasználó a neki közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás következtében nem tartja be az 1. számú mellékletben foglalt előírásokat, az előírások megsértésének naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összege csökkentésre kerül, melynek mértéke a hivatkozott bizottsági rendelet alapján kerül megállapításra. (2) A meg nem felelés mértéke, súlyossága, valamint tartóssága a 2. számú mellékletben meghatározott tényállások alapján kerül meghatározásra. (3) Minden egyes HMKÁ meg nem felelés vonatkozásában a meg nem felelés mértékek, súlyossága és tartóssága függvényében az érintett parcellára meghatározásra kerül egy parcella szintű HMKÁ faktor a 3. számú melléklet A) táblázatának megfelelően. Amennyiben az adott parcellára több előírás megsértése alapján is meghatározásra kerül egy faktor, akkor mindig a legnagyobbat kell a továbbiakban számításba venni. (4) A parcella szinten meghatározott faktor valamennyi HMKÁ meg nem felelésben érintett parcella esetében, annak területe arányában súlyozottan kerül összesítésre, mely az átlagos HMKÁ faktort (súlyozott átlag) adja meg. Amennyiben ez a számított érték nem egész szám, akkor azt a kerekítés szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Az összesítésben nem vesznek részt területükkel azok a parcellák, ahol nem került HMKÁ meg nem felelés megállapításra. (5) A meghatározott (kerekített) átlagos HMKÁ faktor, valamint a HMKÁ meg nem felelésben érintett parcellák összterületének a gazdaság teljes területéhez viszonyított aránya alapján az alkalmazandó HMKÁ szankció százalékos mértéke a 3. számú melléklet B) táblázata szerint kerül meghatározásra. (6) A 796/2004/EK bizottsági rendelet alkalmazásában a meg nem felelés ismételtnek minősül, ha az 1. számú mellékletben szereplő ugyanazon HMKÁ előírás megsértése három egymást követő éven belül több mint egy alkalommal került megállapításra, feltéve, hogy a földhasználót értesítették a korábbi HMKÁ meg nem felelésről és adott esetben a földhasználónak lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előzőleg megállapított HMKÁ nem megfelelés megszüntetésére. (7) Amennyiben a földhasználó vonatkozásában több alkalommal megállapításra került ugyanazon HMKÁ meg nem felelés, akkor a 796/2004/EK bizottsági rendelet 66. és 67. cikke alapján kell eljárni. (8) Amennyiben a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján a növényvédelmi szerv eljárást indít, azt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) az 1. számú melléklet 7. pontjában foglalt előírás meg nem felelésének tekinti, és a földhasználó azonosítása érdekében eljárást kezdeményez. (9) Amennyiben egybeművelt tábla esetén bármely meg nem felelés megállapításra kerül, az az egybeművelésben érintett minden parcellára egységesen vonatkozik. 7. § (1) Az 1. számú mellékletben szereplő előírások teljesítését az MVH külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával évente térinformatikai módszerekkel, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi. (2) A meg nem felelés mértékét, súlyosságát, tartósságát, valamint az alkalmazandó jogkövetkezményt az MVH határozatban közli. 8. § Az EMGA és az EMVA kereteiből finanszírozott támogatások esetén alkalmazandó állategységre való átváltási arányokat az 5. számú melléklet tartalmazza. Záró rendelkezés 9. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet 1. számú melléklete 1. pontjának b) alpontja 2008. szeptember 1-jén lép hatályba. 10. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: HGGy rendelet) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez." (2) A HGGy rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén." (3) A HGGy rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszer előírásainak teljesítését e rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell elbírálni és értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt." 11. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a HGGy rendelet a) 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontja, b) 1. számú melléklete hatályát veszti azzal, hogy azon külön jogszabályokban, ahol a HGGy rendelet 1. számú mellékletére történik hivatkozás, ott e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak az irányadóak. 12. § E rendelet hatálybelépésével egyidejűleg az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet 1. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] "h) helyes mezőgazdasági és környezeti állapot: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) 1. számú mellékletében foglalt előírások teljesítése;" 13. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "34. § Az egységes területalapú kifizetésekhez kapcsolódó bármely jogcímen megítélt növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatások esetén a R. 6. §-ában leírtak szerint a termelő köteles betartani az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) által rögzített előírásokat. Amennyiben a termelő nem teljesíti a HMKÁ rendeletben rögzített követelményeket, a 796/2004/EK bizottsági rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók. Az egységes területalapú támogatás vonatkozásában alkalmazott jogkövetkezmény mértéke egységesen alkalmazandó valamennyi, a rendeletben meghatározott növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatás esetén." 14. § E rendelet hatálybalépését követő napon a 10-13. § hatályát veszti. Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § E rendelet az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról; b) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; c) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról; d) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról. Csatolt dokumentumok: A jogszabály mellékletei (PDF)

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Radocz

    Válasz #21635 hozzászólásra Ha nem küldött senki, Isten hozott közénk. "Becenév: BBéla Csatlakozott: 2013-09-14 07:36:57 Utolsó belépés: 2013-09-15 06:02:31 Fórum hozzászólás: 13" a 13 hozzászólásoddal, azért gyenge kezdnőnek számítol. és joggal, vagy nem, de Te kezdted el bírálni az "öregeket" Amikor az OTP főnök javasolta, hogy dolgozzuk át a hitelem jen-re. Én paraszt belemnetem volna, de a fiam és az anyja leszavaztak. A sógorom egy évvel ezelőtt még azt mondta, hogy jobban járt a deviza alapú hitellel, mintha forint alapút vett volna fel. Figyusz, ha előre tudom, hogy majd lesz mentő csomag, akkor sokat nyertem volna ha átdolgozom. Eladtam volna egy darabka földet és már ki is egyenlítettem volna a tartozásom. Anno mikor elengedték a tartozásom 40%-át. Az utolsó 100 márkásom is el kellett adni, hogy ki tudjam fizetni. A következő évben a felét engedték el. Na azt kellett volna megcsípni. Sógorom azt sem tudta kifizetni, és úgy megemelték a törlesztő részletét, hogy nem maradt szinte semmi a fűtés számla kifizetésére. Akkor segített valaki? Felnőtt emberek vagyunk és mindenkinek van annyi esze, ha esik az eső .... Vagy mégsem? {:cowboy:}

  • Milyen műtrágyaszórót vegyek? » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | Poiwerr

    Válasz #330 hozzászólásra Nekem is Faza van már 8 éve de már sajna megeszi a rozsda. Most akarok venni egy újat ami savállóból van és kell a hidr. nyitás is, mert macerás az elindulás meg a nyitás együtt, meg aztán már a BB műkaki is jobban megéri. Ezzel szemezek (elég vastag anyagból van és mindent tud ami nekem kell): http://sipmahungaria.honlap.hu/mutragyaszorok/{:rolleyes:}

  • Búza termény felvásárlási árak » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | Péter

    Csökkenő orosz gabonaexport Az illetékes orosz hatóságok 90 tonnáról 85 millióra csökkentették előrejelzésüket a várható gabonatermés nagyságáról, de a napokban további öt millió tonnával mérsékelhetik ezt a prognózist is. A termés csökkenéséért az időjárás a felelős, az aszály miatt már 14 régióban rendeltek el rendkívüli állapotot. Oroszország legnagyobb gabonatermesztő térségében, a Volga menti vidéken ötven éve nem látott forróság tette tönkre a vetést. Az agrártárca becslése szerint 9 millió hektárt perzselt fel a tűző nap. Oroszországban 2008-ban 108 millió, tavaly pedig 97 millió tonna gabonát takarítottak be a földekről. Az ország éves gabonaszükséglete 77 millió tonna, és köszönhetően az előző évek jó termésének a gabonasilókban 24 millió tonna tartalék halmozódott fel. Így tehát a belső kereslet kielégítésével nem lesz gond, az export azonban más kérdés. Andrej Szizov elemző a BBC orosz nyelvű adásának elmondta, hogy a rossz évjárat elsősorban az exportnak kedvezőtlen. Míg két éve 23,5 tonna, tavaly pedig 22 millió tonna gabonát adott el Oroszország a világpiacon, idén várhatón jóval kevesebb mint 20 tonnát exportál. Számításai szerint az orosz gabona exportára 20 százalékkal emelkedhet, a hazai piacon pedig 30 százalékos drágulással kell számolni. Az aszály nemcsak a Volga-vidéket, hanem Kazahsztánt és Nyugat-Európát is sújtja, éppen azokat az országokat, amelyek Törökországgal együtt a világ gabonatermésének 45 százalékát adják. A várható termés jelentős csökkenésére figyelmeztető előrejelzésekkel összhangban az árak villámgyorsan emelkedtek. Az utóbbi két hét alatt 18 százalékkal növekedtek a világpiaci árak, és az árutőzsdéken a novemberre szóló kötések 21 hónapos csúcsra értek. Oroszországban 20 dollárral drágult a búza és az árpa tonnája. Elemzők arra számítanak, hogy a nyár folyamán még tovább emelkednek, majd stagnálnak az árak. Szizov szerint az árak akkor indulnak ismét növekedésnek vagy csökkenésnek, ha pontos adatok lesznek a világ gabonaterméséről, valamint az őszi vetésről. Aggodalomra ad okot, hogy a talaj annyira kiszáradt és széttöredezett, hogy nem képes beinni a vizet. Emiatt gondok lehetnek az őszi vetéssel, s ha ez bekövetkezik, az árak növekedésnek indulnak. http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/50853/

  • Fiatal agrárvállalkozók induló támogatása c. pályázat - Minden Fiatal Gazda ide :) » 2014. október 15., csütörtök 11:33 | hasutas

    Válasz #2379 hozzászólásra Tessék szemezgess 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. főtevékenység: az egyéni vállalkozói nyilvántartásban főtevékenységként megjelölt mezőgazdasági termelő tevékenység; 2. főállású mezőgazdasági termelő: az a személy, aki nem rendelkezik munkaviszonyból vagy más nem önálló tevékenységből származó jövedelemmel és a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó árbevétele meghaladja az összes bevételének 50%-át; 3. gazdaság: a termőföld, az állatállomány, továbbá a mezőgazdasági termelő tevékenységéhez kapcsolódó mezőgazdasági vagyoni értékű jogok, gépek, épületek és készletek, és egyéb tárgyi eszközök összessége; 4. gazdaság átvétele: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatásban részesülő, egy vagy több gazdaságátadótól átvételre kerülő gazdaság, és a hozzá tartozó támogatási jogosultságok, valamint kötelezettségek összességének a megszerzése; 5. gazdaságátadó: az a személy, aki legalább 55 éves, a mezőgazdasági tevékenységet őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként végzi, a gazdaság átadás időpontjában nem éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nem részesül saját jogú nyugellátásban, az átadást megelőzően legalább tíz évig mezőgazdasági tevékenységet folytatott és rendelkezik saját tulajdonú gazdasággal, továbbá úgy határoz, hogy véglegesen felhagy a mezőgazdasági tevékenységével; 6. támogatásban részesülő gazdaságátadó: az a személy, aki az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik és kezdeményezi a gazdaságának átadását; 7. mezőgazdasági termelő tevékenység: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. § 11. pontja szerinti tevékenységek közül a 01.11–01.50 és 01.70 szakágazatba tartozó tevékenység; 8. mezőgazdasági termelő tevékenységből származó bevétel: a mezőgazdasági termelő tevékenységet folytató gazdálkodó gazdaságából – a növénytermesztés, kertészet, és állattenyésztés ágazataiból – származó termékek értékesítéséből származó bevételek összege; 9. gazdaság vezetője: a gazdaság részét képező ingatlanok – beleértve a termőföldet is –tulajdonjogával vagy bérleti jogával rendelkező, tevőleges mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó; 10. működtetési időszak: e rendelet szerinti támogatási kérelmet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követő év január 1-jétől számított ötödik naptári év végéig terjedő időszak; 11. ügyfél: az a természetes személy, aki megfelel a 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek; 12. tanya: az a külterületi lakott ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel, továbbá az az ingatlan, amely kivett területként, alrészként kivett területként, mezőgazdasági területként vagy lakóház, udvar, gazdasági épületként van nyilvántartva és megfelel a termőföldről szóló törvényben található tanya fogalomnak; 13. kertészet: a támogatási kérelemben az üzleti terv részét képező standard fedezeti hozzájárulás (a továbbiakban: SFH) betétlapon az ügyfél által jelölt, kertészeti ágazat körébe tartozó, a Vhr. 21. § (2) bekezdése szerinti közleményben közzétett D14A, D14B, D15, D16, D17, D34, E, G01A, G01B, G01C, G02, G03A, G03B, G04A, G04B, G04C, G04D, G05, G07, I02, D10, D23, D24 SFH-kódok legalább egyikének megfelelő mezőgazdasági tevékenység; 14. termelői csoport: a Vhr. 3. § 7. pontja szerinti csoport; 15. zöldség-gyümölcs termelői csoport és termelői szervezet: a Vhr. 3. § 18. pontja szerinti csoport; 11978 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám16. életvitelszerű tartózkodási hely: az ügyfél azon – bejelentett és a lakcímet igazoló hatósági igazolványban szereplő – állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye, ahol az év nagyobb részét tölti, és rendszerint elérhető, amelyet életkörülményei is alátámasztanak. 2. A támogatás jellege és célterülete 2. § (1) E rendelet alapján egy alkalommal költségek fedezetére vagy fejlesztési célra támogatás vehető igénybe a mezőgazdasági tevékenység megkezdéséhez (a továbbiakban: célterület). (2) A támogatási jogosultság kötelezettségátadás, illetve jogutódlás keretében nem átruházható, a Vhr. 10. §-a nem alkalmazandó. 3. A támogatás igénybevételének feltételei 3. § (1) A célterülettel kapcsolatban támogatást vehet igénybe az a személy, aki: a) a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; b) gazdaság vezetőjeként, első alkalommal ba) új gazdaság létrehozásával, vagy bb) meglévő gazdaság átvételével kezd gazdálkodni; c) a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkezik ca) az 1. mellékletben meghatározott szakképesítések, vagy cb) a 2. mellékletben meghatározott képzés keretében szerzett végzettség legalább egyikével, vagy cc) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint elismert, vagy honosított, külföldön szerzett, a ca) vagy cb) alpont szerinti szakképesítést vagy végzettséget igazoló bizonyítvánnyal, vagy oklevéllel; d) gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, annak részét képező SFH-betétlapot és pénzügyi tervet nyújt be. (2) Amennyiben a támogatás igénylője az 1. mellékletben felsoroltaktól eltérő szakképesítést szerzett, abban az esetben a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet által kiadott állásfoglalással kell rendelkeznie a támogatási kérelem benyújtásakor arra vonatkozóan, hogy szakképesítése megfeleltethető az 1. mellékletben szereplő szakképesítések valamelyikének. (3) Az (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott végzettséggel rendelkezőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkezik olyan felsőoktatási intézmény által kiadott igazoló dokumentummal, amely tanúsítja, hogy a támogatási kérelmet benyújtó személy a 2. mellékletben meghatározott szakon végzett képzések legalább egyikének tekintetében sikeres záróvizsgát tett. (4) E rendelet alapján az (5) bekezdésben foglalt kivétellel nem adható támogatás annak, aki e rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt már nyújtott be agrár, vagy agrár-vidékfejlesztési célú támogatási kérelmet, vagy pályázatot a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). (5) A (4) bekezdéstől eltérően támogatás adható annak, aki a) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása című intézkedésre nyújtott be pályázatot, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet, vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján nyújtott be támogatási kérelmet, amelyet az MVH nem hagyott jóvá és erről jogerős döntéssel rendelkezik, valamint felülvizsgálat, vagy bírósági eljárás nincs folyamatban, b) a 6. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelem benyújtási időszak megnyílta előtt, az egyéb jogcímre benyújtott pályázatát, támogatási kérelmét az arra vonatkozó támogatási határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonta, vagy c) a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló jogszabály alapján az országos kvótatartalékból történő, közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta térítésmentes igénylésére nyújtott be kérelmet, vagy örökösödés útján történő átszállás miatt nyújtott be átírás iránti kérelmet. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám 11979(6) Nem adható támogatás annak az ügyfélnek, akinek a 3. mellékletben foglalt a) táblázat „A” Szakmai szempontok és „B” Horizontális szempontok rész értékelési szempontjai alapján kapott pontjai nem érik el a 77 pontot, b) táblázat „C” Pénzügyi terv rész értékelési szempontjai alapján kapott pontjai nem érik el a 4 pontot, c) táblázat „D” Üzleti terv rész értékelési szempontjai alapján kapott pontjai nem érik el a 20 pontot. 4. Kötelezettségek 4. § (1) Az ügyfél köteles: a) a gazdaságot személyesen vezetni; b) a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelő tevékenységet főtevékenységként, egyéni vállalkozóként folytatni; c) a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtása előtt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kapcsolódó 2007–2013 közötti költségvetési időszakban megvalósítandó vidékfejlesztési program keretében megszervezett, a célterület szerint meghatározott tevékenységgel kapcsolatos kötelező képzésen részt venni és azt elvégezni; d) a működtetési időszak végéig a 3. mellékletben foglalt táblázat „A” Szakmai szempontok és „B” Horizontális szempontok rész alapján tett vállalásokat, kötelezettségeket, nyilatkozatokat fenntartani; e) a működtetési időszak alatt a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet alapján vezetett nyilvántartásban az állatállomány tartójaként szerepelni, valamint eleget tenni ea) a szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben, eb) a lófélékre vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben, ec) a juh-, kecskefélékre vonatkozóan a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben, ed) a sertésfélékre vonatkozóan a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendeletben, ee) a baromfifélékre vonatkozóan a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek; f) a használatában lévő területeket a földhasználati-nyilvántartásba bejelenteni, amennyiben a feltételt jogszabály lehetővé teszi; g) a gazdálkodásával összefüggésben Irányító Hatósági közleményben meghatározott tartalom szerinti gazdálkodási naplót vezetni. (2) Az ügyfél gazdaságának el kell érnie a vállalt európai méretegységet (a továbbiakban: EUME) az üzleti terv részét képező SFH-betétlapon meghatározott ütemezés szerint, és azt fenn kell tartani a működtetési időszak végéig. (3) Az ügyfél köteles vállalni, hogy a) a gazdaság üzemméretét a működtetési időszak 4. évének végéig az üzleti tervben vállalt méretre növeli, és azt fenntartja a működtetési időszak végéig és b) amennyiben a gazdaság üzemmérete a működtetési időszak 4. évének vége előtt eléri az üzleti tervben a 4. naptári év végére vállalt méretet, akkor attól az időponttól kezdődően azt az üzemméretet fenntartja a működtetési időszak végéig a (2) bekezdés figyelembe vétele mellett; c) gazdaságának üzemmérete legkésőbb a működtetési időszak 4. évének végére eléri legalább a 4 EUME méretet. (4) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a támogatásra jogosult ügyfél számára megengedett az üzleti tervben megnevezett termékek helyettesítése más ágazaton belüli (állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés) termékekkel is. Amennyiben az ügyfél a támogatási kérelmében az állattenyésztés, a kertészet, vagy az állattenyésztés és a kertészet együttes aránya tekintetében a működtetési időszak 4. évére vállalt EUME értékből részarányt vállalt, akkor az üzleti tervben megnevezett termékek helyettesítése csak a vállalt százalékos arány betartása mellett valósítható meg szankció nélkül. (5) A terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban együtt: családtámogatási ellátás) részesülő ügyfél a gazdaság vezetésébe az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről 11980 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. számszóló törvény szerinti közreműködőt vonhat be. A közreműködő bevonásának tényét teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, a 4. melléklet szerinti adattartalommal. A teljes bizonyító erejű magánokirat másolatát a közreműködő bevonásának kezdetétől számított 8 munkanapon belül meg kell küldeni az MVH részére, amelyhez igazolást kell mellékelni arról, hogy az ügyfél családtámogatási ellátásban részesül. (6) A gazdaság személyes vezetésének minősül a támogatásra jogosult ügyfél általi személyes vezetés, továbbá a (5) bekezdés szerinti közreműködő bevonásával történő mezőgazdasági üzem vezetése. (7) Az MVH a (2) bekezdés teljesülése tekintetében a működtetési időszakban az ellenőrzés időpontját megelőző naptári éveket is ellenőrizheti. (8) Az a támogatásra jogosult ügyfél, aki a támogatási kérelem benyújtásakor csatolta az elismert termelői csoport, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport és termelői szervezet által kiadott tagság igazolást, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor megadott tevékenységgel releváns elismert termelői csoporthoz, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoporthoz és termelői szervezethez való csatlakozási szándékát jelezte, köteles a működtetési időszak végéig a tagságát fenntartani, továbbá az üzleti tervben megnevezett termékek más termékcsoportba tartozó termékekkel való helyettesítése esetén a tevékenységgel kapcsolatos termékcsoportban működő elismert termelői csoport, illetve zöldség-gyümölcs termelői csoport és termelői szervezet tagság kialakítására és fenntartására. (9) Az a támogatásra jogosult ügyfél, aki a támogatási kérelem benyújtásakor csatolta az ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezettel (a továbbiakban: ökológiai ellenőrző szervezet) a gazdasága vagy annak egy része vonatkozásában kötött szándéknyilatkozatot, a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásakor és a működtetési időszak leteltét követő 60 napon belül köteles az MVH-hoz benyújtani az ökológiai ellenőrző szervezet által kiállított igazolást arról, hogy az ügyfél legkésőbb a működtetési időszak első évének végétől a működtetési időszak végéig szerepelt az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerében a vállalt százalékos mértékben, és az ellenőrző szervezettel mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó érvényes szerződéssel rendelkezett. 5. A támogatás forrása, keretösszege, mértéke 5. § (1) A támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kapcsolódó 2007–2013 közötti költségvetési időszakban megvalósítandó vidékfejlesztési program 112. intézkedéséhez rendelt keretösszeg, amely 14 391 100 eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A támogatás összege, amennyiben a támogatási kérelemben a gazdaságnak a működtetési időszak 4. évének végére vállalt üzemmérete a Vhr. 21. § (2) bekezdés szerinti közleményben meghatározott SFH értékekkel számolva a) legalább 4 EUME nagyságú, de nem éri el a 7 EUME-t, akkor 20 000 eurónak, b) legalább 7 EUME nagyságú, de a 10 EUME-t nem éri el, akkor 30 000 eurónak, c) legalább 10 EUME nagyságú, akkor 40 000 eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A támogatás forintösszege a folyósítás évének január 1-jén érvényes Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által rögzített árfolyamon kerül kifizetésre. (4) A vállalt EUME méret számításánál a Vhr. 21. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (5) A Vhr. 21. § (3) bekezdéstől eltérően a vállalt EUME méretet a támogatási kérelembenyújtás évének január 1-jén érvényes EKB által rögzített árfolyamon kell figyelembe venni a működtetési időszak egésze alatt. (6) Az EUME számítás alapjául szolgáló állatlétszámot a napi állományadatok éves átlaga alapján számított állatlétszám alapján kell meghatározni, amelyet az MVH a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak alapján vezetett nyilvántartásokból állapít meg, amit az állatállomány-nyilvántartásnak is alá kell támasztania. (7) Az EUME számítás alapjául szolgáló területméretet az adott évben benyújtott egységes területalapú támogatás adataiból ellenőrzi az MVH, mind a terület mérete, mind pedig a hasznosítás figyelembevétele mellett. Az egységes területalapú támogatással nem érintett területek esetében a terület mérete a földhasználati nyilvántartásból, az SFH érték az ügyfél nyilatkozata alapján kerül ellenőrzésre. 6. A támogatási kérelem benyújtása 6. § (1) A támogatási kérelmet 2012. július 16. és augusztus 16. között lehet benyújtani postai úton az ügyfél lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám 11981(2) A nyomtatványt a következő adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresítenie: a) ügyfél-azonosítási adatok; b) az ügyfél szakképesítésének megnevezése és azonosító száma vagy felsőfokú képzés keretében szerzett végzettségének megnevezése a szak megjelölésével; c) az üzleti terv és annak részét képező pénzügyi terv, amelynek SFH-betétlapján be kell mutatni az egyes években megvalósítani tervezett, termékszintre lebontott termelési szerkezetet; d) gazdaság átvétele esetén a gazdaság átadó ügyfél-azonosításai adatai. (3) A támogatási kérelemhez csatolni kell: a) az ügyfél végzettségét igazoló dokumentum hiteles másolatát, vagy a 3. § (2) bekezdése szerinti állásfoglalás eredeti példányát, vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti igazoló dokumentum eredeti példányát; b) azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint dokumentumokat, amelyek a 3. mellékletben szereplő értékelési szempontokat alátámasztják; c) a gazdálkodási tevékenység fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, amely egy SFH-betétlapot tartalmazó pénzügyi tervet is magában foglal. (4) E rendelet alapján ugyanazon személy egy támogatási kérelem benyújtási időszakban kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be. Egyazon időszakban benyújtott több kérelem esetén a legkorábbi postára adási idejű kérelem kerül elbírálásra, az azonos időszakban benyújtott későbbi kérelmek elutasítása mellett. (5) A támogatási kérelem vonatkozásában hiánypótlásnak helye nincs. (6) A több végzettséget igazoló dokumentum benyújtása esetén az értékelés során kizárólag az az egy végzettség kerül figyelembe vételre, amit az ügyfél az (2) bekezdés b) pontja szerinti nyomtatványon feltüntetett. 7. A támogatási kérelem elbírálása 7. § A támogatási kérelmet az MVH az e rendeletben meghatározott feltételek szerint bírálja el, határozatát pedig a 3. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával hozza meg. 8. Kifizetési kérelem 8. § (1) Az ügyfél a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelmet a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételét követő 90 napon belül köteles az MVH által közétett közleményben előírt formában, postai úton benyújtani az MVH-hoz. (2) A támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg mellékletként csatolni kell a) az egyéni vállalkozói mezőgazdasági tevékenységről kiállított igazolás eredeti példányát vagy hiteles másolatát, amely tartalmazza a főtevékenység kezdeti dátumát; b) a támogatási kérelemben jelzett csatlakozási szándék esetén az MVH által rendszeresített nyomtatványt, amelyen az elismert termelői csoport, vagy zöldség-gyümölcs termelői csoport és termelői szervezet az ügyfél tagságának meglétét igazolja. (3) A támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtására 2014. május 1. és 31. között, majd ezt követően évente május 1. és 31. között megnyíló kifizetési időszakban, de legkésőbb a működtetési időszak 5. évében megnyíló kifizetési időszak végéig van lehetőség akkor, ha a 4. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak teljesülnek. (4) A kifizetési kérelmet postai úton az ügyfél lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére kell benyújtani, az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon. (5) A nyomtatványt a következő adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresíteni: a) ügyfél-azonosítási adatok, b) a kötelezettségek teljesítését igazoló adatok. (6) A támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelemhez mellékelni kell az ökológiai ellenőrző szervezet által kiállított igazolást arról, hogy az ügyfél legkésőbb a működtetési időszak első évének végétől a kifizetési kérelem benyújtásának időpontjáig szerepelt az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerében és az ellenőrző szervezettel mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó érvényes szerződéssel rendelkezett. 11982 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám(7) Amennyiben az e rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemben az ügyfél arról nyilatkozott, hogy gazdaságot vesz át, és erre vonatkozóan többlet pontot szerzett, ezt követően a támogatási kérelemben megnevezettől eltérő azon gazdaságátadótól is átvehet gazdaságot, akivel és az általa átadott gazdasággal szemben teljesülnek ugyanazok, a 3. mellékletben foglalt táblázat „A” Szakmai szempontok és „B” Horizontális szempontok rész alapján tett vállalások, kötelezettségek, nyilatkozatok. 9. Jogkövetkezmények 9. § (1) Ha az ellenőrzés során bizonyosságot nyer, hogy a támogatásra jogosult a) nem teljesíti a 4. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontjában, valamint a 4. § (3) bekezdésében foglaltakat, és b) a 4. § (3) bekezdés alapján gazdaságának üzemmérete az utolsó kifizetést követően nem éri el a 4 EUME méretet, az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság megszűnik, és az igénybe vett támogatás egésze jogosulatlannak minősül. (2) Ha a 3. mellékletben foglalt táblázat „A” Szakmai szempontok és „B” Horizontális szempontok része alapján a nyilatkozattal alátámasztott pontozási szempontok ellenőrzése során kiderül, hogy a támogatásra jogosult valótlan adatot szolgáltatott, akkor a már igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik. (3) Amennyiben a) az ügyfél gazdaságának üzemmérete a működtetési időszak 1. évétől kezdődően az üzleti tervben az adott évre megadott EUME mérettől 20%-ot meghaladóan marad el, akkor az ügyfél köteles a 20%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; b) az ügyfél gazdaságának üzemmérete az utolsó kifizetést követően a jogerős támogatási határozatban a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME mérettől 20%-ot meghaladó mértékben marad el, akkor az ügyfél köteles a 20%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; c) az ügyfél a 4. § (8) bekezdésében foglaltakat nem tartja be, köteles a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; d) az ügyfél a 4. § (9) bekezdésében foglaltakat nem tartja be, köteles a kifizetett támogatási összeg 3%-át visszafizetni. (4) Amennyiben a) az utolsó kifizetést követően a támogatási kérelemben a működtetési időszak 4. évének végére vállalt üzemmérettől történő elmaradás az üzemméret alacsonyabb kategóriába történő kerülését eredményezi, úgy az ügyfél az addig igénybe vett támogatásból 10 000 eurónak megfelelő forint összeget köteles visszafizetni; b) az utolsó kifizetést követően az üzemméret a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME mérettől 20%-ot meghaladó mértékben marad el, és az elmaradás az üzemméret alacsonyabb kategóriába történő kerülését eredményezi, akkor a (3) bekezdés b) pontja szerint megállapított összegen felül az ügyfél az addig igénybevett támogatásból további 10 000 eurónak megfelelő forint összeget köteles visszafizetni; c) az ügyfél pénzügyi tervében a működtetési időszak 4. vagy 5. évének végére vállalt mezőgazdasági termelő tevékenységből származó bevétel 25%-ot meghaladó mértékben marad el, akkor az érintett év vonatkozásában az ügyfél köteles a 25%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni. (5) Amennyiben a (4) bekezdés a) és b) pontja szerint visszafizetési kötelezettség kerül megállapításra, akkor a 10 000 euró összeg visszakövetelésekor a támogatási összeg 90%-ának kifizetése során alkalmazott Ft/euró árfolyamot kell figyelembe venni. (6) Amennyiben visszafizetési kötelezettség áll fenn, a (3) bekezdés és az (4) bekezdés b) pontja alapján meghatározott visszafizetendő támogatás együttes összege, illetve a (4) bekezdés szerinti levonás teljes összege nem haladhatja meg az igénybe vett támogatás összegét. (7) Amennyiben az ügyfél támogatási kérelmében vállalta, hogy a) a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME értéket aa) az állattenyésztés, ab) a kertészet, vagy ac) az állattenyésztés és a kertészet együttes M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y  2012. évi 75. szám 11983aránya adja a vállalt százalékban, és az általa vállalt aránytól az ügyfél 15%-ot meghaladóan tér el más ágazat irányába, akkor köteles a 15%-ot meghaladó eltérésen túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; b) a működtetési időszak teljes időtartama alatt a gazdaság legtávolabbi pontja az életvitelszerű tartózkodási helyéhez képest legfeljebb 30 km-es sugarú körön belül található, és ezt nem teljesíti, akkor köteles a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni; c) gazdaságot vesz át, és erre vonatkozóan többlet pontot szerzett, és ezt nem teljesíti, vagy a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás intézkedés keretében benyújtott támogatási kérelem elutasításra kerül, vagy a támogatásban részesülő gazdaságátadó nem kezdeményezi a gazdaságának átadását, akkor az ügyfél számára a benyújtott támogatási kérelemben a 4. évre vállalt üzemméret alapján számított támogatási összeget csökkenteni kell 10 000 eurónak megfelelő forint összeggel; d) a működtetési időszak 2., 3. vagy 4. évére főállású mezőgazdasági termelővé válik, és ezt nem teljesíti, akkor a már igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik; e) életvitelszerűen tanyára vagy 1000 fő alatti lakosságszámú településre költözik legkésőbb a működtetési időszak első évének végéig és ezt a teljes működtetési időszak alatt fenntartja, és ezt nem teljesíti, akkor a már igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik; f) életvitelszerűen tanyán vagy a Központi Statisztikai Hivatal által a támogatási kérelembenyújtás évének január 1-jei dátummal közzétett helységnévtár alapján 1000 fő alatti lakosságszámú településen él legalább 1 évvel a támogatási kérelem benyújtását megelőzően és ezt fenntartja a működtetési időszak végéig, és ezt nem teljesíti, akkor a már igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik; g) a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME érték megfelelő százalékát a működtetési időszak 3. évének végére teljesíti és az általa a működtetési időszak 3. évének végére vállalt üzemmérettől 10%-ot meghaladó mértékben marad el, akkor köteles a 10%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni. (8) Amennyiben az ügyfél nem teljesíti a) a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási kötelezettségét, az ügyfél támogatási jogosultsága megszűnik; b) a 8. § (3) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási, valamint a 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettségét, úgy az ügyfél támogatási jogosultsága megszűnik, valamint az ügyfelet további 5 évre ki kell zárni az intézkedésben való részvételből, valamint az addig igénybe vett támogatás jogosulatlannak minősül. (9) Az ügyfélre vonatkozóan megállapított összes visszafizetési kötelezettség nem haladhatja meg a Tv. 69. § (5) bekezdése szerint meghatározott, jogosulatlan részvétellel igénybe vett támogatás esetén alkalmazandó szankció mértékét. (10) Amennyiben a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás keretében nem nyílik támogatási időszak 2012-ben, abban az esetben a gazdaság átvételéért kapott többlet pont miatt az ügyféllel szemben a (7) bekezdés c) ponttól eltérően nem alkalmazható szankció. 10. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 11. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 22. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Fazekas S

  • A mezőgazdaság jövője » 2014. október 15., csütörtök 11:29 | Pintér Zoltán

    Az európai farmok megfigyelésére mostantól drónokat is bevetnek Link:http://www.bbc.co.uk/news/world-europe-16545333 föld dron A megengedettnél több EU-s támogatást igénylő vagy a Közös Mezőgazdasági Irányelveket megsértő gazdák nagyobb eséllyel bukhatnak le az égből őket figyelő kameráknak köszönhetően, mint egy mezőgazdasági ellenőr látogatása által. Mit szólnak ehhez a gazdák? Képzeljünk egy tökéletes napot néhány év múlva, amint vidéken, a földek és erdők mentén sétálunk. Csend, tiszta levegő, madárcsicsergés és a szépen növekvő búzaszárak susogása a szellőben. Egyszer csak egy modellrepülő suhan el a fejünk felett, csakhogy nem látunk senkit, aki a repülőt irányítaná. Nem játékszerről van ugyanis szó, hanem egy felvételeket készítő pilótanélküli repülőről. Eközben több száz kilométerrel felettünk egy műhold is képeket készít ugyanerről a földterületről, tisztán megjelenítve minden egyes fát vagy állatot a felvételeken. Mi után kémkednek? Mit próbálnak felderíteni? Sehol egy titkos katonai állomás. Amerre a szem ellát búzatáblák, kukoricaföldek és egyéb gazdaságok váltogatják egymást. Az európai farmoknak nyújtott támogatások évi több milliárd euróba kerülnek az adófizetőknek és az EU mezőgazdasági ellenőrei úgy döntöttek a technikát hívják segítségül a csalások és a pazarlás visszaszorítására. A műholdas megfigyelést már évek óta alkalmazzák erre és most a pilótanélküli repülők tesztelésén a sor. Egy gazdaság műholdas ellenőrzése a személyes ellenőrzés egyharmadába, 400 helyett mindössze 150 euróba kerül, mondja a támogatások kifizetéséért és a szabálytalanságok kiszűréséért felelős brit RPA ügynökség munkatársa. „Az RPA csak azokat a földterületeket ellenőrzi, amelyekkel kapcsolatban kétségek merültek fel,” mondja az ügynökség. „Ezzel időt és pénzt takarítunk meg.” 2010-ben a mezőgazdasági ellenőrzések 70%-át műholdak segítségével végezték, ami összesen 210 ezer négyzetkilométeres területet jelentett. A műholdképek azonban nem mindig megbízhatóak. Ausztriában például azért nem alkalmazzák a módszert, mert a hegyvidéki domborzatok által vetett árnyékok miatt a felvételek pontatlanok és sokszor megtévesztőek. Skóciában, Nagy-Britanniával ellentétben, azért nem használják a műholdas ellenőrzést, mert az ég túl gyakran borús, így nincs elég idő a jó minőségű felvételek készítésére. A kémkedés ára Az Európai Bizottság összesen 6,5 millió eurót fizetett ki kiskereskedelmi cégeknek az elkészített műholdfelvételekért 2011-ben, Az EU tagállamok a becslések szerint mintegy 40 millió eurót fizetnek évente a képfeldolgozásért. A táj folyamatosan változik, és amikor a műhold elhalad az adott terület felett „az állatok lehet, hogy éppen a mezőn vannak, máskor meg az akolban, így nehéz megszámolni őket,” mondja Roland Randall, brit gazda és környezetvédelmi kutató Cambridgeshire-ből. „Amikor az ellenőrök végignézték a farmunkról készült felvételeket azt hitték, hogy egy új épületet húztunk fel engedély nélkül, pedig csak egy szénakazalt láttak,” nyilatkozta a BBC-nek. Manapság azonban a gazdák rengeteg „mezőgazdasági és környezetvédelmi szabálynak kötelesek megfelelni” ahhoz, hogy a támogatást elnyerjék. A pilótanélküli repülőket vagy más néven drónokat leginkább Afganisztánban és Pakisztánban bevetett gyilkoló gépekként ismeri a nyilvánosság, de a technológia támogatói szerint ezek kisebb és egyszerűbb változatai a mezőgazdasági felügyeleti feladatok ellátásában is igen hasznosak lehetnek. Ezek a kis gépek egészen közeli és rendkívül éles felvételek készítésére is alkalmasak és a műholdakkal ellentétben, amelyek mindig lefelé néznek, a drónokkal szinte bármilyen szögből lehet képet készíteni. Tesztelik őket például dél-franciaországi szőlőkben, hogy ellenőrizzék, a szőlők kiirtása jogilag és környezetvédelmileg megfelelő módon történik-e. A szőlősgazdák akár 10,000 eurót is kaphatnak hektáronként a nem versenyképes szőlőfajták kiirtásáért, hogy a túltermelés miatt kialakuló „bortavak” kialakulását megakadályozzák. „Az ellenőrzésnek 100%-os pontosságúnak kell lennie, mert óriási pénzösszegekről van szó,” mondja Philippe Loudjani, az Európai Bizottság elő számú műholdas megfigyelőközpontjának agronómusa az olaszországi Isprában. „A franciák most azt ellenőrzik, hogy szükség van-e a 10 centiméteres pontosság elérésére, illetve, hogy milyen felbontású képek kellenek.” A drónokat Olaszországban és kisebb területen Spanyolországban is tesztelik már, ahol a 12,5-25 centiméteres felbontású képek ideálisak a mediterrán térségre jellemző kisebb, vegyes gazdaságok ellenőrzésére. Az EU gyorsított ütemben próbálja megfogalmazni a „pilótanélküli repülőrendszerekre vonatkozó stratégiát”, hogy lazítsanak a drónok polgári célú felhasználására vonatkozó jelenlegi nagyon szigorú európai szabályozáson. A héten Brüsszelben megvitatott védelmi bizottsági munkaanyag szerint a drónoknak nemcsak mezőgazdasági ellenőrzési szerepet szánnak, hanem alkalmaznák kartográfiai feladatok elvégzésére, szállítmányozási és határellenőrzésre, az illegális bevándorlás és kábítószer kereskedelem elleni harcra és természeti vagy ipari katasztrófák megakadályozására. Mit szólnak a jogvédők? Ben Hayes, a Statewatch kampánycsoport munkatársa aggódik, hogy Európa túl gyorsan és a közvélemény megkérdezése nélkül akarja elkezdeni a drónok használatát. „Elfogadjuk, hogy sok területen hasznosnak bizonyulhatnak, de… nem vitatták meg, hogy mit fogadnak el és hogyan vélekednek az emberek arról, hogy drónok repkedjenek a földjeik vagy mondjuk a fejük felett egy tüntetésen,” mondja. Ray Purdy a University Collage London-tól 202 brit és 428 ausztrál (ahol rutin eljárás a műholdas ellenőrzés) gazdát kérdezett meg és azt találta, hogy az ausztrál gazdák egynegyede, a brit farmereknek pedig egyharmada ellenezte csupán a műholdas megfigyelést. Egyesek aggodalmukat fejezték ki személyi jogaik megsértése miatt, de sokan azt mondták előnyben részesítik a távirányításos megfigyelést az idejüket rabló ellenőrökkel szemben. Angliában a legtöbben úgy gondolják, hogy a műholdak segíthetnek kivédeni a csalásokat. „Ilyen a mai világ és ez ellen szerintem nem tehetünk semmit,” mondta Rob Allan.

Cégek

Hírek

  • A raktározott termények károsítói

    A raktározott termények károsítói

    A betakarított szemes termények minőségét csak szakszerű tárolással, raktározással tudjuk megőrizni.

További híreink

  • PROTECTOR 240 EC – A repcetermesztés kulcsa

    PROTECTOR 240 EC – A repcetermesztés kulcsa (x)

    A repcetermesztéshez elengedhetetlen az őszi fungicides és regulátoros kezelés.

  • Romló élelmiszerek

    Romló élelmiszerek

    A mezőgazdasági termények tápértékét is veszélyezteti a légkör szén-dioxid-tartalmának növekedése.

  • Munkavédelem a kémiai növényvédelemben II. rész

    Munkavédelem a kémiai növényvédelemben II. rész

    A peszticid-használat jellemzői, a védőeszközök mezőgazdasági használata. Gyakorlatias egyénvédelmi megoldási lehetőségek

  • Kimagasló bogyóvédelem!

    Kimagasló bogyóvédelem! (x)

    A szőlőtermesztők által jól ismert a lisztharmat jellegzetes tünete, lisztes bevonat a bogyók felszínén, valamint beteg, felrepedt bogyójú fürtök, amelyek jellegzetes dohos illatát már messziről érezhetjük.

Fórum témák

Videók

Könyvek

[bezárás x]