Elfújta a szél az árcédulát, gyanúsan hasonló, de drágább termék, hoppá, kifogyott - számos trükkel találkozik a vásárló, ha tudatosan vadászik a boltokban az árstopos termékekre, amelyeket a boltok, lássuk be, az ő szemszögükből nézve érthető módon úgy forgalmaznak, mintha a fogukat húznák - írja a novekedes.hu
Gyakori, hogy éppen az árstopos termék fogyott ki, vagy a raktárban ugyan van még belőle csak "nem volt idő" kipakolni – fotó: pixabay.com
Sokféle módszerrel próbálkoznak, pedig büntetést kockáztatnak vele
Kialakult az a furcsa helyzet, hogy mindkét oldalnak igaza van: a vásárló keresi a hatósági áras termékeket és elvárná, hogy kapjon is belőle, viszont a kereskedők némileg visszafogják a forgalmát, mert minden eladott hatósági áras terméken jelentős összegeket buknak.
A novekedes.hu újságírójának a tapasztalatai szerint gyakori, hogy egyszerűen fel sem tüntetik a 2,8 százalékos hatósági áras tej árát, hiszen a vásárlók egy része eleve nem szívesen választ olyan terméket, aminek nem tudja a pontos árát, de nincs is ideje arra, hogy utána kérdezzen: inkább megveszi a drágábbat és siet a kasszához.
Gyakori, hogy éppen az árstopos termék fogyott ki, vagy a raktárban ugyan van még belőle csak "nem volt idő" kipakolni. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az élelmiszerüzleteknek nem áll érdekükben, hogy minél gyorsabban pörögjenek a hatósági áras termékek - írja a Növekedés.
A szabályszegés sokba kerülhet
Azzal ha a boltok nem tartanak készletet az árstopos termékekből szabályt szegnek, emiatt a fogyasztóvédők pedig a helyszíni ellenőrzések során bírságot szabhatnak ki.
A portál megkérdezte a Gazdasági Versenyhivatalt arról, hogy kapnak-e fogyasztói bejelentéseket arról, hogy bizonyos üzletekben nem a szabályoknak megfelelően forgalmazzák az ársapkás termékeket?
A GVH illetékese elmondta, hogy a jogszabályok szerint a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Fogyasztói panaszok a GVH-hoz is érkeznek az ársapkás termékekkel kapcsolatban, - amelyek javarészt készlethiányra, vagy a hatósági ár feletti árusításra vonatkoznak - ezek a jelzések átkerülnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező fogyasztóvédelmi hatósághoz.
Az áremelésnek lényegében két korlátja van: a vásárlók fizetőképessége és türelme – fotó: pixabay.com
Legális trükkök
A fogyasztóvédelem eddigi csaknem háromezer vizsgálatot végzett, melynek során alig több mint négyszáz esetben találtak valódi szabálysértést.
Ez arra utal, hogy az üzletek többsége annak ellenére sem kockáztat meg illegális lépéseket, hogy egyébként az árstopos termékek forgalmazásával vesztesége keletkezik.
Ugyanakkor léteznek olyan törvénybe nem ütköző megoldások, amelyekkel élve csökkenteni tudják a hatósági áras termékek forgalmát. Ilyen az, amikor a hatósági áras tej mellé megtévesztően közel raknak ki más piros dobozos, nagyon hasonló tejtermékeket, amely mondjuk laktózmentes, így a mindig siető vásárló szinte gépiesen teszi a kosarába abban a tudatban, hogy az árstoposat vette meg. A tévedésre általában csak otthon derül fény.
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke a napokban egy interjúban elmondta, hogy nem számít jogellenesnek az sem, ha egy áruház megemeli bizonyos termékeinek az árát annak érdekében, hogy kompenzálni tudja azt a kiesést, amit az ársapkás árucikkek forgalmazása okozott.
Az áremelésnek itt lényegében két korlátja van: a vásárlók fizetőképessége és türelme. Az már más kérdés, hogy etikus és korrekt-e például, ha egy külföldi tulajdonú multinacionális boltlánc nem vállal arányos terhet a közös bajban: előbb kesereg a médiában a profitcsökkenés miatt, majd szép csendben 40-50 százalékkal emeli bizonyos, nem ársapkás termékek árát, hogy ugyanúgy elérje azt a profitszintet, mint a korábbi években
- mondta.
A boltokat semmi nem kötelezi arra, hogy korlátlan mennyiség álljon rendelkezésre – fotó: pixabay.com
Gyakori, hogy tényleg kifogy a termék
Az, hogy egy adott hatósági áras termékből a felkeresett boltban éppen nincs az még nem jelenti azt, hogy trükközés állna a háttérben. Az élelmiszerárak annyira megemelkedtek, hogy ma már azok az ársapkás termékeket keresik, akik tavasszal még nem törődtek vele, így a kereslet jelentősen megugrott irántuk.
A boltokat semmi nem kötelezi arra, hogy korlátlan mennyiség álljon rendelkezésre, ha kifogyott az előírt mennyiség, akkor csak a jóval drágább helyettesítő termékek lesznek elérhetőek.
Az áruházláncok többségénél bevett gyakorlat a hatósági áras termékekre vonatkozó mennyiségkorlátozás - azaz van ahol a burgonyából például egy kiló vagy egy csomag, olajból és tejből egy liter, kristálycukorból egy kiló vihető el egy vásárlás alkalmával. Ha pedig mégis többet akarnánk a kosarunkba csempészni, ne csodálkozzunk, ha a pénztáros a legnagyobb lelki nyugalommal "elkobozza".
