Éles lövészet
Kína Tajvan körüli éleslövészettel megspékelt hadgyakorlatai azzal fenyegetnek, hogy megzavarják a kelet-ázsiai kereskedelmet és a kereskedelmi utazást, a hajókat pedig arra kényszerítik, hogy elhagyják a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonalát, és ezáltal további nyomást gyakorolnak az így is maximálisan túlterhelt globális ellátási láncokra. Kína két hete kezdett bele a haditengerészet, a légierő és más katonai erők részvételével a hadgyakorlatokba a Tajvant körülvevő tengereken és légtérben. A gyakorlatok - amelyek száma és intenzitása eddig példa nélkül álló - közvetlen erődemonstrációnak számítanak, és Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatására adott válaszul indultak el, ami ellen Peking többször is tiltakozott.
A kínai védelmi minisztérium a sziget körüli hat zóna térképét is közzétette, ahol - mint mondták - légi és tengeri gyakorlatokat, valamint nagy hatótávolságú éleslövészetet tartottak. A hajókat és repülőgépeket figyelmeztették, hogy a gyakorlatok ideje alatt maradjanak távol a területektől. Tajvan szerint már ezek a hadgyakorlatok is
"Felértek egy tengeri és légi blokáddal, megsértve Tajvan felségvizeit és összefüggő határait".
A kínaiak emellett azzal is fenyegettek, hogy megzavarják a kereskedelmi forgalmat a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalán. A Tajvani-szoros, a Tajvan szigetét és a kontinentális Ázsiát elválasztó 177 kilométer hosszú kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal ütőere. Az áruszállító hajók számára itt vezet az út Északkelet-Ázsia nagy gazdaságai, például Kína, Japán és Dél-Korea, valamint a világ többi része felé. Az éleslövészet kezdetén a VesselsValue londoni székhelyű hajózási tanácsadó cég adatai szerint nem kevesebb, mint 256 konténerhajó és más hajó tartózkodott a tajvani felségvizeken, és naponta 20-30 új érkezett, miközben ugyanennyi tovább is haladt a forgalmas víziúton.
A gyakorlatok hivatalos célja az, hogy elrettentésként szolgáljon az Egyesült Államok és Tajvan „folytonos politikai trükkjeivel" szemben, melyek „aláássák a békét és a stabilitást" a térségben – írták a kínaiak a nyilatkozatban. Kép: Wikipédia
Hol is láttunk ilyen folyamatos hadgyakorlatot a közelmúltban?
Kína hétfőn bejelentette, hogy újraindítja a katonai gyakorlatokat Tajvan környékén, válaszul az amerikai kongresszusi delegáció hétvégi látogatására a szigeten, melyet Peking továbbra is a területe részének tekint. A kínai hadsereg keleti hadszíntéri parancsnoksága hivatalos közleményt adott ki, mely szerint:
"Harckészültségi járőrözést és gyakorlatokat bonyolítanak le a Tajvant körülvevő tengeri és légtérben”.
A gyakorlatok hivatalos célja az, hogy elrettentésként szolgáljon az Egyesült Államok és Tajvan „folytonos politikai trükkjeivel” szemben, melyek „aláássák a békét és a stabilitást” a térségben – írták a kínaiak a nyilatkozatban. A kínai védelmi minisztérium is dühösen reagált az újabb amerikai delegáció látogatására, kijelentve, hogy az „kirívóan sérti” Kína szuverenitását és az "egy Kína elvét" - melyet Washington a saját hivatalos álláspontja szerint nem kérdőjelez meg. A héten kezdődött új gyakorlatok terjedelmét vagy időtartamát - kevesebb, mint egy héttel a valaha volt legnagyobb katonai gyakorlatot követően a szigetek körül – nem hozták nyilvánosságra.
Az újabb hadgyakorlat hivatalos okaként Kína az Ed Markey amerikai szenátor által vezetett kétpárti amerikai küldöttség magas rangú tajvani tisztségviselőkkel, köztük Tsai Ing-wen elnökkel történt hétfői találkozóját jelölte meg .
Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője a sajtónak eljuttatott közleményében kijelentette: „Egy maroknyi amerikai politikus a tajvani függetlenség szeparatista erőivel összejátszva megpróbálja megkérdőjelezni az egy Kína elvét, mely meghaladja az erőiket és kudarcra van ítélve.” A delegáció korábban az USA és Tajvan közötti kapcsolatokról, a regionális biztonságról, a kereskedelemről, a befektetésekről, a globális ellátási láncokról, a klímaváltozásról és más jelentős kérdésekről szóló megbeszéléseket jelölte meg látogatásuk okaként.
Állandósuló, komoly zavar a világkereskedelemben
A Tajvan körüli kereskedelmi útvonalak akár csak ideiglenesen történő lezárása is "aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy Kína újfent megtehette ezt, és hogy mi is lesz ennek a következménye a jövőbeli világkereskedelemre, utazásra, a világgazdasági rendszerre és a védelmi és biztonsági forgatókönyvekre nézvést" - mondta Nick Marro, az Economist Intelligence Unit globális kereskedelemmel foglalkozó vezető elemzője. A globális ellátási láncokat már megtépázta a világjárvány és az ukrajnai háború, amely megzavarta az áruforgalmat és a világ számos részén felhajtotta az inflációt.
Bármilyen konfliktus a félvezetőiparban meghatározó szerepet betöltő Tajvannal, súlyosbíthatja a számítógépes chipek globális hiányát, melyek gyakorlatilag minden modern elektronikai termék létfontosságú alkotóelemei.
Tajvan hét nagy kikötővel rendelkezik. A délnyugati partvidéken található Kaohsiung kikötője a legnagyobb kikötő Tajvanon és a World Shipping Council szerint a 15. legnagyobb a világon. A tajvani Tengerészeti és Kikötői Hivatal arra kérte a hajókat, hogy a Keelung, Tajpej, Kaohsziung és más városok kikötőihez alternatív útvonalakat használjanak.
