Igaz ugyan, hogy alapvetően az orosz-ukrán helyzet teremti meg az alapot a globális élelmezési és energiaválság kialakulásához, de Kína közben a háttérben több területen is olyan lépéseket tesz, amelyek tovább erősítik világszinten az inflációt – állapította meg a Peterson Institute for International Economics (PIEE) egy friss elemzésben.

Az orosz-ukrán konfliktus miatt óriási ellátásbeli problémák alakultak ki például a gabonaexportban, de Kína olyan területen is hatást gyakorol a világgazdaságra, amely egyébként független lenne a háborútól.

Műtrágyaexport-korlátozás

Kína az ottani műtrágya-készletek megőrzésének érdekében korlátozza a cégeket a műtrágyaexportban saját élelmezésbiztonsága érdekében. A kevesebb műtrágyaexport azonban csökkenti a máshol élő gazdálkodók élelmiszer-előállítási képességét. Oroszország Ukrajna elleni háborúja – ami külön fenyegetést jelent a világ élelmiszerellátására, mivel a két ország jelentős exportőr búza, árpa, kukorica, napraforgó és más termények tekintetében – azt jelenti, hogy Kína folyamatban lévő exportkorlátozásai aligha jöhetnek rosszabbkor.

A pekingi lépések a műtrágyák terén csak egy példa a mai világkereskedelmi rendszer előtt álló nagyobb kihívásra.

Kína több 1000 termék hatalmas termelője, fogyasztója és kereskedője, ami azt vonja maga után, hogy a világ többi része közvetlenül érzékeli az ott születő döntések hatásait. A tanulmány szerzői szerint "Kína reflexív önérdeke túl gyakran választja azt a politikát, amely élesen megzavarja kereskedelem áramlását, súlyosbítva az árnyomást más országokban, valamint az általuk okozott fejfájást."

Acélexport-dömping után acélexport-korlátozás

2021-ig a távol-keleti gigaállam hatalmas fémszállítónak szállított, olyannyira, hogy az alacsony áron értékesített acél miatt az acélgyártók az Egyesült Államokban, Európában és másutt is kiszorultak a piacról. Ezt követően azonban Kína hirtelen exportkorlátozást vezetett be az acélra. Jelen pillanatban acéligénye van Kínának (a tanulmány szerzői szerint Kína "acélfalánk"), amely világszerte magasabb árakat eredményez, és tovább emeli az inflációt.

A kínai kereskedelmi politika segíthetett megszelídíteni az ottani acélárakat. 2022 márciusára a kínai acélárak 5%-kal voltak alacsonyabbak, mint az exportkorlátozások első fordulója előtt, 2021 áprilisában. De akárcsak a műtrágya esetében, ez a csökkenés a világ többi részének rovására ment, ahol az árak Kínán kívül továbbra is magasabb.

Sertéshúsra kivetett vámok

Szembeötlő fordulat volt az is, hogy Kína 2022 januárjában megemelte a sertéshúsra kivetett vámokat, miután 2021-ben a világ sertéshúsimportjának csaknem 40%-át fogyasztotta el. Az új korlátozással a kínai sertéshús-túlkínálat problémáját kívánták kezelni. Ebben az esetben Kína nem az infláció miatt aggódott, hanem a sertéshús árának zuhanása miatt, ami veszélyeztette gazdáinak megélhetését. A lépés azonban ismét váratlan fordulatot hoz a sertéshúspiacon, amit más országok termelői és fogyasztók fognak megérezni.

sertés

A kínai vámemelés 2022-ben kevesebb sertésimportot eredményezett – Fotó: Shutterstock

A kínai vámemelés 2022-ben kevesebb importot eredményezett, ami más országok gazdálkodóinak jelent nehézséget. Az is lehetséges azonban, hogy akár haszna is lehet ennek a Kínán kívüli világ számára. Ha a jelenlegi magas globális húsárak mellett a kínai vám váratlanul felszabadítja a világ készleteit, segíthet enyhíteni a sertéshús áraira nehezedő nyomást a Kínán kívüli fogyasztókra.

"Kínával az a gond, hogy továbbra is kis országként viselkedik. Irányelvei gyakran meghozzák a kívánt hatást otthon – például csökkentik az ipar vagy a kínai gazdálkodók egy csoportjának inputanyag-költségeit, vagy növelik a hozamot. Viszont úgy oldják meg a saját problémáikat, hogy annak költségeit más országokra hárítják" – írták a szakértők az elemzésben.