A Közös Agrárpolitika stratégiai terveinek megfelelő jövőképet kell mutatniuk a gazdák számára – jelentette ki Nagy István tárcavezető a magyar V4 elnökség második agrárminiszteri ülésén, pénteken, Visegrádon.
V4 agrárminiszteri ülés – Fotó: Pelsőczy Csaba/Agrárminisztérium
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a megfelelő gazdasági döntések meghozatalához már nyáron ismerniük kell a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének bizonyos elemeit, ezért kiemelten fontos, hogy a tervek időben, legkésőbb a nyár közepére elfogadásra kerüljenek. Nagy István kiemelte, a közvetlen támogatások igazságosabb elosztása kapcsán Magyarország teljesíteni fogja a jogszabályban foglalt 10%-os követelményt, amivel a jelenlegi időszakhoz képest közel megháromszorozzuk a kis és közepes gazdaságok kiemelt támogatására fordított összeget.
V4 elnökség második agrárminiszteri ülése Visegrádon – Fotó: Pelsőczy Csaba/Agrárminisztérium
Kifejtette, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a klímavédelmi és a versenyképességi szempontok között is. Fontos eredmény, hogy a 8 ország átlagosan az uniós vidékfejlesztési források összesen több mint 45%-át fordítja majd környezet- és klímavédelmi intézkedésekre, ami jelentősen meghaladja a jogszabályban előírt 35%-os minimumot. Hangsúlyozta, a „Termőföldtől az asztalig" stratégiában foglalt célértékekhez történő hozzájárulás kérdésében konszenzus volt a tekintetben, hogy figyelni kell az eltérő kiindulópontokra és a tagállami sajátosságokra. A növényvédő szerek használatának és kockázatának csökkentése terén a találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2015-2017 közötti évek átlaga megfelelő kiindulási pont lehet. Emellett konszenzus volt abban is, hogy az eddig megtett csökkentési erőfeszítések mellett a hektárra vetített forgalmazott növényvédő szer mennyiségére is tekintettel kell lenni.
Ez utóbbi országainkban átlagosan 1,35 kg/hektár, ami a 2,1 kg-os uniós átlag alatt van – emlékeztetett Nagy István
A tárcavezető elmondta, az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagyságára vonatkozó 25%-os célérték kapcsán közös állásponton voltak abban, hogy országainkban növelni kell ezen területek arányát. Azonban a célértékhez történő hozzájárulás vizsgálatakor figyelembe kell venni az eltérő gazdálkodási és üzem-struktúrát, a tagállami sajátosságokat, valamint azt, hogy jelenleg mekkora az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – sorolta a miniszter. Zárásként kiemelte, hogy az ukrajnai válsághelyzet komolyan veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, ezért felül kell vizsgálni a Zöld Megállapodásban előírt célértékeket.
