Fokozódó biztonsági kockázatok
Az orosz fegyveres erők az elmúlt időszakban fokozták a civil kereskedelmi hajók elleni támadásokat az Odessza megye kikötői közelében. Míg korábban elsősorban dróncsapások érték a térségben közlekedő hajókat – naponta egy-két esetet is jelentettek –, most már robotrepülőgépeket is bevetnek. A helyzet miatt több hajótulajdonos úgy döntött, hogy nem küld újabb hajókat rakodásra az ukrán kikötőkbe.
A biztonsági helyzet romlása miatt a nemzetközi gabonakereskedők döntő többsége gyakorlatilag felfüggesztette a fekete-tengeri kikötőkben történő gabonavásárlást. Aki mégis maradt, az alacsonyabb felvásárlási árakat kínál, mivel a megemelkedett szállítási és biztosítási költségeket is fedeznie kell.
Július 10-i cikkünkben már részletesen foglalkoztunk vele, hogy egy esetlegesen megbénuló tengeri export okozhat-e ismét egy ugyanolyan piaci krízist, mint amilyet 2023-ban láttunk. (Nem bírják a terhelést az ukrán kikötők; itt az újabb piaci krízis?) Azóta a helyzet annyiban romlott, hogy maga a Duna is egyre kevésbé képes felvenni a szállításra váró mennyiséget, és ezáltal enyhíteni a belpiaci gabonanyomást Ukrajnában (30 éves mélyponton a Duna vízállása: veszélyben az agrárexport). Az országot terhelő búzakínálatnak máris van érezhető hatása, és mint azt már tapasztaltuk, ez a hatás könnyen tovagyűrűzik a külső piacokra.
Megindult az árcsökkenés
Az elmúlt egy hét során a fekete-tengeri kikötőkbe szállított
- étkezési búza felvásárlási ára tonnánként 10 200–10 300 hrivnyáról 9000–9500 hrivnyára (kb. 66 ezer Ft/t) csökkent;
- a takarmánybúza ára 9700–9900 hrivnyáról 8000–8500 hrivnyára (kb. 59 ezer Ft/t) esett vissza;
- míg az árpáért korábban fizetett 9000–9400 hrivnya helyett már szintén csak 8000–8500 hrivnyát (kb. 59 ezer Ft/t) kínálnak tonnánként.
A kereskedők ezzel párhuzamosan ismét nagyobb arányban veszik igénybe a 2022-ben és 2023-ban kialakított alternatív exportútvonalakat, elsősorban a dunai kikötőket, illetve a nyugati szárazföldi határátkelőket.
Jelenleg a dunai kikötőkbe történő szállítás esetén
- az étkezési búza felvásárlási ára 9250–9400 hrivnya (kb. 66 ezer Ft) tonnánként,
- a takarmánybúzáé 8500–8800 hrivnya (61,5 ezer Ft/t) ,
- míg az árpáé 8100–8200 hrivnya (kb. 58 ezer Ft/t).
A növekvő kereslet már most megemelte a dunai uszályszállítás díját: az ukrán dunai kikötőkből a romániai Konstancába irányuló fuvarozás költsége tonnánként 12 dollárról 30 dollárra (kb. 9600 forint) nőtt. A Duna alacsony vízállása ugyanakkor lassítja a hajóforgalmat és a kikötői műveleteket is, ezért a kereskedők egyre inkább a vasúti szállítás felé fordulhatnak, Konstanca irányába.
Erősödik a szárazföldi forgalom
Az elmúlt évek logisztikai fejlesztéseinek köszönhetően a nyugati határátkelők kapacitása már eléri a havi 4,4 millió tonna árut. Ennek köszönhetően a kereskedők várhatóan gyorsan át tudják irányítani az Európai Unióba irányuló szállításokat. Minél drágább a tengeri útvonal, annál valószínűbb, hogy ez megtörténik. Másrészt az ukrán elemzők azzal nyugtatják a piacot, hogy a gazdálkodók pénzügyi helyzete sokat javult 2022/23 óta, amikor kényszerértékesített gabonák indultak el az EU felé. Az állami hitelprogramok, valamint az elmúlt két év kedvező terményárai miatt sok termelő stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkezik most, emellett a tárolókapacitásaikat is lényegesen fejlesztették. Ez lehetővé teszi számukra, hogy hosszabb ideig tárolják terményeiket, és ne kényszerüljenek azonnali értékesítésre alacsony árakon.
Az ukrán Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztérium Tarasz Viszockij agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter vezetésével egyeztetést tartott az agrárvállalkozások, biztosítótársaságok és az illetékes állami szervek részvételével. A megbeszélés középpontjában olyan új mechanizmusok kidolgozása állt, amelyek hatékonyabb védelmet nyújtanak a kikötői kockázatokkal szemben. A cél: mérsékelni a biztosítási költségeket, segíteni a háborús károk gyors megtérítését, valamint biztosítani a tengeri export folyamatos működését.
