A topagrar.pl hírportál helyzetelemzése szerint a lengyel sertéstartók nehezen tudnak kilábalni az afrikai sertéspestis fertőzések által okozott súlyos válságból és az ország sertésállománya hétről hétre tovább apad.

koca malacok

Az ország sertésállománya hétről hétre tovább apad — fotó: pixabay.com

Magas a kockázat, alacsony a jövedelmezőség

A tulajdonosok menekülnek a sertésszektorból, a fiatalok legfeljebb csak a viszonylag gyors nyereséget ígérő hizlalásba mernek belevágni (tavasszal malacokat vagy süldőket vásárolva és év végén vágósertéseket értékesítve).

Hosszabb távon azonban a sertéstartás folytatásának alapvető feltétele a kocaállomány fenntartása és karbantartása, amelyre – a magasabb kockázat és a rendkívül alacsony malacárak miatt – szinte egyáltalán nem akad vállalkozó az országban.

Néhány éven belül minimálisra apadhat a tenyészállat utánpótlás

Ennek következtében a lengyel kocaállomány folyamatosan elöregszik, mivel a fenntartásához szükséges takarmányok és egyéb eszközök szinte napról-napra drágulnak. Ugyanezen ok miatt, aggasztó arányúvá vált a kocaállomány kényszerű kiselejtezése is, ami azt jelenti, hogy néhány éven belül minimálisra apadhat a tenyészállat utánpótlás.

A lengyel kocatartó gazdák, már bármilyen olcsó áron készek eladni egy tenyészkocát, annyira szabadulni akarnak az egyre drágábban fenntartható állománytól.

Arkadiusz Koligot, a BestGen sertéstartó vállalkozás képviselője ezt a tarthatatlan helyzetet a következőképpen jellemezte: „Ég a házunk, és mi kutat ásunk, de üres vödrökkel szaladgálunk".

Az állati termelés másik fontos szektorában, a szarvasmarha tartásban a lengyel gazdák helyzete valamivel kedvezőbb, mivel egyelőre elfogadható szintű árbevételeket és nyereséget tudnak realizálni.