Nehéz terep a megújulóknak
A háborús helyzet nyomán kialakuló nemzetközi folyamatok az elmúlt időszakban sok helyütt a zöldenergia felé fordították a döntéshozók figyelmét, megfigyelhető egy trend, mely szerint a legtöbben megújuló energiaforrásokkal igyekeznek helyettesíteni a környezetszennyező szenet, olajat és gázt - írta meg a qubit. Magyarországon ugyanakkor nem a megújuló energiaforrások állnak a fejlesztések középpontjában.
Az Eurostat 2021-es számai szerint a bruttó elektromos energiafelhasználás megújuló részaránya 15 százalék alatt van, szemben például Ausztriával, ahol 76,2 százalék volt ez az érték az említett esztendőben.
Az uniós átlag valamivel 40 százalék alatt van, hazánk Málta előtt az utolsó előtti helyen áll. Szélerőműveket jó ideje kifejezetten nehéz lenne építeni Magyarországon, a tavaly őszi események, melyekről mi is beszámoltunk, pedig a háztartási naperőművek visszatáplálását tiltották le az elektromos hálózatba.
Jelentősen fel kell gyorsítani és le kell egyszerűsíteni a megújuló erőművek telepítésére vonatkozó engedélyeztetési eljárást. Kép: pexels
Problémás hálózatok
Az Európai Bizottság, ami az unió döntéshozó és végrehajtó szerve, tavaly novemberben kötötte szigorú feltételekhez a helyreállítási alap (Recovery and Resilience Facility, RRF) vissza nem térítendő forrásainak lehívását a számunkra, ami mind összesen 5,8 milliárd eurót (2,27 billió forint) érint, és szintén írtunk már róla. A qubit.hu megszólaltatta Mezősi Andrást, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársát, aki így vélekedett: „Attól, hogy az ország egy adott területén, mondjuk a főváros 11. kerületének néhány utcájában esetleg túlterhelné az elektromos hálózatot egy újabb naperőmű, nem biztos, hogy a hálózat az ország teljes területén képtelen kezelni a naperőműveket. Mivel Magyarország területének csak a kisebbik részére igaz, hogy a hálózatot túlterhelik a napelemek, meglehetősen radikális lépés volt erre hivatkozva ellehetetleníteni tavaly októberben a további napelem-telepítést.”
Az Európai Bizottság november 30-án kiadott egy dokumentumot, amelyben összefoglalták, hogy mit szükséges Magyarországnak teljesíteni a napelemes rendszerek vonatkozásában ahhoz, hogy feloldják a helyreállítási alap forrásainak blokkolását. Az így ismertetett feltételrendszer elemei szerint idén március 31-ig
-
jelentősen fel kell gyorsítani és le kell egyszerűsíteni a megújuló erőművek telepítésére vonatkozó engedélyeztetési eljárást,
-
a lakossági naperőművek esetében a hálózatra csatlakozás határideje nem lehet hosszabb a teljes hálózati kérelem benyújtásától számított két hónapnál,
-
jogszabályban kell kötelezni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, hogy a becsatlakozási engedélyek esetleges késleltetése esetén félévente felülvizsgálja a hálózati kapacitást,
-
a lakossági fotovoltaikus rendszerek hálózatra csatlakozási lehetőségét legkésőbb 2024. december 31-ig az ország teljes területén biztosítani kell és még regionálisan sem lehet korlátozni,
-
jogszabály-módosítással kell kötelezni az átviteli és az elosztó rendszerek üzemeltetőit, hogy indoklással támasszák alá, ha mégis elutasítanak egy csatlakozási kérelmet,
-
félévente nyilvános fórumokon kell ismertetni a napelemtelepítés műszaki és technológiai feltételeit
- sorolta fel a qubit.hu cikke. A források egy részét kizárólag hátrányos helyzetű, energiaszegénységet elszenvedő vagy ahhoz közel álló háztartások napelemes ellátottságára és/vagy fűtéskorszerűsítésére lehet fordítani.
A szélenergia piaca állítólag csak arra vár, hogy elháruljanak a bürokratikus akadályok, és akár állami támogatások hiányában is, önköltséggel számolva is sokan telepítenének szélturbinákat. Kép: pexels
A napelemes rendszerek kiépítése mellett az alapból a hazai ingatlanállomány energiahatékonyságra irányuló korszerűsítését is meg kell finanszírozni.
A hazai energiatársaságoknak előírták a tárolási kapacitás kiépítését is, az elektromos hálózat fejlesztése mellett.
Mi lesz a szélenergiával?
A szélenergia piaca állítólag csak arra vár, hogy elháruljanak a bürokratikus akadályok, és akár állami támogatások hiányában is, önköltséggel számolva is sokan telepítenének szélturbinákat. A már említett európai bizottsági direktíva - készülőfélben lévő - szélenergiára vonatkozó rendelkezéseinek értelmében az RRF-pénzek lehívásához a szélenergia felhasználását, kiépítését is hamarosan lehetővé kell tenni. A magyar kormány március 31-ig kapott határidőt arra, hogy módosítsák a hatályos jogszabályokat, hogy, idézzük:
„megszüntessék a szélerőművek telepítésének szükségtelen korlátozásait az ország egész területén. A jogszabályoknak lehetővé kell tenniük a szélerőművek hatékony telepítését. Konkrétan, a jelenleg alkalmazandó jogszabályokban meghatározott minimális távolságra vonatkozó szabályokat jelentősen csökkenteni kell, és a szélenergia-létesítmények és a lakó- vagy egyéb érintett területek közötti minimális távolság nem haladhatja meg az európai referenciaértékeket és a hasonló bevált gyakorlatokat. A szélturbina megengedett legnagyobb magasságára (vagy a szélerőmű rotorlapátjainak maximális átmérőjére) vonatkozó határértékeket el kell hagyni, vagy meg kell növelni, hogy összhangban legyen az európai referenciaértékekkel és az összehasonlítható legjobb gyakorlatokkal. A szélturbinánkénti maximális teljesítménykorlátozás nem maradhat fenn és új nem vezethető be.”
.jpg)
A szélturbinánkénti maximális teljesítménykorlátozás nem maradhat fenn és új nem vezethető be. Kép: pexels
Ezek szerint az energiaügyi minisztériumnak már csak egy hete maradt azoknak a jogszabályoknak a meghozatalára, amelyek átalakítják a jelenlegi állapotokat és megszüntetik a szélerőművek telepítésének "szükségtelen korlátozásait".
(Forrás: Qubit)
