Az EU-n belül Magyarországon drágul legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára. De miért? Erre a kérdésre kereste a választ cikkében a Pénzcentrum, Raskó György, agrárközgazdász segítségével.
Az Európai Unióban nincs még egy olyan ország, ahol az élelmiszerek ára olyan mértékben nőne, mint Magyarországon – fotó: canva.com
A kenyér drágulása csak a jéghegy csúcsa
A legfrissebb Eurostat inflációs adat alapján kiderült, hogy az Európai Unióban nincs még egy olyan ország, ahol az élelmiszerek ára olyan mértékben nőne, mint Magyarországon.
A helyzet ráadásul nagyon durva, "elrettentő" példaként említhetjük a kenyér árát, ami 2021 és 2022 augusztusa között átlagosan több mint 60 százalékkal emelkedett, miközben a sorban bennünket követő országban alig 30 százalékkal.
A kenyér drágulása azonban csupán a jéghegy csúcsa, hiszen a vizsgált időintervallumon belül számtalan más, alapvető élelmiszer ára is nálunk nőtt a legnagyobb mértékben. Ilyenek a húsok, a rizs, a tojás, a sajtok ára, de nem kivétel a pizza, a sör, de még a bor ára sem.
_fill_540x300_0.jpg)
Miért vannak egekben az élelmiszerárak?
Raskó György szerint ez nagyon szerteágazó okokra vezethető vissza: a különböző jóléti intézkedések (az SZJA-visszatérítés vagy a 13. havi nyugdíj) felpörgették a keresletet, aminek eredményeképpen az államkasszából kiáramló közel 1000 milliárd forint az infláción keresztül vissza is vándorolt.
A kiskereskedelem a nyakába kapott különadót egy az egyben áthárította a vásárókra - tette mindezt abban a kritikus időszakban, amikor amúgy is magas volt az infláció. Ráadásul ennek az adónak komoly pszichológiai hatása is volt, mert azt a szereplők igazságtalanságnak tartották, így lelkifurdalás nélkül terhelték át más árucikkekre az árstoppos termékeken realizált veszteségüket is. Ezzel elindult egy olyan spirál, amelyben a szereplők feljogosítva érezték magukat az áremelésre.
A szakember szerint a termelők oldaláról is ezt lehetett érezni, hiszen „úgymond ők is vérszemet kaptak", és árat emeltek. Raskó György elmondta, ennek kemény látszata is van, hiszen bármely mezőgazdasági nyersanyagról is legyen szó - búza, árpa, kukorica vagy napraforgó - ezeknek a magyarországi árszintje nincs szinkronban a tőzsdei jegyzésekkel. Idehaza minden drágább, mint nemzetközi szintéren.
Bármely mezőgazdasági nyersanyagról is legyen szó, azoknak a magyarországi árszintje nincs szinkronban a tőzsdei jegyzésekkel – fotó: canva.com
A hazai termelők nem veszik figyelembe a realitást?
A szakember elmondta, hogy Magyarországon azért van elég búza, mert nem tudunk exportálni, hiszen itthon lényegesen magasabb az ára. De szerinte ez nem fog örökké tartani, idővel benn fog ragadni a termény. Sőt, ez ma már nem csak a mezőgazdasági nyersanyagokra vonatkozik, hiszen Ukrajna felől jelenleg is 30-40 százalékkal olcsóbban érkezik tojás, mint amennyi a hazai ára. Mivel a magyar gazdaság nyitott, előbb vagy utóbb a külföldi áraknak idehaza is komoly hatása lesz, ki fognak egyenlítődni a hazai és nemzetközi árak és van kilátás arra, hogy a hazai árak csökkenjenek.
Raskó György szerint már más kérdés, hogy mindennek sok hazai termelő nem örül. Az elképesztő aszály és a költségek növekedése miatt nagy lesz a veszteség.
Az agrárközgazdász véleménye az, hogy idehaza az élelmiszerinflációnak a közeljövőben fékeződnie kell, mert ha az import jóval olcsóbb lesz, akkor a hazai beszerzők nem fogják megvásárolni a magyar terményeket.
Ezt erősíti az is, hogy az oroszok minden idők legnagyobb búzatermése várható - mintegy 100 millió tonna - aminek a felére sincs szükségük. Emellett az amerikai kukoricatermelés is 353 millió tonna lesz az idén, miközben az ottani kereslet csökken. Mindez hatással lesz a hazai mezőgazdasági árszintekre is.
Magyarországon hozzá kell szokni a mostani árakhoz, olcsóbb már semmi sem lesz – fotó: canva.com
Vajon Magyarországon lesz még olcsó kenyér, hús, sajt?
A agrárközgazdász rövid válasza korántsem megnyugtató: nem. Magyarországon hozzá kell szokni a mostani árakhoz, olcsóbb már semmi sem lesz. Viszont az emelkedés üteme lassulni fog, majd talán meg is áll.
Raskó György szerint a vásárlóerő véges, a rezsiköltségek elképesztő megugrása miatt a hideg hónapokban az embereknek még kevesebb pénzük lesz arra, hogy élelmiszert vásároljanak.
Ez azzal járhat, hogy a következő fél évben a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek vásárolt mennyisége biztosan csökkeni fog. Hiába kerül majd többe valami, mint korábban az emberek nem fogják megvenni. A romlandó készletek a boltok nyakán maradhatnak, ezeket pedig majd ki kell árusítani.
