Érdemes lehet időnként megállni és visszatekinteni egy kicsit az általunk megtett útra. Kapronczai István is így döntött, amikor megírta a "Magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozást követő években" című tanulmányát, amit teljes hosszában itt olvashatnak. Mi megpróbáltuk összefoglalni a tanulmány fő gondolatait, kiemelni legfontosabb alkotóelemeit, hogy egy átfogó képet kaphassunk, milyen változáson is ment keresztül a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a 2004-es uniós csatlakozás után.


A magyar mezőgazdaság világviszonylatban

Mindenképp érdemes azzal a ténnyel kezdenünk, hogy a magyar agrárgazdaság a II. világháború után vezető szerepet kapott. Azonban ez a növekedés nem tarthatott sokáig, a visszaesés már 1980-ban érzékelhető volt, de az igazi problémák a rendszerváltás után kezdődtek. Míg a világ mezőgazdaságának bővülése 1990 és 2012 között meghaladta az 50%-ot, hazánk fejlődése 10%-ot esett vissza. Figyelembe véve a mezőgazdaság technikai fejlődését a rendszerváltás után, be kell látnunk, hogy Magyarország messze nem használja ki az az agrárgazdaságban rejlő adottságait.

A nemzetközi versenyben Magyarország helye stabil, de vajon elég erős is? – Fotó: Shutterstock

De hogyan befolyásolta ezt az Uniós csatlakozás? Magától értetődő, hogy miután a belépés megtörtént, hazánknak muszáj volt pozícionálnia magát az unión belül. Ez pedig a mezőgazdaság kibocsátásának alakulását tekintve viszonylag pozitív eredménnyel járt. Sajnos azonban a "viszonylag" szócska elhagyhatatlannak bizonyul, mivel bár 10 országot sikerült magunk mögött hagynunk, további 14 megelőz minket. Ennél is szemléletesebb összehasonlítás lehet, ha megnézzük, ez az arány hogyan alakul a velünk együtt csatlakozott országok esetében. Magyarország 22,7%-os bővülésével szemben ugyanis Szlovákia kibocsátása 30,4, Csehországé 37,2, Lengyelországé 50,6, Lettországé és Észtországé 60-62, míg Litvániáé elképesztő, 83,5%-kal növekedett. Ez pedig mindenek felett elgondolkodtató.

A gazdaság alakulása

Ahogy azt mai cikkünkben is jelezte az OTP Bank Elemzési Központja, a magyar mezőgazdaság pénzügyi helyzete viszonylag stabilnak tekinthető. Azonban ez, ahogy korábban is igaz volt, két fő oknak köszönhető. Az egyik a mezőgazdasági termékek áremelkedése, a másik pedig a jelentős uniós támogatási rendszer. Az utóbbival kapcsolatban frissebb adatokat itt olvashatnak.

Visszatekintve azonban azt kell látnunk, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozás egyik legnagyobb előnye volt a finanszírozások átcsoportosítása. Míg a csatlakozás előtt értelemszerűen ezt a terhet az állam hordozta, a csatlakozás után ez fokozatosan eltolódott. 2004-ben a teljes támogatásnak már csak 85%-a terhelte hazánkat, egy évvel később ez az arány 43%-ra csökkent.

A sertéstenyésztés komoly sebeket szenvedett az elmúlt években – Fotó: Shutterstock

Azonban mindenképp számításba kell vennünk az állattenyésztés területének gazdasági helyzetét. Itt komoly visszaesés volt tapasztalható, amiről oldalunkon is beszámoltunk. A tanulmány elkészültéig közel 4000 árutermelő állattenyésztő gazdaság szűnt meg, amelyeknek legnagyobb százaléka sertéstartó üzemek voltak. Ez pedig azon túl, hogy elszomorító tény, fontos hatást gyakorol a statisztikákra, hiszen a gyenge gazdasági szereplők kiesésével a számok mindenképp pozitívabb képet fognak mutatni a végén.

Az élelmiszeripar megsínyli az új rendszert

Az EU csatlakozás egyik legnagyobb vesztesének tekinthető az élelmiszeripar. A statisztikai adatokat megnézve láthatjuk, hogy 2002 és 2010 között az iparág teljesítménye összességében több mint 20%-kal esett, ez pedig igen drasztikus arány. Ezt a rossz jövedelem helyzetet Kapronczai István két okkal magyarázza. "Az adatok és a termékpályákon belüli összehasonlító elemzések azt mutatják, hogy az élelmiszeripar„beszorult” az erősebb – politikai – érdekérvényesítő képességgel rendelkező mezőgazdaság és a koncentrált, erős alkupozícióban lévő kereskedelem közé, ezért az ártárgyalások folyamatos vesztese." A másik probléma pedig a támogatások általános csökkentése. Míg a csatlakozás előtt az agrárgazdasági támogatások közel 15%-a az élelmiszeriparhoz került, ez az arány 2012-re 1,05%-ra esett vissza, ami több mint drasztikus.

Már a tanulmány elkészültekor is meghaladta a 30%-ot az import termékek aránya a magyar piacon – Fotó: Shutterstock

Ezen felül nem elhanyagolható az sem, hogy a hazai termelők nem tudják felvenni a tempót a külföldi versenytársakkal, lobbi ide, multinacionális kereskedelmi vállalat oda. A tanulmány írója ezért rendkívül fontosnak tartja kiemelni, hogy a megoldás kulcsa a piaci lehetőségek bővítése, ahogy az például a közelmúltban is történt Szaúd-Arábiával kapcsolatban. Az exportteljesítményünk javítása mindenképp fellendülést hozhat az élelmiszer ipar jelenlegi helyzetében.