A magyar és az európai uniós statisztikai hivatal nyilvántartásai alapján az adatok szerint Kína a világ legnagyobb méztermelője és egyre többet szállít az Európai Unióba – írja elemzésében az Átlátszó.hu. Ez érzékelhető a hazai exportadatokon is: Magyarország évek óta csökkenő mennyiséget ad el az uniós piacon. Hazánk pedig főleg Ukrajnából importál, és bár a hozzánk érkező ukrán méz mennyisége 2019 óta emelkedik, még mindig nem éri el a magyar termelés tizedét sem.
A méhészek és a kereskedők egyaránt úgy vélik, hogy a kínai méz nagy veszélyt jelent az európai – s benne a magyar – mézágazatra. Rengeteg van belőle és rendkívül olcsó, s ennek köszönhetően hihetetlen mértékben árasztja el az európai piacot. Többek szerint a kínai nem is igazi méz, hanem hamisítvány: csak cukorszirup(os keverék), amit az egyszerű vásárlók nem vesznek észre, az EU pedig nem vizsgálja és nem szabályozza úgy, ahogy kellene.
Érzékenyen érintette a méhészeket a döntés
A magyar kormány február 19-én eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat, ami azért is érintette érzékenyen a magyar méhészeket, mert néhány nappal a döntés előtt Záhonyban tüntettek azért, hogy az Európai Bizottság ne engedje be az EU-ba az ukrán mezőgazdasági termékeket. Az Agrárminisztérium azt közölte, hogy az ukrán méz beengedésére hazánkba az exportra termelő mézcsomagolók érdekében volt szükség, s ezt erősítette meg hírportálunknak Brunner Ferenc, a mézkiszerelők egyesületének elnöke is, ugyanis a döntésnek köszönhetően versenyképesek tudnak maradni az európai piacon.
A méhészek és a mézkiszerelők abban egyetértenek, hogy a kínai méz nagy veszélyt jelent rájuk – forrás: Pixabay
A magyar méhészek viszont veszélyben érzik megélhetésüket a magyarnál olcsóbb ukrán méz beengedése miatt. Pedig a számok azt mutatják: nem ez jelenti rájuk az igazi veszélyt.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legfrissebb, 2023 novemberi adatai szerint az EU a második legnagyobb méztermelő a világon. 2022-ben a 27 tagállam összesen 285 ezer tonna mézet termelt, ami a teljes világ éves termelésének 13 százaléka volt. Az első helyen viszont több mint kétszer ekkora éves termeléssel Kína áll minden évben, 473 ezer tonnás termelésével a világpiac 27 százalékát lefedi, ami már domináns.
Az uniós termelés csak az igények 63 százalékát fedezi
2022-ben 25 ezer tonna lett a magyar méztermés, ami elenyésző a kínai számokhoz képest. Viszont ezzel a mennyiséggel hazánk az Európai Unió ötödik legnagyobb méztermelője lett abban az évben. Az első Németország volt 34 ezer tonnával, a második Franciaország (31 ezer tonna), a harmadik Románia (majdnem 30 ezer tonna), a negyedik pedig Spanyolország (27,4 ezer tonna).
Bár szinte az összes, EU-ban megtermelt méz az EU-n belül marad (az éves export csupán 13 százaléka irányul EU-n kívülre), ez nem képes teljes egészében kiszolgálni a fogyasztási és felhasználási igényeket. Az Unión belüli termelés nagyjából csak az itteni igények 63 százalékát fedezi. A fennmaradó 37 százalékot pedig a nem uniós tagállamokból (harmadik országokból) érkező import elégíti ki.
2022-ben az EU-n kívülről importált méz 36 százaléka Kínából, 24 százaléka Ukrajnából érkezett.
A fennmaradó 40 százalék a világ többi országából származik, Argentínából, Mexikóból, Törökországból. De – bármennyire is hihetetlen – érkezik méz Kubából, Brazíliából és Vietnámból is az Unióba.
Az elmúlt években az EU egyre több mézet importál a világ legnagyobb méztermelőjétől: míg 2020-ban 37 ezer tonna, 2022-ben már 68 ezer tonna "méz" érkezett Kínából, ami 86 százalékos növekedést jelent.
Az 5 évvel ezelőttihez képest jóval kevesebb mézet tudunk eladni az EU-ban
Ugyan Ukrajna továbbra is második helyen áll az EU beszállítóinak listáján, az onnét importált méz mennyisége 16 százalékot esett vissza 2020-2022 között. Kérdés, hogy ennek az olcsóbb kínai import méz mennyiségének növekedése, esetleg az orosz-ukrán háború az oka, vagy mindkettő.
Ahogy azt a magyar mézágazat képviselői évek óta mondják, az EU-ba érkező nagy mennyiségű kínai méz negatív hatással van a magyar méz exportlehetőségeire. Ez tökéletesen látszik az adatokból is: öt év leforgása alatt 8000 tonnával kevesebb mézet tudunk eladni az EU-ban.
Magyar javaslatra jelölni kell majd a csomagoláson százalékos összetételt és a származási helyet is – forrás: Pixabay
2022-ben az EU legnagyobb belpiaci mézexportőre Belgium lett kimagasló, majdnem 32 ezer tonna EU-n belül értékesített mézzel. Ez azért furcsa, mert az egyharmad Magyarország méretű állam az EU-s méztermelő ranglista hátsó részén áll és 2022-ben mindössze 2700 tonna mézet termelt. Ez annyit jelent, hogy a termelésének 1200 százalékát adta el az Unióban.
A magyarázat persze egyszerű: ha megnézzük, hogy az EU-s tagállamok közül melyek importálják a legtöbb mézet EU-n kívüli országokból, akkor ott találjuk Belgiumot a második helyen. A kis ország 2022-ben több mint 33 ezer tonna mézet importált harmadik országból, aminek nagy részét aztán az EU-n belül értékesítette.
Az Unión kívülről behozott "méz" átlagosan fele cukros hamisítvány
Egy 2021-2022-ben lefolytatott uniós vizsgálat megállapította, hogy az EU-n kívülről behozott méz jelentős része (320 mintából 147, vagyis 46 százalék) nem felelt meg az uniós irányelveknek, egyszerű cukros hamisítvány volt. A kínai minták 74 százaléka, a török termékek 94 százaléka volt hamis.
Hazánkban még nem jelent meg a kínai mézdömping az Átlátszó szerint, ugyanakkor a mézkiszerelők szerint a vendéglátó szektort már elárasztotta a távol-keleti áru. Az azonban az Eurostat adatai alapján biztos, hogy egyre több export érkezik hazánkba külföldről, ennek mértéke 2022-ben már elérte a 2000 tonnát.
A kínai méz jelenti az igazi veszélyt, nem az ukrán, az csak a jéghegy csúcsa
Ennek jelentős része (90-95 százaléka) a statisztika szerint Ukrajnából érkezett hozzánk. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy az ukrán méz sem Magyarországot, sem az Európai Uniót nem árasztja el. Az olcsó és nagy arányban hamisított kínai méz viszont egyre inkább. Ez töri le a magyar és az uniós mézárakat is. Itthon év elején a 2017-ben tapasztalt alacsony, 700 forint/kilogrammos mézárral találkozhattak a termelők.
Nagy István agrárminiszter 2023. június végén jelentette be, hogy magyar javaslatra uniós szinten szigorodhat a mézkeverékek származásának jelölése. A miniszter akkor elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő uniós irányelv értelmében a mézkeverékeken elegendő feltüntetni azt, hogy uniós és/vagy harmadik országi eredetű mézek alkotják a terméket, ez azonban alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére. Hazánk ezzel azt akarta elérni, hogy a származási országok felsorolása mellett azok arányát is fel kelljen tüntetni százalékos formában az EU-ban forgalmazott mézeken. A javaslatot az Európai Parlament képviselői és a tagállamok szakértői megvitatták és elfogadták, így valamikor életbe is léphet. A magyar kormány azonban nem várta meg az uniós szabályozás megszületését, hanem a rendelkezést nemzeti hatáskörben 2023 augusztusában bevezette itthon.
Azaz a hazánkban forgalmazott mézeken már kötelező feltüntetni a származási országokat százalékos arányban is – így a fogyasztók eldönthetik, hogy 100% magyar mézet akarnak vásárolni, vagy olyat, amiben esetleg csak 10% a hazai és a többi máshonnan származik, vagy nem is méz esetleg.
A magyar méz piaci helyzetét tehát a statisztikák szerint egyértelműen az EU-t elárasztó kínai termékek rontották le. Az viszont még a jövő zenéje, hogy az európai fogyasztók mennyire lesznek címkeérzékenyek, vagyis ha az EU-ban is megjelenik majd a mézesüvegeken a származási hely, visszateszik-e a polcra az olcsóbb kínai árut, hogy drágább, de EU-s, akár magyar mézet vegyenek helyette.
