A koronavírus-járvány miatt már két éve hiány, ezáltal drágulás is tapasztalható az élelmiszerpiacon. Az ukrajnai orosz invázió, és az emiatt Oroszországra kivetett szankciócsomag tovább rontott a helyzeten. Magyarország csak néhány 100 kilométerre fekszik a harcoktól, mégsem ez a rekordnagyságú infláció közvetlen oka. A mezőgazdasági termékek ára világszerte rohamosan növekszik, mi, magyarok csak elszenvedői vagyunk a trendnek - írta az Euronews

drágulás kenyér gabona

Az élelmiszerpiacon tapasztalható dráguláson az orosz-ukrám konfliktus tovább rontott – fotó: pixabay.com

Az  ukrán mezőgazdaság helyzete nagyon lényeges az európai élelmiszerbiztonság szempontjából

Ukrajna a háború előtt gigantikus méretekben takarított be: kukoricából 30, búzából 25, napraforgómagból 20 millió tonna felett termelt. Innen származott a világszerte importálható kukorica 13 százaléka, az árpa 11 százaléka és repce 10 százaléka. Ukrajnában mintegy 42 millió hektár alkalmas gazdálkodásra, ami tízszerese a magyar termőföldeknek.

Idén a háború miatt 30 százalékkal kevesebb területet lehetett bevetni, ráadásul a tavaly beraktározott termésnek egy jelentős része sem tud kijutni Ukrajnából.


Magyarországon nemcsak a drágulás jelent gondot

A drágulás oka, hogy a gazdáknak többet kell költeniük a bérekre, a szállításra, a csomagolásra és a termelőeszközökre is. Nagy István agrárminiszter szerint félő, hogy még a lekvárt sem lesz mibe eltenni:

"Alapélelmiszerből dupla annyink van, mint amennyi az országnak szükséges. Az input anyagokkal vagyunk nagyon nehéz helyzetben. Csak, hogy egy példát mondjak: nemsokára jön a borsó szezon, amihez üveg kell. Jön a befőzési szezon, amihez üveg kell. És bizony az üvegimportunk nagy része Ukrajnából származik" - fogalmazott.


Mindenre kihat a műtrágya ára

A földgáz ára az Oroszországot sújtó korlátozások miatt megnyolcszorozódott, így csaknem négyszer lett drágább a műtrágya. Magyarország egyetlen műtrágyaüzemében (pétfürdői Nitrogénművek Zrt.) 2020-ban még havonta 7 millió eurót fizetett a gázért, míg a márciusi számla 50 millió euró volt. Erre még rájön az EU-nak fizetendő szén-dioxid kvótadíj és a villanyfogyasztás.

A műtrágya drágulása kihat az agrárszektor összes szereplőjére. A legnagyobb drágulás jövőre várható, hiszen az idei terméshez még a tavalyi, olcsóbb műtrágyát használták fel.  A gazdáknak most kockáztatniuk kell: a jobb terméshozam reményében vagy megvásárolják a drága műtrágyát, és a megtermelt  árut emelt áron adják, vagy a természet szeszélyességére bízzák magukat.

A kormány bejelentési kötelezettséghez kötötte a gabona exportját

A magyar kormány döntése, hogy nem tiltja, de ellenőrzi az alapvető élelmiszerek exportját. Nagy István agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy amikor elkezdődött a háború a világban a gabonaexport teljesen felborult. Példaként említette, hogy a külföldi nagykereskedők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy nap alatt 55 ezer tonna gabonát kötöttek le és szállítottak volna ki.

"Magyarország kormánya meghozta azt a nagyon gyors és határozott intézkedést, hogy bejelentési kötelezettséghez köti a gabona exportját. Egy szabadpiaci gazdálkodásban senki sem tartotta nyilván azt, hogy mennyi az a készlet, ami egyáltalán rendelkezésre áll. Azért vezettük be ezt a nyilvántartást, hogy egyáltalán tudjuk mikor kell közbeavatkoznunk" - mondta Nagy István.