Minderről Jakab Istvánnal, az Országgyűlés alelnökével, az agrárgazdasági kamarai választásra mind a 19 megyében listát állító Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnökével beszélgettünk.

Készen áll-e már minden a november 3-i kamarai választásokra?

Időarányosan jól állunk, minden olyan intézkedést meghoztunk, ami segíti a választás korrekt lebonyolítását. Rendben működik a tájékoztatás is. A választási különszámmal sok információt el tudtunk juttatni az érintettekhez. Ebben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is lehetőséget kapott a bemutatkozásra, szó szerint az jött le az újságban, amit ők leírtak.

Mint ismert, a Magosz valamennyi megyében állított listát, a MOSZ-nak csak kilencben sikerült.

Mi a MOSZ-szal ellentétben elmondhatjuk azt is, hogy az 1480 jelöltünk közül senki sem akart visszalépni.

Hogyan, milyen technikai körülmények között zajlik a szavazás?

November 3-án reggel 6-tól este 6-ig lehet majd szavazni, országszerte 248 körzetben. A szavazatszámláló bizottságokba egy-egy biztost delegálhatott a két jelölő szervezet, továbbá az agrárgazdasági kamara ügyintéző szervezete és az önkormányzat. Ha utóbbi nem élt volna a lehetőséggel, oda közjegyzőt kértünk fel.

A szavazólapok kinyomtatása is megtörtént. Egy szavazólap van, azon a két lista: legfelül a két jelöltállító neve, alattuk a támogató szervezetek. Már akinek van. A Magosz tizenhét ilyennel büszkélkedhet. Ezt követi a küldöttjelöltek listája, legalul pedig az egy-egy négyzet, ezek egyikébe kell behúzni az ikszet. Kampánycsend nincs, gyakorlatilag az utolsó pillanatig lehet a tagságot mozgósítani.

Csak személyesen lehet szavazni, vagy online módon is lehetővé tették?

Csak személyesen lehet szavazni, és kizárólag a lakóhely, illetve székhely alapján megjelölt körzetben. Kivétel, ha valaki a szavazást megelőző ötödik napig írásban bejelentette az ügyintéző szervezetnél, hogy máshol kíván voksolni. De ez is csak az adott megyén belül lehetséges.

Jakab István: "Amilyen arányban vesz részt a 361 ezer kamarai tag a választáson, olyan erősen képes a NAK az elkövetkező időszakban a hangját hallatni, a gazdálkodók érdekeit képviselni." – fotó: Agroinform.hu

Ezek szerint csak listára lehet szavazni, személyre nem.

Igen, csak listára lehet szavazni, személyekre nem. Meggyőződésem, hogy ez a szavazás egyben értékválasztás is. November 3-án a megyei küldötteket választják meg. A megyei küldöttekből áll össze a megyei küldöttgyűlés, ahol a hónap folyamán határoznak arról, hogy kit választanak meg országos küldötteknek, továbbá megyei elnöknek és alelnököknek. Ezt követően pedig december 20-án lesz az országos küldöttgyűlés, ahol döntenek az elnök, az alelnökök, a választott bíróság, az etikai és a számvizsgáló bizottság elnökeinek és tagjainak a személyéről.

Van-e tétje ennek a választásnak a Magosz számára, hiszen 19 megyéből 10-ben csak az ő listájára lehet voksolni?

Bízom abban, hogy nemes versengés lesz a két szervezet között. Nyilván mivel csak kilenc megyében lesz a Magosznak ellenfele, így eleve 10:9 az állás a javunkra, tehát a MOSZ nemigen tudja a végeredményt érdemben befolyásolni.

Azonban ennek a választásnak mégis hatalmas a tétje! Az, hogy a mezőgazdaságból élő emberek magukénak érzik-e azt az ágazatot, amely meghatározza az életminőségüket. Ha igen, akkor elmennek szavazni. Amilyen mértékben mozdul meg a vidék, amilyen arányban vesz részt a 361 ezer kamarai tag a választáson, olyan erősen képes a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elkövetkező időszakban, a jelentős stratégiai döntések idején a hangját hallatni, a gazdálkodók érdekeit képviselni.

Akkor a részvétel mértéke jelenti az igazi állásfoglalást? Milyen aránnyal lenne elégedett?

Nem kívánok most számokat mondani, tudom, hogy nagyon sok mindentől függ a részvétel. Például attól is, hogy aznap szakad-e az eső, vagy hogy a betakarítással mennyire haladtak előre, és még sorolhatnám. Az a kérésem, hogy a szavazásra jogosultak tegyék meg azt, hogy egy vagy két órára mindent félretéve elmennek a voksaikat leadni.

Tehát a NAK számára a felhatalmazás mértéke a tét, de mi a tét a gazdálkodók számára?

A gazdálkodók számára is ugyanaz a tétje a választásnak! Ebben a változó, újabb és újabb versenyhelyzetet generáló világban csak akkor tudnak talpon maradni, ha erős védőernyő van fölöttük, ha pontos szakmai, pénzügyi, piaci információk birtokában hoznak gazdasági döntéseket, ha garantált az ágazat szereplőinek az összefogása. Mindebben nagy szerepet játszhat egy erős felhatalmazással bíró agrárgazdasági kamara.

Hogyan értékeli az agrárgazdasági kamara e ciklusban elvégzett munkáját?

Az agrárgazdasági kamaráról szóló törvény megalkotásával megteremtettük azt az alapot, amely révén az őstermelőktől kezdve a legnagyobb gazdálkodó szervezetekig az ágazat minden szereplőjének magas színvonalú érdemi szolgáltatást tudunk nyújtani.

A kötelező kamarai tagság a garancia arra, hogy a megfelelő forrás is rendelkezésre álljon a gazdák teljes körű kiszolgálására, illetve hogy Brüsszelben is legyen olyan kamarai képviseleti irodánk, ahol érdemi lobbizást lehet végezni.

A tagdíjfizetési kötelezettség ugyanakkor még mindig nézeteltérések forrása.

Aki azt mondja, hogy nem kell kötelező kamarai tagság, az a kamara költségvetésének ellehetetlenítésére játszik. Ha ez bekövetkezne, akkor nincs szolgáltatás. Aki azt mondja, hogy nincs szükség ekkora kamarai létszámra, azt állítja, hogy nincs szükség 650 falugazdászra és arra a 100 tanácsadóra sem, aki magas színvonalú érdemi segítséget tud nyújtani a nagyobb beruházások esetében is. Egyáltalán nem elegendő a mindenféle ügynökök által biztosított információ.

A kamarának megvan a súlya ahhoz is, hogy különböző ágazati problémák esetében odaálljon az érintettek mellé. Gondoljunk például a tejtermelők válsághelyzetére, amikor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Magosszal együtt részt vett a szakmai javaslatok kidolgozásában, és kérte a kormánytól a szükséges intézkedések megtételét.  Nagyon nagy eredménynek tartom azt is, hogy több mint 200 jogszabály véleményezését is elvégeztük.

„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának megvan a súlya ahhoz is, hogy különböző ágazati problémák esetében odaálljon az érintettek mellé” – fotó: Agroinform.hu

És még egy dolog. Ha az egész világon hálózatok működnek az alapanyag-termeléstől kezdve a kereskedelem területéig, akkor miért gondoljuk azt, hogy a termelőket nem kell hálózatba szervezni? És felkészíteni a versenyre. Ebben is nagy szerepe van/lehet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a maga tanácsadói hálózatával, a már kiépített infrastruktúrájával.

A NAK folyamatosan alakította ki a különböző szakértői csoportokat, tehát nemcsak falugazdászok működnek a megyékben, hanem minden egyes szakterületnek megvan a maga referense is. A falugazdász számítógépén naponta ott van az összes olyan információ, ami a gazdák számára megkerülhetetlen. Például hogy minél professzionálisabban vegyék igénybe a támogatásokat, vagy ne hibázzanak a zöldítésnél.

Az adminisztrációs előírások nagy terheket rónak a gazdálkodókra.

Ez valóban komoly próbatétel. Épp ezért közreműködtünk abban, hogy a vidékfejlesztési, illetve a területalapú támogatások elbírálási, illetve kifizetési módja egyszerűbbé váljon. Ez 52 jogcímrendeletet érintett.

Mit tart az agrárgazdasági kamara legfontosabb feladatának?

Azt, hogy még magasabb színvonalon tudjunk szolgáltatni! A digitális Magyarország keretében a széles sávú internet mindenki számára elérhető lesz, tehát vegyünk igénybe minden olyan eszközt és lehetőséget, ami az agrárium versenyképességét javítja.

Mivel kampányolnak, mit ígérnek a következő ciklusra?

Hiába mondanánk, hogy csökkenteni kell az adminisztrációt, az elkövetkező időszakban ezzel nem számolhatunk. A 2020 utáni támogatásokról annyit már tudhatunk, hogy nagyjából bizonyára meglesz az eddigi pénz, de lényegesen nehezebb feltételekkel lehet majd hozzájutni. Éppen ezért azok az országok lesznek sikeresek, ahol jól működik egy olyan tanácsadói hálózat, amely képes a gazdák érdekében érdemben eljárni, információt és segítséget nyújtani nekik.

Az általunk indított telekommunikációs és biztosításközvetítő szolgáltatás, továbbá villamosenergetikai tender programját is szeretnénk tovább folytatni, és a földgázra is kiterjeszteni. Hiszen a közös beszerzésben rejlő erő anyagi könnyebbséget jelent a tagságnak.

Májusra elkészül az egész ország területét lefedő jégkármérséklő rendszer, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szívügye.

A mezőgazdaság digitalizációjával, a precíziós gazdálkodási technológiák alkalmazásával kapcsolatos tennivalók szintén kiemelt feladatot jelentenek. A magyar mezőgazdaság versenyképességének javítása érdekében megkerülhetetlen a vízgazdálkodási és -vízhasznosítási rendszer komplex kialakítása is.

Van-e valami, amiben változtatnának?

A szervezettséget tovább erősítenénk. Nem rejtem véka alá azt sem, hogy még szorosabb együttműködésre van szükség az oktatási intézményekkel. Az egyetemekkel, kutatóintézetekkel kooperálva el kell érni, hogy az élet által megkövetelt tudás minél hamarabb eljusson a gyakorlat szintjére. A duális képzést is erősíteni kell.

Győrffy Balázst javasolják a következő ciklusra is elnöknek. Milyen érvek szólnak mellette?

Magosz-elnökként, tehát a jelölő szervezet elnökeként meggyőződésem, hogy az elmúlt öt év sikeres volt mind a kamarai építkezés, mind a tagság szolgálata szempontjából. Az elért eredmények tükrében látjuk azt is, hogy milyen feladatok várnak még ránk. A következő öt évben már a finomhangolás időszaka következik. Az új elnökségnek és az egész szervezetnek lényegesen intenzívebben, gyorsabban, naprakészebben kell működnie. De ennek a feltételeit mostanra már kialakította a kamara.

Győrffy Balázs már bizonyított. Meggyőződésem, az új ciklusban már egy olyan szervezetet vezet, amely az Európai Unióban a legjobb kamara. Ennek alapját az elmúlt 5 évben az ő irányításával teremtette meg a NAK. Természetesen minden egyes kamarai vezetőnek hihetetlenül keményen kell dolgoznia.

A megyei vezetőjelöltekről mit lehet tudni?

Erre nagyon egyszerű a válaszom. Róluk a választásokat követően tárgyalunk, amikor összeül a megyei küldöttgyűlés. Addig csak olyan esetekben jeleztünk változást, amikor a régi elnök bejelentette, hogy nem kíván „hosszabbítani”. Tudniuk kell az embereknek, hogy mire számíthatnak.

Tehát megyei szinten is a jelenlegi gárdával folytatják?

Most nem posztokat, hanem munkát osztunk. Jelenleg az a cél, hogy minél több ember vegyen részt a választáson. És majd azt követően lehet arról tárgyalni, hogy kik legyenek a megyei területi kamara tisztségviselői és az országos küldöttek.