Mint arról a world-grain.com beszámolt: októberben a Food Export Trade, egy orosz gabonaexportáló cég 26 milliárd dolláros szerződést írt alá Kína 70 millió tonna gabonával, hüvelyesekkel és olajos magvakkal való ellátására a következő 12 évben.
Ez az egyik legnagyobb szerződés az orosz-kínai kereskedelmi kapcsolatok történetében, mondta Karen Ovesepyan, az Új Szárazföldi Gabonafolyosó Kezdeményezés vezetője, amely egy infrastrukturális projekt, s célja a Kínába irányuló gabonaexport megkönnyítése.
A Hszi Csin-ping kínai vezetővel folytatott márciusi találkozót követően Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a kormányt, hogy fontolja meg egy kormányközi megállapodás aláírását Kínával egy orosz-kínai szárazföldi gabonafolyosó létrehozásáról.
A projekt részeként Oroszország azt reméli, hogy bővítheti a gabonatermelést Szibériában, az Urálban és a Távol-Keleten, az ország rosszul lakott részein, ahol a mezőgazdaság nem fejlődik annyira, mint az európai régiókban. Az ezeken a területeken termelt mennyiséget a tervek szerint szinte teljes egészében Kínának értékesítik.
A vasúthálózatot is bővítik a megnövekvő gabonaszállítás miatt – forrás: pixabay
A Kínába irányuló orosz gabonaexport már most is virágzik – mondta Olga Zakharova, az orosz állategészségügyi szabályozó Rosselhoznadzor egészségügyi osztályának vezetője. 2014 óta, amikor az első nyugati szankciók sújtották az orosz gazdaságot, a szállítások 27-szeres mértékben bővültek.
_fill_540x300_0.jpg)
2023 első kilenc hónapjában Oroszország 3,52 millió tonna gabonát exportált Kínába, szemben az előző évi 2,2 millió tonnával.
A korábbi években a Kínába irányuló orosz mezőgazdasági exportot számos egészségügyi korlátozás korlátozta. Az elmúlt két évben tömegesen feloldották őket. 2022-ben a kínai fél engedélyezte a tavaszi búza és árpa exportját Oroszországból, míg idén a borsó és a köles is jóváhagyást kapott – mondta Zaharova. Az orosz tisztviselők pedig már tárgyalásokat folytatnak a kínai piac megnyitásáról az orosz kukorica és rizs számára is.
A gabonaexportőrök nem az egyetlenek, akik profitálnak a kereskedelem liberalizációjából. 2023 szeptemberében Kína feloldotta az orosz sertéshús importjának 15 éves tilalmát.
Ennek a lépésnek a fontosságát az orosz mezőgazdaság számára nehéz túlbecsülni. Az orosz sertéshúsexport évente 500 000 tonnával fog növekedni a kínai piachoz való hozzáféréssel – mondta Sergey Novikov, az orosz Agropromcomplektatsya vállalatcsoport vezérigazgatója. Ez tovább növelheti az orosz takarmánytermelést és támogathatja a sertéságazatot is, ahol a növekedési potenciál az elmúlt években szinte kimerülni látszott.
Oroszországnak csak a Távol-Keleten van határa Kínával, közel 9000 kilométerre a kulcsfontosságú orosz mezőgazdasági régióktól.
2023 júliusában Oroszország elindította a zabaikalszki gabonaterminált az új szárazföldi gabonafolyosó kezdeményezés részeként, 9 milliárd rubel (100 millió dollár) értékben. A terminálnak köszönhetően Oroszország a következő években évi 8 millió tonnára növeli a Kínába irányuló gabonaexportot. A zabaikalszki gabonaterminál jövőbeni bővítése ezt a mennyiséget évi 16 millió tonnára növelheti. Oroszország jelenleg kikötői infrastruktúrát épít a Távol-Keleten is, hogy megkönnyítse a Kínába irányuló gabonaexportot.
Emellett az orosz vasúti monopólium, az RZD arra készül, hogy elindítsa a BAM és a transzszibériai útvonalak korszerűsítésének harmadik szakaszát, amely a világ leghosszabb vasútvonala, s a Távol-Keleten és Szibérián ível át. A Kommerszant üzleti napilap belső RZD-dokumentumokra hivatkozó jelentése szerint az infrastruktúra-bővítési projekt nagyjából 2,2 billió rubelbe (23,6 milliárd dollárba) fog kerülni. A vállalat azt tervezi, hogy a vasúti artériák teherszállítási kapacitását a jelenlegi 197 millió tonnáról évi 255 millió tonnára növeli.
Oroszország jelenleg 71 országba exportál gabonát.
