A demonstrációt Kernbaum Anita lábodi gazdálkodó kezdeményezte. A tüntetésre a gyülekező a szervezők tervei szerint szombaton 10 órától van a Népligetnél, itt csak kevés résztvevőre számítanak. A fő esemény vasárnap lesz, amikor is szintén a Népligetnél gyülekeznek a tüntetők, majd 14 órakor átvonulnak a Parlamenthez, ahol 16 órától felszólalásokra kerül sor. A demonstráció 3. napján, hétfőn pedig 10 órakor átadják 12 pontból álló követeléseiket az Agrárminisztériumnak.

Erre reagált a mai napon az agrárminiszter közösségi oldalán. Szerinte: "Baloldali politikusok állnak a mostani tüntetés szervezés mögött. A magyar gazdák pontosan tudják, hogy a kormány mellettük áll és  korábban nem látott mértékű pénzügyi források kifizetésével, kamattámogatott hitelekkel és az adminisztrációs terhek csökkentésével segíti őket."

Nagy István Hozzátette, közeledik a kampány, a "Gyurcsány-vezette dollárbaloldal" politikai akciókat szervez, teszik ezt úgy, hogy a baloldal az agráriumban is mindig a külföldi érdekeket képviselte. A nemzeti kormány 2010 óta minden eszközzel megvédi a magyar gazdák és a magyar agrárium érdekeit.

Kernbaum Anita a Népszavának adott interjúban elmondta, teljesen politikamentes demonstrációt szerveznek, a politikusokat kérik, csak pártjelvények nélkül vegyenek részt a tüntetésen. A gazdálkodó azt is elmondta a lapnak, hogy nagy a nyomás a gazdákon, sokan támogatták a megmozdulást, de az utolsó pillanatban visszakoztak, így egyelőre nehéz megmondani, hányan érkeznek majd a fővárosba.

A tárcavezető posztja úgy folytatódik, hogy emlékeztet, 2023-ban mintegy 1400 milliárd forint agrártámogatás kifizetése történt meg, amely abszolút rekordnak számít. Összehasonlításképpen megjegyezte, hogy 2010-ben ez az összeg még csupán 533 milliárd forint volt.

Ez a pénz óriási segítség abban, hogy talpon maradjanak a gazdálkodók a mostani nehéz mezőgazdasági helyzetben

– tette hozzá. Kifejtette, a 80%-ra emelt nemzeti társfinanszírozás révén az Agrárminisztérium 2021-ben elindította a rendszerváltást követő legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programját a Vidékfejlesztési Program keretében.

Az idei esztendőben pedig megkezdődik annak a 2900 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrásnak a felhasználása a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára, amelynek 600 milliárd forintos uniós lábát a kormány további 2300 milliárddal egészíti ki 2027-ig. Ebből is látszik, hogy minden alapot nélkülöznek azok az ellenzéki politikai indíttatásból megfogalmazott vádak és megmozdulások, melyek szerint nem támogatjuk kellő képen az ágazat szereplőit – hangsúlyozta Nagy István.


A miniszter továbbá kitért arra is, hogy gazdálkodók pénzügyi helyzetét más eszközökkel is segítik. A 2023. évi egységes kérelmekhez kapcsolódóan előleg- és részfizetés formájában közel 155 ezer gazdálkodónak összesen 440 milliárd forintot fizetett már ki február végéig a Magyar Államkincstár, ami a kérelmezők 94%-át jelenti. Az alaptámogatásban közel 148 ezer termelő részesült közel 239 milliárd forint értékben, míg az újraelosztó támogatást több mint 146 ezer gazdálkodó kapta meg, ami több mint 67 milliárd forintot jelent. A kifizetések továbbra is ütemesen haladnak, június végéig a közvetlen támogatások esetében még további 174 milliárd forint kifizetése várható – fűzte hozzá.

Kifejtette, kormányzat nem feledkezik meg a termelés finanszírozását segítő támogató konstrukciókról sem. A termelési költségek megemelkedett szintje és az európai mezőgazdasági válsághelyzet miatt tavaly bevezetésre került a magas állami kamattámogatással segített Agrár Széchenyi Kártya MAX+, mindösszesen évi 5 százalék ténylegesen fizetendő kamatteherrel, ennek igénybe vételéhez még 2024. június 29-ig van lehetőség a hitelszerződések megkötésére.

Nagy István arról is beszélt, hogy hazánk tovább harcol Brüsszelben a gazdák adminisztrációs terheinek csökkentéséért, az előírások számának és tartalmának visszavágására, a tagállami ellenőrzési kötelezettségek vagy éppen a szankciók mértékérnek csökkentésére irányuló magyar javaslatok pedig átadásra kerültek az illetékes uniós intézménynek.

Ha Brüsszel könnyít a túlburjánzó előírásokon, melyek a támogatások kifizetésének a feltételei, akkor az lehetőséget teremthet a termelők számára, hogy ebben a mostani, valóban Európa-szerte nehéz helyzetben a boldogulásukra tudjanak koncentrálni, és ne az adminisztrációval kelljen a mindennapjaikat tölteni.

A brüsszeli bürokratáknak be kell látnia, hogy azokat az elvárásokat, amelyeket az unióban megtermelt élelmiszerekkel szemben támasztanak, az EU-n kívülről érkező termékekkel szemben is érvényesíteni kell.

A kormány stratégiai partnerként tekint az agráriumra és a gazdákkal kötött szövetség érdekében minden körülmények között kiáll az érdekeikért - szögezte le a miniszter.