Az idei évben számos alkalommal beszámoltunk arról, hogy nehéz helyzetbe kerültek a haltermelők, melynek okai között tetten érhető az időjárás (a későn kezdődő tavaszi felmelegedés, a nyári aszály), a gabonaárak robbanásszerű növekedése. De nem lehet elmenni amellett sem, hogy a tógazdaságok nem jogosultak például az un. területalapú támogatásokra, ami tekintettel arra, hogy egyes mezőgazdasági ágazatok esetében a jövedelem 50 %-át is jelentheti, óriási hátrányt jelent. Hogy milyen szerepe van a mezőgazdaság jövedelmezősége szempontjából a területalapú támogatásoknak, arról korábban ITT írtunk.
Milyen intézkedések várhatóak annak érdekében, hogy a magyar haltermelők számára biztosítottak legyenek a támogatások? Milyen támogatási konstrukciók várhatóak a közeljövőben?
A jelenlegi MAHOP Plusz verzió az ETHAA (Európai Tengerügyi és Halászati Alap) rendelet és az ágazati igények alapján került kidolgozásra, figyelembe véve a Kormány által meghatározott, főbb fejlesztési célterületeket. A MAHOP Plusz Európai Bizottság által történő elfogadása optimális esetben 2022. I. félévében várható.
Az ETHAA rendelet alapján Magyarország számára kb. 18,86 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az Irányító Hatóság által tervezett intézkedések két uniós prioritáson belül kerülhetnek támogatásra. Az 1. uniós prioritás célja a természetes vizek halállományának növelése, a vízfolyások ökológiai állapotának és a víz minőségének javítása, valamint az ágazat helyzetéről pontos képet adni tudó adatgyűjtési és ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése. A 2. uniós prioritás célja a meglévő akvakultúra termelő és halfeldolgozó vállalkozások fejlesztése, versenyképességük növelése, új termelői bázisok és feldolgozók létrehozása. Kiemelt hangsúlyt fektet a program a munkakörülmények javítására és stabilitására, valamint a kutatás és termelés közötti tudástranszfer támogatására, illetve a további tudományos ismeretek létrehozására a K+F projektek támogatása által.
Uniós prioritás a természetes vizek halállományának növelése, a vízfolyások ökológiai állapotának és a víz minőségének javítása – Fotó: Envato
A MAHOP Plusz első felhívásai 2022-ben kerülhetnek meghirdetésre. Az Irányító Hatóság elsőként a program végrehajtását támogató, kiemelt felhívásokat tervezi megnyitni, majd ezt követően nyitja meg – figyelemmel a MAHOP 2014-2020 keretében még folyamatban levő pályázatokra – az akvakultúra és a feldolgozás fejlesztését célzó, beruházásra irányuló intézkedéseket is.
Milyen támogatási intenzitással pályázhatnak majd a haltermelők?
A támogatási intenzitás a pályázói minőségtől és az adott intézkedéstől függ: vállalkozások (akvakultúra beruházás esetén 60%, minden más esetben 50%), közjogi szervek (100%), civil szervezet (60%), ágazatközi szervezet (75%).
A haltermelők kapnak-e valamilyen hektáralapon megállapított támogatást?
Az Irányító Hatóság a 2014-2020-as időszakhoz hasonlón is kompenzálni kívánja a halgazdálkodók környezetbarát haltermeléssel összefüggésben keletkező jövedelemkiesését. A MAHOP Plusz keretében erre a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása" intézkedés keretében lesz lehetőség, ahol az adható támogatás számításának egyik tényezője a terület nagysága. Az intézkedésre allokálható forrás nagyságát az Európai Bizottság elvárásának megfelelően tudja a tagállam meghatározni.
A jelenlegi, rendkívül magas takarmányárak talán sok haltermelőt fognak arra ösztönözni, hogy felhagyjon a haltermeléssel. Ezt a folyamatot meg lehet-e állítani? Milyen intézkedések várhatóak rövid és hosszú távon a folyamat visszafordítása érdekében?
A takarmányárak emelkedése nemcsak Magyarországon, de más országokban is sújtja a termelőket. Ez nemcsak a tógazdálkodók számára kiemelt fontossággal bíró gabonaárakra igaz, hanem az intenzív akvakultúrában használt mesterséges tápok nyersanyagaira, így a szójára, hallisztre és halolajra is. Emiatt világszerte az akvakultúra-ágazati kutatások egyik kiemelt témája az alternatív, fenntartható és megfizethető tápösszetevők kutatása.
A 2021-2027. évi MAHOP Plusz innovációs intézkedése is tartalmazza támogatandó tevékenységként a halolaj- és hallisztfüggőség csökkentését innovatív takarmánygyártási és takarmányozási technológiák bevezetésével.
A gabona-alapú tógazdasági haltermelés esetében szintén az innováció, a technológiafejlesztés, valamint a diverzifikáció látszik hosszú távú megoldásnak, mivel a takarmánybeszerzés közvetlen támogatását az EU szabályai nem engedik meg. Mindezeket a célokat a MAHOP Plusz is támogatja.
A halfogyasztás szezonalitásának nem a haltermékek magas ára az oka, hanem elsősorban az évszázados hagyományok – Fotó: pixabay
A hazai tógazdálkodási gyakorlatban több olyan létező és előremutató gyakorlat, működő technológia van, amelyek a haltermelés takarmányfüggését csökkenthetik. Ilyen lehet a haltermelés más kultúrákkal (így pl. gabonával) való integrációja vagy a takarmányozott és nem takarmányozott fajok termelésének kombinációja pl. kombinált intenzív-extenzív haltermelő rendszerekben. De a MAHOP Plusz innovációs intézkedésének keretében perspektivikus KFI téma lehet a jobb takarmányhasznosítású halfajták tenyésztése és termelésbe vonása is.
A haltermelés számára komoly kihívást jelent, hogy a halfogyasztás nem olyan egyenletesen alakul az év során, mint például a sertés-vagy a baromfihús fogyasztás. Ennek egyik oka az, hogy a többi állati eredetű termékhez képest magasabb áron lehet hozzájutni a halhúshoz, amit talán még a fogyasztás-ösztönző kampányok sem tudnak teljesen kiegyenlíteni.
Van-e valamilyen eszköz a szaktárca kezében, amelynek segítségével a fogyasztók számára elérhetőbb fogyasztási cikké válhat a hal? A haltermelők pénzügyi támogatása esetleg hozhat -e elmozdulást ezen a téren?
A halfogyasztás szezonalitásának nem a haltermékek magas ára az oka, hanem elsősorban az évszázados hagyományok (a karácsonyi és húsvéti ünnepkörhöz kötődő halfogyasztás) és az ehhez alkalmazkodó termeléstechnológia. Szerencsére az utóbbi években, nem utolsósorban a kiskereskedelmi láncok részéről jelentkező folyamatos igénynek köszönhetően, ezen a téren pozitív elmozdulás tapasztalható, a halellátás kezd kiegyenlítettebbé válni.
A haltermékek más húsféleségekhez képest magas ára valós probléma, amit jelentős részben a hosszabb termelési ciklus és az ezzel összefüggő magasabb önköltség okoz. Ezt a problémát az ágazat hosszú távon szintén a technológiafejlesztéssel (intenzívebb, költséghatékonyabb termeléssel) és a termékspektrum szélesítésével (olcsóbb és drágább haltermékek rendelkezésre állása a fizetőképes keresletnek megfelelően) tudja mérsékelni, de azt látni kell, hogy ezen a téren a hal soha nem fog tudni versenyezni egy néhány hét alatt előállítható broilercsirkével.
Ezenkívül természetesen a hal és a haltermékek árát jelentős mértékben befolyásolják a piaci viszonyok, a kereslet és a kínálat alakulása, amibe a szakigazgatásnak kevés lehetősége van közvetlenül beavatkozni (2018-ban a kormányzat már élt az áfacsökkentés eszközével, amely nélkül a hal ára most valószínűleg még magasabb lenne).
A haltermelők közvetlen támogatását az EU szabályai nem teszik lehetővé, de a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Akvakultúra-fejlesztési Stratégia és a rá épülő MAHOP Plusz számos intézkedésének célja a haltermelés hatékonyságának növelése, az önköltség csökkentése, valamint a haltermékek iránti kereslet fokozása.
A halfogyasztási kedv Magyarországon folyamatosan növekszik. 2013-tól 2019-ig az egy főre eső hazai halfogyasztás 23 százalékkal nőtt, és bár 2020-ban a koronavírus hatására kisebb visszaesést tapasztaltunk, a tendencia kétségtelenül pozitív. Az Eurobarométer 2019-es felmérése szerint azon tagállamok közül, amelyek a halfogyasztás növelését a 2013-2020-as időszakban célként határozták meg, egyedül Magyarország ért el szignifikáns növekedést. Ez azt mutatja, hogy a haltermékek ára ellenére a halfogyasztás következetes promóciója, valamint a haltermékek minőségének, elismertségének javítására irányuló kormányzati intézkedések kezdik meghozni a gyümölcsüket. Bízunk abban, hogy a 2021-2027-es időszakban induló intézkedések hatására ez a folyamat folytatódni, sőt, erősödni fog.
