Szabó Istvánt, az OTP Bank Agrár és Élelmiszer-gazdasági Értékesítési Igazgatóság igazgatóját kérdeztük, hogy milyen kockázatokkal járhat a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar finanszírozása, mi a bankszektor véleménye az agrárügyfelekről ebben a komplikált időszakban.

A kockázat mindig is a mezőgazdasági vállalkozások fontos aspektusa volt, és az utóbbi pár évben különösen nagy súllyal bír. 2023-ban is rengeteg kereskedelmi, pénzügyi, időjárási, biológiai, energetikai és geopolitikai kockázattal kellett számolniuk az agrárgazdaság szereplőinek, amely tényezők 2024-ben is – bár csökkenő mértékben – hatással lesznek a gazdálkodásukra.

„Jelenleg a szántóföldi növénytermesztésben látunk kockázatot, az ország két részre szakadt, a terményárak és az aszály nagyon hátrányosan érinti az ország keleti részét, és sok esetben, akik nem rendelkeznek megfelelő tartalékkal, ott a 2024 is nehéz év lesz és vélhetően a túlélésről fog szólni. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy az ügyfelek adósminősítése romlott a külső körülmények hatására” – foglalta össze Szabó István.

Szabó István

Szabó István, az OTP Bank Agrár és Élelmiszer-gazdasági Értékesítési Igazgatóság igazgatója –  OTP Bank

Az időjárásban, a hozamokban, az árakban, a globális piacokban és más, a gazdálkodást befolyásoló tényezőkben rejlő bizonytalanságok mind jelentős ingadozásokat okozhatnak a mezőgazdasági- és élelmiszeripari üzemek eredményes működésében és ez az igazi kihívás. Ráadásul az elszabadult kamatokban is bizonytalanságok voltak, azaz a megváltozott makrogazdasági és kamatkörnyezet is gátja volt a fejlesztéseknek, a hitelkeresletnek. Finanszírozói oldalról hosszú távra kell egy beruházás/fejlesztés/innováció mellé állni, és egy ilyen komplikált időszakban sajnos szigorúbb feltételek fogadják az ügyfeleket alszektoroktól függetlenül. Az utóbbi időszakban – érthető okokból – a megnövekedett forgófinanszírozásra volt nagyobb igény a mezőgazdaságban, a fejlesztések tekintetében visszafogott volt a hitelkereslet.

Szabó István szerint a kockázatkezelés kiemelt jelentőséggel bír, hiszen magában foglalja azon alternatívákat, amelyek csökkentik az ilyen bizonytalanságokból eredő pénzügyi hatásokat, amelyek nemcsak nekünk, a banknak, de az ügyfeleinknek is ugyanolyan fontosak, ha nem fontosabbak. A kockázatok főbb típusait (termelési, ár-, pénzügyi, piaci, intézményi, személyi kockázat stb.) minden esetben, minden ügyfélnél szükséges felmérni, de ez nem azt jelenti, hogy félelmeink lennének ezzel az ügyfélkörrel kapcsolatban. Eddig is és ezután is együttműködünk velük a céljaik megvalósításában. Amennyiben ismerjük az ágazat sajátosságait, az agráriumban tevékenykedők kihívásait, akkor tudjuk kezelni, együtt tudunk élni azokkal.

A kisebb agrárvállalkozások (például őstermelők, őstermelők családi gazdasága) tevekénysége során is általánossá vált már a külső források igénybevétele. Működésük mára már szinte elképzelhetetlen banki finanszírozás nélkül. Az egyéni gazdaságok hitelállománya 380-400 milliárd Ft körül mozog és részesedése a mezőgazdaság teljes hitelállományából nagyságrendileg 40%, ami jelentős részesedést jelent.

Az agráriumban a bedőlési arány még mindig alacsony és a banki portfolió áttekintése során is azt tapasztaljuk, hogy függetlenül a mérettől, alacsony a problémás ügylet és állomány. A kisebb agrárvállalkozások finanszírozása során mindenképpen meg kell említeni az AVHGA szerepvállalását. Az intézmény megbízható partnerként áll a gazdák és a bankok mellett, évek óta tovább erősítve ennek a szegmensnek a hitelképességét. Mindezek mellett bízunk a Kormány és az Európai Unió agárgazdasághoz fűződő elkötelezettségében is.

A negatív tényezők persze fékezik az agrárszereplők beruházási kedvét, ugyanakkor az uniós és nemzeti költségvetésből fedezett források hitelezési lehetőséget, az EU új Közös Agrárpolitikájának szigorodó szabályai pedig fejlesztési kényszert is jelentenek. Elkészült a 2024. évi pályázati menetrend az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére. Ez a forrás elegendő a hozzáadott érték növelésére, az élelmiszertermelésünk fenntarthatóságának erősítésére, a hazai gazdaság- és vidékfejlesztési célok megvalósítására, valamint az uniós zöld elvárások egyidejű teljesítésére is. A program összetettségét jól mutatja, hogy a nyilvánosságra hozott menetrend szerint összesen 69 egymástól független pályázati lehetőség közül választhatnak az agrárium szereplői 2024-ben.

A 2023-ban induló uniós támogatási források esetében – a KAP Stratégiai Terv szerint – a magasabb arányú és gyorsabb hazai felhasználása érdekében a vissza nem térítendő támogatási részen felül a megvalósítás finanszírozására igénybe vehető kamat- és kezességi díjtámogatás is. A támogatási elemek között ez abszolút újnak tekinthető és hatására a támogatott beruházást megvalósító ügyfelek cashflow-ja magas kamatkörnyezetben is jelentősen javulhat, erősítve a beruházási kedvet és a hitelintézetek oldalán a finanszírozásra való nyitottságot.

„Összességében az agrárhitel-állomány növekedésére számítunk a következő években, de megváltozott piaci körülmények, nehezített külső körülmények mellett. A Vidékfejlesztési Program pályázatai csak részben fedezik a tervezett beruházások költségét, a fennmaradó részt önerőből, de jellemzően inkább hitelből teszik hozzá a pályázók. Emellett a működés finanszírozására is számítunk a jövőben a kis- és a nagy ügyfeleknél egyaránt. Az agrárhitelek esetében az OTP Bank jelentős szereplője a piacnak, a szűken vett mezőgazdaságban pedig még nagyobb a piaci részesedésünk. Célunk a jövőre nézve, hogy meghatározó piaci pozíciónkat megtartsuk, tovább erősítsük” – foglalta össze várakozásait Szabó István.

Ahhoz, hogy a megváltozott környezetben is a legmagasabb szintű szolgáltatást tudja nyújtani az OTP a magyar agráriumnak, átalakult a Bank Vállalati és Agrár Igazgatósága. A változás értelmében 2023. november 1-től önálló szervezetként létrejött az Agrár és Élelmiszer-gazdasági Értékesítési Igazgatóság Szabó István igazgató vezetésével.

„Az agrárium hitelezésében a gazdasági ismeretek mellett pontosan tudjuk, hogy az agrártudás pótolhatatlan és létfontosságú. A jövőben is kiemelt szempont a tanácsadói szerepkör és a még szorosabb partneri kapcsolatok kialakítása a vállalkozásokkal. Az agrárügyfelek különösen igénylik a személyes kapcsolatokat, az ügyféltárgyalásokat és rendezvényeket. A gazdálkodók partnerei vagyunk, és ehhez az ágazat mélyreható ismerete mellett a bizalom a kulcs”.