Hernádi Zsolt az általa irányított energetikai regionális multi mai közgyűlésén világossá tette, hogy az orosz kőolajról való azonnali leválás rövid távon nem alternatíva, ahhoz legalább 2 évre és többszáz millió dolláros befektetésre lenne szükség – írja az mfor.hu
Hernádi Zsolt szerint Közép-Európa ma nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról. Figyelmeztetett arra is, hogy ezt nem tudjuk úgy megtenni, hogy annak a negatív hatását ne éreznénk a saját bőrünkön.
Közép-Európa ma nincs abban a helyzetben, hogy egyik napról a másikra leváljon az orosz kőolajról – fotó: pixabay.com
Fájdalmas lenne teljesen levállni az orosz kőolajról
A Mol magyar és szlovák finomítóiba – amelyek úgy vannak megtervezve, hogy alapvetően az orosz kőolajat tudják feldolgozni – naponta érkező kőolajból a regionális energetikai cég a gazdaság részére nélkülözhetetlen anyagokat hoz létre.
A magyar cégben már nyolc évvel ezelőtt – az első orosz-ukrán válság kirobbanását, vagyis a Krím-félsziget elfoglalását követően – elkezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy miként tudnák ellátni orosz olaj nélkül a finomítókat, például az Adria-vezetéken keresztül. Az ezzel kapcsolatos munka el is kezdődött, de 170 millió dollár beinvesztálása után is csak körülbelül 30 százalékkal tudták megnövelni a nem orosz kőolaj bekeverési arányát.
"Ha holnaptól nem érkezne orosz kőolaj a Barátság-vezetéken, akkor 2-4 év között tudjuk biztosítani a régi ellátási szintet, és ez 500-700 millió dollárba kerülne" – jelentette ki Hernádi Zsolt.
Ha sokáig marad a benzinárstop, áruhiány léphet fel és társadalmi feszültségek keletkezhetnek
A Mol elnök-vezérigazgatója beszélt a tavaly november 15-étől élő, és most július 1-jéig meghosszabbított üzemanyagár-stopról is. (Ennek keretében a lakosságnak a benzinért és a gázolajért sem kell többet fizetnie 480 forintnál – holott enélkül a benzin literje ma 591, a gázolajé 674 forintba kerülne).
Hernádi Zsolt véleménye szerint sokáig nem lehet fenntartani a benzinárstopot, mert elfogynak az erőforrások, amit például a zöldesítésre kellene fordítani. 2022-ben biztos, hogy velünk maradnak a magas energiaárak, de erre nem lehet megoldás a hatósági árak általi szabályozás.
Az élelmiszerárstop meghosszabbításának lehetséges következményei
Minden helyettesítő élelmiszer ára tovább emelkedik, súlyos áruhiány várható több termékből. Így is magas lesz az infláció, bár ez a költségvetés oldaláról még jó is lehet – írja a forbes.hu.
Raskó György agrárközgazdász a forbes.hu kérdésére elmondta, hogy már eddig is körülbelül havi 20 milliárd forintjába került az ágazatnak az árstop, de ez a következő hónapokban valószínűleg nőni fog.
„A kereskedők áthárítják a fogyasztókra a terheket, a helyettesítő termékek árában eddig is emelkedést láttunk, ez biztosan folytatódni fog."
Míg a cukorból, a lisztből és tejből biztos nem lesz áruhiány, addig Raskó szerint több élelmiszer esetében máris hiányt lehet tapasztalni a kiskereskedelemben - ilyen a napforgóolaj, a sertéshús és a csirkemell.
„Exportra nagyjából kétszer annyiért lehet eladni ezeket a termékeket, mint a hazai kiskereskedelemnek, és a kormány nem tudja megakadályozni, hogy a termelők ne az uniós piacra értékesítsenek."
A helyettesítő termékeken keresztül Raskó György szerint a meghosszabbítás további 0,5-,075 százalékpontot dobhat a márciusban 8 százalék fölötti, és két számjegyűre várt inflációs adaton.
|
Az üzemanyagár- és a rezsicsökkentés miatt 9 százalék körül alakulhat az éves, átlagos infláció
A Raiffeisen Bank vezető elemzője Török Zoltán szerint 9 százalék körül alakulhat az éves, átlagos infláció, de csak az üzemanyagár- és a rezsicsökkentés miatt.
„A tavalyi hiányhoz képest nagyjából ezermilliárd forintos az a többlet, amire forrást kell találni, hogy elérjük a GDP-arányosan 4,9 százalékos hiánycélt" – mondta az elemző.
Érdekességként arra is utalnak a cikkben, hogy a költségvetésnek még jót is tesz a magas infláció. Egyrészt minél magasabb a nettó ár, annál nagyobb az azt terhelő forgalmi adó, ami a költségvetési bevétel emelkedésével jár. Másrészt működő modell, hogy egy kormány elinflálja az államadósságot: az infláció magasabb, mint az állampapírokra fizetendő kamat, tehát csökken az államadósság reálértéke – írja a forbes.hu.
_fill_100x75_0.jpg)
