A következőkben ezekből a hiedelmekből, jóslatokból, babonákból, szokásokból és a népi megfigyelésekből mutatunk meg néhányat, hátha hasznát veheti a ma gazdálkodója is az ezzel szerzett tudást.
Az örökzöld növényeket már a középkor óta a túlélés szimbólumának tekintették – fotó: pixabay.com
A karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepnapja
Már a karácsony szó hallatán is mindenkinek ugyanazok a dolgok futnak át a gondolatain: család, szeretet, öröm, békesség, melegség, fények, illatok, ízek. Minél idősebb az ember, annál több emlékkép bukkan fel a múlt homályából és arra készteti, hogy ugyanazokat keresse, kutassa vagy teremtse meg a mában is.
Minden közösségben, minden családban léteznek olyan szokások, amelyek generációról-generációra szállnak, megőrízve a múlt értékeit. De vannak olyan szokások is, amelyek ma már egyre kevesebb helyen jutnak érvényre.
Karácsonyi szokások:
- az örökzöld növényeket már a középkor óta a túlélés szimbólumának tekintették. Karácsony napján életfát, termőágat vittek be a szobákba, mert a megújuló természet mágikus jelképének tartották. Helyüket kiszorította a fenyőfából állított karácsonyfa, amit Magyarországon először 1824-ben Brunszvik Teréz grófnő állított
- az előrelátó háziasszony a hagyományoknak megfelelően állította össze az ünnepi menüt is. Karácsonykor elsősorban sertésből készítette el a vacsorát, ugynis a néphit szerint a sertés előre túr, ami fejlődést hoz.. Napjainkban már ez a hagyomány nem érvényesül, hiszen sok helyen készül a karácsonyi menü szárnyasból.
- bizonyos ételek vagy élelmiszerek sok pénzt hozhatnak a házhoz. Ilyen a bab, a borsó, a lencse, a mák, vagy a hal. A mákos bejgli például a kötelező finomságok közé tartozik karácsonykor
- szokás volt a pásztorjárás, amelynek során a pásztorok éjfélig járták a házakat - énekeket adtak elő, aminek a végén adományokat vártak a házban élőktől.
- a pásztorok karácsonyi vesszőhordása is népszerű hagyomány volt: karácsony előestéjén a pásztorok vesszőkkel járták a települést, amelyekből néhány szálat a gazdaasszony a kötényével húzott ki annak érdekében, hogy a vesszővel megveregetett állatai egészségesek legyenek a következő évben. A vesszőért cserébe a pásztornak bort, cipót adtak.
_fill_540x300_0.jpg)
Az előrelátó háziasszony a hagyományoknak megfelelően állította össze az ünnepi menüt is – fotó: pixabay.com
Mit szabad és mit nem karácsonykor csinálni?
December 25-e dologtiltó nap volt, azaz tilos volt dolgozni. De tilos volt kölcsönadni, vagy kérni is, mert ezek elvitték a gazda hasznát. A gazdaasszonynak sem volt tanácsos varrni, foltozni, mert úgy hitték, hogy emiatt hályogos lesz a szeme, sőt még mosogatni sem volt szabad, mert az egyet jelentett a szerencse elvesztésével. Karácsony előestéjén és karácsonykor nagy bajt, betegséget hozott a családra a kiterített mosott ruha is. A szemetet sem szabad ilyenkor kivinni, mert azzal együtt a szerencse is távozik a háztól.
A fiataloknak is akadt néhány tanács. Például az eladó lány, ha meg szerette volna látni, hogy ki lesz a vőlegénye, akkor az esti harangszókor a kútba kellett néznie, vagy a legényeknek nem volt szabad zsírosat enni, nehogy csúnya legyen a menyasszonyuk.
Bácskában, Bánátban úgy tartották, ha karácsony első napja (december 25-e):
- hétfőre esik, akkor ködös lesz a tél, szeles a tavasz, jeges, viharos a nyár várható
- keddre esik, akkor rendkívül hosszú lesz a tél, nedves lesz a tavasz, sok gyümölcs várható
- szerdára esik, akkor zúzmarás tél, hideg tavasz, nedves nyár, kellemes ősz várható és sok gabona fog teremni
- csütörtökre vagy péntekre esik, akkor keméyn lesz a tél és forró a nyár - hullani fognak az állatok
- szombatra esik, akkor jó lesz a tél, szeles lesz a tavasz
- ha pedig vasárnapra esik, akkor lesz a legideálisabb a helyzet: kellemes lesz a tél és a tavasz, szeles a nyár, bő termés és nagy állatszaporulat várható
Nem mindegy az sem, hogy mi kerül az asztalra – fotó: pixabay.com
Karácsonyi hiedelmek, népszokások, babonák
Karácsony ünnepéhez számos babona és hiedelem is kapcsolódik. Hogy ezek valóban működnek-e mindenki maga tudja eldönteni (bár a biztonság kedvéért nem árt egy kicsit hinni bennük):
- az, amit karácsony éjjelén kívánunk valóra válik
- azt tartották, hogy a karácsonyi asztalra terített abrosznak varázsereje van, ami több területen is érvényesülhet. A beteg embert ezzel takarták be, mert meggyógyította, a jó termés érdekében erről az abroszról vetették el a búzát, kenyérsütéskor pedig ez volt a sütőabrosz, mert szépen megkelt alatta a kenyér.
- az ünnepi asztalra szórt gabona a vetőmag közé keverve a jövő évi jó termést garantálta, vagy a baromfi takarmányába téve gondoskodott arról, hogy sok legyen a tojás
- az ünnepi asztal alá szórt szalmát később kivitték a jószágok alá alomnak, hogy azok egészségesek legyenek
- a karácsonyi abroszon felhalmozódott morzsát összegyűjtötték és az ünnepek végéig nem dobták ki - ezzel a hiedelem szerint megvédték a ház lakóit a betegségektől
- abban is hittek, hogy az éjfélkor elfogyasztott alma jó egészséget hoz
- a palócoknál volt bevett szokás, hogy a családfő annyi felé vágott egy almát, ahány családtag volt, mindenki kapott belőle azért, hogy a család a következő évben is összetartson
- Erdélyben minden ajtót és ablakot bezártak a hajnali mise idejére, nehogy a boszorkányok állati alakban belopózzanak a házba
- úgy tartották, hogy nagyon hamar fog férjet találni az, aki karácsony napján mákot darál. A mákszemek egyben a termékenységre is biztosítékok voltak.
Ha fehér a karácsony, akkor zöld lesz a húsvét – fotó: pixabay.com
Időjárás- és termésjósló megfigyelések
Ezekből is akad néhány, ami igazán érdemes a figyelemre:
- ha december 24-én az éjféli misekor csillagos az ég, akkor sok kukorica fog teremni
- ha december 25-én tiszta, napos az időjárás, akkor a jövő évben jó lesz a gyümölcstermés, sok borra lehet számítani
- ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lesz.
- Így szól a mondás: "Ha Fehér Karácsony akkor Zöld Húsvét, ha Fekete Karácsony akkor Fehér Húsvét."
