A 2021-es évben az áprilisi fagy miatt elfagytak az akácosok rügyei, ezt tartják a méhészek a tavaly év gyenge szereplésének hátterében - mondta Bross Péter Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke az InfoRádió kérdésére. Tiszántúlon és a Duna-Tisza közepén volt egy kis akácméz, de a Dunántúlon szinte semmi nem volt. A maradék méhlegelőről se jött le megfelelő mennyiségű nektár így ez is hozzájárulhatott a gyenge évhez – mondta az elnök úr.

Méz helyzet: Optimisták a méhészek

A hazai termelők tavaly 6 ezer tonna mézet értékesítettek - fotó:pixabay.com

Egy évben átlagosan 25 ezer tonna méz terem, ebből 10 ezer megy lakossági felhasználásra, ebből 1-1,5 tonna import, a maradék 15 ezer tonna uniós exportra megy, Olaszország, Németország, vagy Franciaországa cél. Itthon a legtöbb mézet a hazai termelőktől veszik körülbelül csak 4 ezer tonna kerül értékesítésbe valamelyik üzletlánc boltjában.

Világviszonylatba nő a méz ára amiben közrejátszik a természetes méz iránti kereslet, párhuzamosan csökkenő a méhcsaládok száma, valamint a méhészkedési kedv. Emiatt az elmúlt két évben egyes mézfajtáknál akár 40%-os áremelkedés is előfordult. Mindezt pedig a magyar termelők is átvetítették a kiszerelt mézük árképzésébe, amit ráadásul a folyamatosan növekvő kiadások is tetéznek, és ezért tapasztalhatják azt a hazai fogyasztók is, hogy megnőttek a mézárak, de nemcsak az üzletekben, hanem a termelőknél is – magyarázta a méhészeti egyesület vezetője.

Az áremelkedés ellenére méhészek optimistán néznek a 2022-es évre és bíznak, hogy akik tudják hogy a méz milyen pozitív hatással bír az emberi szervezetre, azok továbbra is kitartanak mellett – fogalmazott Bross Péter, hozzátéve, miután a méhcsaládok jó erőben teleltek be.